10 hónapos baba hemoglobin szintje: mi a normális és mire figyeljünk?

A vérszegénység, vagy más néven anaemia, a keringő vörösvértestek mennyiségének és oxigénszállító kapacitásának csökkenése. Mértékét a vörösvértest szám, a hematokrit (Ht, Htk vagy Hct) és a hemoglobin (Hgb vagy Hb) érték jellemzi.

A vérképben ezek az értékek életkor szerint változnak. Az újszülöttek esetén magasabb Htk és Hgb jellemző. Később, 2-3 hónapos korra nagyfokú csökkenés várható, mely teljesen élettani, a magzati hemoglobint tartalmazó vörösvértestek pusztulásával van összefüggésben (fiziológiás csecsemőkori vérszegénység).

Már 1 hónapos korban is figyelmet érdemel, ha a gyermek sápadt, vérszegénységnek megfelelő tüneteket produkál (irritábilis, aluszékony, rosszul etethető), vagy ha elhúzódóan sárga.

3 és 6 hónapos korban a vashiány a következő „feladat”, amivel a csecsemőknek szembe kell nézniük és vérszegénységet eredményezhet náluk. A csecsemő első hónapjaiban kb. 0,3 mg napi vasbevitelt igényel, ekkor még a szervezet vas raktárai és a bevitel fedezik a szükségletet. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, a magzati korból maradt vértestek lecserélődnek, a csontvelő áttér a felnőtt vérképzésre, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is.

A hemoglobin egy fehérje, amely a vörösvértestekben található és fontos szerepet játszik az oxigén szállításában testszerte. A hemoglobin érték alacsony szintje (anémia) számos egészségügyi problémát jelezhet, például vérszegénységet vagy más olyan betegségeket, amelyek befolyásolhatják a vörösvérsejtek termelődését vagy élettartamát. A hemoglobin érték a vér oxigénszállító kapacitását jelzi.

A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb előfordulása hat és nyolc hetes korra tehető, ilyenkor ún. fiziológiás vérszegénységről beszélünk, lényegében természetes folyamat. Oka, hogy az újszülött a születést követően egy oxigénben dúsabb közegbe érkezett és a vérképzése, oxigén szállítása átalakul.

A normál vörösvértest szám, hematokrit és hemoglobin értékek életkortól függnek. A felnőttkorra jellemző normál értékeket kb. 120-160 g/l között mozog a hemoglobin szint. Ha ez az érték 120 g/l alá csökken, akkor a gyermek vérszegény, 80 g/l értéknél már vér adása is felmerül.

A hemoglobin értékek általában a teljes vérkép részeként határozzák meg, laboratóriumi vizsgálatok során. A hemoglobin érték alacsony szintje (vérszegénység) azt jelezheti, hogy a szervezet nem képes elegendő mennyiségű vörösvérsejtet és hemoglobint termelni.

A vashiány az egyik leggyakoribb ok az alacsony hemoglobin érték mögött. A gyermekkori vashiányos vérszegénység sajnos nagyon gyakori. Ennek okát legtöbbször a nem megfelelő táplálkozásban találjuk meg.

A vas elengedhetetlen a normál vörösvértest képzéshez, az oxigént a szervekhez szállító hemoglobin felépítéséhez. Emellett fontos a megfelelő izomműködéshez, a normál immunrendszer kialakulásához és fenntartásához. Az idegrendszer megfelelő fejlődésében betöltött szerepe igen jelentős.

Ezzel magyarázható, hogy a csecsemő- vagy kisgyermekkorban tartósan fennálló vashiányos állapot - és az ebből eredő vashiányos anémia - negatív hatással van a mentális teljesítményre, melyhez viselkedési zavarok, tanulási nehézségek és szorongás is társulhatnak.

Mivel az újszülött szervezetében lévő vasraktárak négyötöd részben a terhesség harmadik trimeszterében töltődnek fel, a koraszülött csecsemőknek extra vas adására van szükségük már a kezdetektől (átlagosan 2-4 hetes kortól). A méhen belüli növekedési elmaradás is csökkent vasraktárakkal párosul.

A csecsemő első hónapjaiban kb. 0,3 mg napi vasbevitelt igényel, ekkor még a szervezet vas raktárai és a bevitel fedezik a szükségletet. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, a magzati korból maradt vértestek lecserélődnek, a csontvelő áttér a felnőtt vérképzésre, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is.

4-6 hónapos kor között indul a hozzátáplálás, amivel orvosolható a vashiány, érdemes a kezdeti lépések után olyan élelmiszereket is bevezetni a baba étrendjébe, ami természetes forrásból fedezi a vasszükségletet.

A vashiány legenyhébb formában még klinikai tünetekkel nem jár, ilyenkor véletlenszerű laborlelet hívhatja fel rá a figyelmet. Tünetek akkor keletkeznek, ha a vashiány tartósan fennáll, a vasraktárak kiürülnek és a vastartalmú biológiailag aktív molekulák - így a hemoglobin szintje is - csökken, így alakul ki a vashiányos vérszegénység. Ilyenkor csökkent a vér oxigénszállító kapacitása, a létfontosságú szervek nem jutnak elég oxigénhez így fáradékonyság, gyengeség, szédülés, fejfájás, szívdobogásérzés (palpitatio), ájulás alakul ki.

Mivel a vérünk színét is a hemoglobin tartalom határozza meg, így ennek csökkenése következményes sápadtsággal jár. Hosszú ideje és lassan kialakuló vashiány esetén egyéb eltérések is megfigyelhetők, mint töredező körmök, száraz, durva bőr, hajhullás, szájzugi repedések, nyelészavar, égő, fájdalmas nyelv, gyomor sósav csökkenés, vagy különös ételek, esetleg nem élelmi anyagok (pl.: mész, föld, papír) megkívánása (ún. pica).

Ezen kívül szellemi teljesítménycsökkenés, viselkedészavarok, hosszú távon mentális és testi fejlődési elmaradás jöhet létre, mely annál súlyosabb és kevésbé visszafordítható minél korábbi életkorban és minél tartósabban áll fenn a vashiányos állapot. Tartós vashiány esetén a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzések iránt is.

A vashiányos anaemiában a vérvizsgálat során alacsony hemoglobin, hematokrit, MCV és MCH értékek láthatóak. A szérum vas alacsony.

FONTOS: Egy vagy némely értékek eltéréseiből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, a laborleleteket mindig komplexitásukban kell értelmezni, ezt pedig minden esetben bízzuk szakemberre! Az alacsony vasszint nem automatikusan jelenti azt, hogy vaskezelés szükséges, ehhez a szérum vas szabályozásában szerepet játszó egyéb tényezők szintjét (ferritin, transzferrinszaturáció, teljes vaskötő kapacitás) is figyelembe kell venni!

Bizonyos krónikus gyulladásos betegségekben a szérum vas lehet alacsony úgy, hogy az egyéb értékek a vasraktárak telítettségét jelzik. Ilyen esetben a vaspótlás nem oldja meg a problémát és annak felszívódása egyébként sem lesz megfelelő.

Enyhe vashiány hosszú távon fenntartott megfelelő diéta mellett spontán gyógyulhat. Ha a diéta nem elegendő, vaskészítmény adása oldja meg a problémát. A vaspótlást addig kell folytatni, míg a laboratóriumi vizsgálatban a vasraktárak telítettsége nem látszik, ez bizonyos esetekben hónapokat is igénybe vehet.

Értelemszerűen a megfelelő terápiás válasz ellenőrzéséhez időszakosan ismételt laborvizsgálatra lehet szükség. Kialakult vashiányos vérszegénység esetén, bár egyszerűnek tűnik a kezelés fontos, hogy orvosi felügyelet alatt történjen olyan készítményekkel, melyekben a vas minősége és mennyisége pontosan ellenőrzött!

Az anyatej kiváló vasforrás a csecsemő számára - igaz ugyan, hogy a női tej tényleges vaskoncentrációja kicsi, de a benne lévő vas biológiai hasznosulása nagyon jó- így normál esetben (egészséges csecsemő és anya) kiválóan alkalmas a vasszükséglet fedezésére az élet első fél évében.

A táplálékkal bevitt vasnak kb. 10-25%-a hemoglobinhoz kötve található meg. A hem vas felszívódása, így biológiai hasznosulása jobb, mint a nem hem vasnak (előbbinek 15%-a, utóbbinak csupán 5%-a szívódik fel). Hem vas főként a vörös húsokban (marha, sertés, vad), belsőségekben (máj) illetve kisebb mennyiségben a halakban, szárnyasokban, tojásban található meg.

A növényekben a vas nem hem-kötésben van jelen. Vasban gazdag növényi élelmiszerek pl.: mák, olajos magvak (pisztácia, kesudió) brokkoli, aszalt sárgabarack, szárazbab, spenót, sóska.

Ezeken kívül érdemes olyan készítményekkel kiegészíteni a menüt, amiket speciálisan úgy fejlesztettek ki, hogy optimális arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, így a nélkülözhetetlen vasat is (pl. gyerekital).

A tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntej adás fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulását, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet! Másrészt a tehéntej korai életkorban adva gyakran idéz elő gyomor-, bélfali irritációt mely a vas csökkent felszívódásához, súlyosabb esetben enyhe, de krónikus tápcsatornai vérzéshez vezet, mely szintén vasvesztést eredményez.

Ahhoz, hogy elkerüljünk a vashiányt, 1 éves kor felett helyettesítsük a tejet tejalapú gyerekitallal (ezekből a vas felszívódása akár 70%-os is lehet).

Ahhoz, hogy kisgyermekünk számára megfelelő vastartalmú étrendet biztosítsunk, szüksége van napi 3 főétkezésre és 2 kisétkezésre. Mind a 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon állati eredetű fehérjét. Ez lehet tejalapú ital, tejtermékek vagy hús, húskészítmény.

Ha tejalapú italt adunk pl. reggelire, akkor már nem szükséges felvágottat, vagy sajtot adni, viszont ha csupán teát, vagy gyümölcslét adunk inni, akkor mindenképp adjunk húskrémet, májkrémet vagy sajtot a reggelihez. Lehetőség szerint a reggeli és vacsora alkalmával adjunk 2-2 dl tejalapú italt és ebédre húsféléket. Húsból az egyszeri adag 30-60 g. Emellett adhatunk még joghurtot, sajtot is, 20-30 g mennyiségben.

Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőle készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, hogy heti 1 alkalomnál többször ne kapjon a gyermek májat!

Célszerű a vastartalmú élelmiszerek mellé magas C-vitamin tartalmú élelmiszert adni a jobb felszívódás elérése érdekében. Legnagyobb mennyiségben a gyümölcsökben, különösen a citrusfélékben található meg, de igen magas a paprika C-vitamin tartalma is. Minden nap 3 alkalommal adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt.

Szerepeljen naponta egyszer legalább a zöldség főzelék vagy friss zöldség formájában (pl. reggeli szendvics mellé paradicsom). A gyümölcsöket főként frissen reszelve, kis darabokra vágva adjuk, kerüljük a cukrozott befőtteket és gyümölcsleveket.

A B12-vitamin (kobalamin) nélkülözhetetlen az idegrendszer normál fejlődéséhez és a vérképzéshez. Normál körülmények között a szükségletet a kiegyensúlyozott diéta fedezi. Az állati fehérjék a fő források, legtöbb a zsigerekben található.

A gyomor nyálkahártyában termelődik egy fehérje (ún. intrinsic faktor) ami a felszívódást segíti elő a vékonybélből. Ennek hiánya eredményezi az ún. vészes vérszegénységet, mely főként az időskor betegsége, bár létezik egy ritka veleszületett betegség, mely a faktor veleszületett hiányát okozza.

A folsav a vérképzésen kívül számos biokémiai folyamatban játszik szerepet, nélkülözhetetlen a normál magzati fejlődéshez. Elégtelen bevitelét okozhat nemcsak a folsavban gazdag ételek (friss gyümölcsök, zöldségek) bevitelének hiánya, hanem azok túlzott hőkezelése is, ugyanis a vitamin hőre érzékeny.

Felszívódása egy bélfali enzimhez kötött, így a bélfal károsodása (gyulladás, coeliakia, bélműtét utáni állapot stb.) szintén folsavhiányhoz vezethet. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése folsavhiányos állapothoz vezethet pl.: egyes epilepszia kezelésében használatos gyógyszerek, ezért ilyen esetben mindenképpen javasolt konzultálni a kezelőorvossal esetleges folsav kiegészítéssel kapcsolatban.

B12-vitamin hiányában nem működik rendesen egy enzim, ami a folsavat megfelelő szerkezetűvé alakítja a vérképzéshez, így relatív folsavhiány jön létre, így a kettőt célszerű egyszerre pótolni.

A B12-vitamin hiányos anaemiához - mivel nagyon lassan, akár évtizedek alatt alakul ki - a betegek jól hozzászoknak, így csak súlyos esetben alakulnak ki a klasszikus tünetek, mint fáradékonyság, légszomj, sápadtság, gyors szívműködés.

Folsav hiányában a vérszegénységen kívül gyengébb immunrendszerrel is számolni kell. A folsavban gazdag ételek (spenót, sóska, saláta, brokkoli, spárga, avokádó) fogyasztása elfedheti a B12-vitamin hiány tüneteit, de ez csak átmeneti, nem pótolja a valódi B12-vitamint!

Számos egyéb oka lehet még a vérszegénységnek, mely egyrészt adódhat a vörösvérsejtek csökkent termelődéséből, másrészt fokozott pusztulásából valamint vérveszteség miatt. Csökkent termelődés hátterében állhatnak genetikai okok, vesebetegség, vagy rosszindulatú betegség csontvelői érintettsége, esetleg toxicus ártalmak.

A vörösvértestek fokozott pusztulását szintén okozhatják genetikai betegségek (elégtelen enzimműködés, abnormális vérsejt alakok), illetve immunológiai folyamatok, fertőzések, lépmegnagyobbodás stb. Kezelésük a kiváltó ok függvényében történik.

A gyermekkori vérszegénység tünetei, jelei: Sápadt bőr, világosabb ajkak és fogíny, fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása, étvágytalanság és ebből adódó soványság, immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre, szapora szívverés, lemaradás a növekedésben, gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás.

A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben. Egy részletesebb laborvizsgálat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez.

Kiegészítve a beteg tüneteivel, és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a látott kép hátterében. Illetve, ha így van, milyen mechanizmussal alakult ki. Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés-, a vérképzés zavarai, és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhatnak vérszegénységet. A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk.

Az esetek jelentős többségében vas-hiány miatt alakul ki vérszegénység (anémia), mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vas-pótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vas-forrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyenek például a máj, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is alkalmas a vas pótlására étkezéssel.

A megfelelő bevitelen túl, egyes körülmények segítik, mások zavarják a bevitt vas felszívódását. Míg a C-vitamin, és az abban gazdag táplálékok a felszívódást potencírozzák, addig például a túlzott tehéntej fogyasztás a vas felszívódása ellen dolgozik.

Fontos tudni, hogy bizonyos életkorokban, és helyzetekben fokozódik a szervezet vas-igénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok, és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek.

Amennyiben a szülőben a fent leírt panaszok, gyermekei tünetei alapján felmerül a vérszegénység lehetősége, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.

A csecsemőkorban fiziológiásan 2-3 hónapos kor körül vérszegénység alakul ki, mely abból adódik, hogy a magzati korban jelenlévő úgynevezett fetális hemoglobint tartalmazó vörösvérsejtek funkcióit a már érett hemoglobint tartalmazó vörösvérsejtek veszik át.

Kisdedkorban gyakran a nem megfelelő tápanyagbevitel (kevés zöldség, gyümölcs, húsfélék) okozhatnak vashiányt, majd ennek következtében vérszegénységet.

Serdülő nagylányoknál a menstruáció miatt gyakran előfordul úgynevezett vérvesztéses vérszegénység, melyet kiegyensúlyozott táplálkozással, esetleges szájon át történő vaspótlással megelőzhető, illetve rendezhető.

Újszülött korban észlelt anémiák egy részét okozhatja a szülő és a gyermek közötti Rh- inkompatibilitás (vércsoport különbözőség).

Ha a vérszegénység mellé alacsony vérlemezkeszám és/vagy magas vagy alacsony fehérvérsejtszám is párosul felmerül rosszindulatú hematológiai betegség gyanúja, amely miatt mindenképpen további kivizsgálás szükséges.

A hemoglobin érték meghatározása számos esetben lehet releváns. A hemoglobin érték része a teljes vérkép vizsgálatnak, amely a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék számát, valamint a hemoglobin és hematokrit értéket tartalmazza.

A hemoglobin értéket mindig más klinikai és laboratóriumi eredményekkel együtt kell értékelni, és az orvosnak kell meghatároznia, hogy az adott érték milyen jelentőséggel bír a páciens számára.

Az eltérő hemoglobin érték kezelése az alapjául szolgáló problémától függ, legyen az alacsony vagy magas érték. A cél az, hogy helyreállítsák a hemoglobin értéket a normál tartományba, és ezzel javítsák a beteg egészségi állapotát.

A vashiányos vérszegénység (alacsonyabb hemoglobinszint) esetén 4 hét múlva javasolt a vérkép kontroll elvégzése (súlyos vérszegénység esetén lehet 2 hét után is) ez idő alatt legalább 10 g/l mértékben kell emelkedni a hemoglobinszintnek. Ha nem reagál jól a gyermek a vaspótlásra, át kell gondolni az alábbiakat: biztos, hogy jó volt a diagnózis?

A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja pl. a teával való beadás. A vashiány kezelése minimum 3 hónap, nem elég a vas vérszintet normalizálni, a raktárakat is fel kell tölteni!

Vaspótlás: szájon keresztüli ferro-szulfát vas (II)-szulfát hatóanyagú vaskészítménnyel 3 mg/kg dózisban.

tags: #10 #honapos #baba #hemoglobin