A serdülőkor, vagyis a pubertás, egy élettanilag fontos életszakasz, amely során a gyermek szervezetében fizikai és érzelmi változások jelzik a közeledő felnőtté válást. Ebben az időszakban alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, és a szervezet felkészül az utódnemzésre is. A serdülés a lányoknál általában 8-13 éves korban kezdődik, és 15-17 éves korig tart.
A serdülőkorban az agyalapi mirigy hatására fokozott mértékben termelődnek a nemi hormonok, lányoknál főként az ösztrogén, amelyek kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásában a nemi hormonok mellett szerepet játszanak a pajzsmirigyhormonok, a növekedési hormon és a mellékvesekéreg hormonjai is.
A nemi jellegek fejlődését a Tanner-féle osztályozás foglalja össze:
- 1. stádium (8 éves kor felett): prepubertás időszaka, még nincs nemi jelleg fejlődés.
- 2. stádium (9-11 év): emlőbimbó előemelkedik, fanszőrzet szórványosan megjelenik.
- 3. stádium (12 év felett): akne (pattanás), hónaljszőrzet megjelenése, testmagasság nő.
- 4. stádium (13 év felett): első menstruációs ciklus, a bimbóudvar és a mellbimbó elődomborodása elkülönül, felnőtt típusú szőrzet, ám kisebb területen.
- 5. stádium (15 év felett): érett nemiszervek és emlő, felnőtt típusú és kiterjedésű szőrzet.
A serdülőkor élettani változásai a női szervezetet az anyaságra készítik elő: a fogantatás képességére, a magzat kihordására, megszülésére és szoptatására. A női reprodukciós rendszer termékennyé válását a menstruáció jelzi.
Az első menstruáció időpontja egyénenként különbözik, elsősorban öröklött, valamint környezeti tényezők játszanak szerepet abban, hogy lányoknál mely életkorban megy végbe a nemi érés serdülőkori szakasza.
A serdülőkor első jele lányoknál az emlők növekedésének kezdete. A növekedés a mellbimbó alatt indul meg apró, mirigyes csomókkal (előfordulhat, hogy érintésre érzékeny vagy fáj). A mellek pubertáskor alatt és még később is fejlődnek, változnak. Az első menstruációs ciklus általában a mellnövekedés kezdetét követően körülbelül két évvel jelentkezik, 9 és 16 éves kor között (átlagosan 12,5 évesen).
Soványság, alultápláltság esetén kimaradhat egy-egy ciklus, mert a szervezetnek a menstruációhoz minimális zsírra van szüksége.
A testi és nemi szőrzet általában a mellek növekedésének megindulása után fél évvel jelenik meg a szeméremtájékon, a lábakon, a hónaljnál, esetleg más helyeken is. A külső nemi szervek pedig nagyobbá, sötétebb színűvé és nyitottabbá válnak a combok felé.
További testi változások serdülőkorban:
- hüvelyi fehér folyás megjelenése;
- bőr és a haj zsírosodása, pattanások megjelenése;
- verejtékmirigyek fokozottabb működése, erősebb izzadságszag;
- agyvelő súlyának növekedése (14 éves korban kb. 1350 grammra).
Ebben az időszakban megfigyelhetők testméret- és alakváltozások is. A növekedés 11-12 évesen a legnagyobb mértékű, de kb. 17 éves korig folytatódik. A testsúly akár 50%-kal is gyarapodhat ebben a néhány évben. Az alakváltozás jellemzője, hogy a végtagok és a csípő gyakran gyorsabban nő, mint a többi testrész, ami néha esetlenséget okozhat, a lányok kényelmetlenül érezhetik magukat miatta, de ez idővel rendeződik.
A serdülés kisebb-nagyobb mértékben pszichológiai értelemben vett fejlődési krízissel is jár. Ekkorra tehető a felnőtt identitás kialakulása: a kamasz elszakad a gyermekkorától, csökken a szülők - és általában a felnőttek - befolyása, miközben felerősödik a kortársak hatása. A serdülő magatartásában ilyenkor gyermeki és felnőttes vonások egyaránt felfedezhetők.
A hormonális és az agyban végbemenő változások hatására a lányok általában sokkal inkább társasági és kommunikatív lényekké válnak, fontos számukra a közösség, a bensőséges barátságok. A barátaikkal kialakult feszültségekre, konfliktushelyzetekre pedig érzékenyebben reagálnak.
Serdülőkori lelki változások lehetnek:
- túlérzékenység;
- hangulatváltozások, kiszámíthatatlan viselkedés;
- mások iránti érdeklődés fokozódása;
- önértékeléssel, testképpel kapcsolatos problémák megjelenése;
- saját vélemény, ízlés kialakítása;
- önmegfigyelés, önalakítás igénye.
Korai nemi érésről (pubertás praecox) lányoknál akkor beszélünk, ha a serdülőkor jelei 8 éves kor előtt jelentkeznek. Ilyenkor előfordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, pl. emlőnövekedés, esetleg hüvelyi vérzés jelentkezik serdületlen kislányoknál, de kialakulhat olyan eset is, amikor a serdülés összes stádiuma megjelenik.
Ezekben az esetekben a fejlődés általában gyorsabban lezajlik, ami azért igényel figyelmet, mert a hátterében betegség is állhat, illetve az elején gyorsan növő gyermek rendszerint hamarabb befejezi a növekedést, ezért alacsony marad.
Késői serdülésről lányoknál akkor beszélünk, ha 13 éves korig nem kezdődik meg a serdülés, illetve elkezdődött, de a kezdete után 5 évvel még nem jelent meg a menstruáció.
A késői serdülés okai lehetnek:
- hormonális zavar;
- genetikai zavar;
- alkati tényező.
A serdülés folyamatát késleltetheti az intenzív, versenyszerű sportolás, a rossz szociális helyzet vagy krónikus betegség. A probléma kivizsgálása gyermekendokrinológus feladata. Korai serdülés esetén terápiaként olyan készítmények alkalmazhatók, amelyekkel a pubertás leállítható, majd később, a megfelelő életkorban újra beindítható.
A serdülőkori élet kockázatai
A serdülőkorban bekövetkező testi-lelki változások következtében ebben az életkorban gyakoribb a különböző élvezeti szerekkel történő kísérletezés, például a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás. Ha jelen vannak különböző társadalmi kockázati tényezők is, akkor magasabb a valószínűsége annak, hogy a kísérletezés idővel problémás szerhasználattá alakul.
Szexualitás
A serdülőkori változások eredményeként a kiskorú gyermekek testileg készen állnak a szexuális életre, ami azonban nem jelent egyúttal lelki érettséget is.
A szexualitás fontos örömforrás, de vannak benne lépcsőfokok, amelyeket nem érdemes átugrani. Ideális esetben a nemi élet fokozatosan indul, a fiatalok mély és intim kapcsolatban fedezik fel a kölcsönös gyönyör természetét, ami jó kezdet a tartós, egészséges építő kapcsolatok kialakítása és a későbbi kiegyensúlyozott magánélet, családi élet szempontjából.
A meggondolatlanul, alkalmatlan körülmények között, mély és kölcsönös vonzalom nélkül bekövetkező aktusok kiábrándítóak lehetnek.
A terhesség (várandósság) átlagos hossza (az utolsó menstruációs vérzéstől számítva) 40 hét. A terhesség a megtermékenyüléssel kezdődik és a szüléssel ér véget.
Valószínű(sítő) jelek: objektív változások, amelyek elsősorban a nemi szerveket érintik. Ezek közé tartozik a menstruáció elmaradása, a méh alak- és méretváltozása (ami a húgyhólyagra gyakorolt nyomás miatt gyakori vizelési ingert okozhat), a méhszáj felfelé húzódása, a szeméremajkak és a hüvely vérbősége, kékes elszíneződése, a hüvelyváladék megváltozása (esetenként tejszerű váladék ürülése).
Előfordul, hogy az emlőkből már ebben az időszakban savószerű váladék, ún. előtej ürül.
A valószínűsítő jelek között az emlők méret és alakváltozását is megtalálod. Ennek háttere az, hogy ha történik beágyazódás, a mellekben a ciklus második felére kissé felszaporodó (feszülést okozó) mirigyállomány a méhlepényben termelődő anyagok hatására tovább fejlődik. A mirigyek száma megnő, és a szülés felé közeledve híg, előtejnek nevezett váladékot kezdenek termelni, ami a mellbimbón keresztül ürülhet is.
Egyértelmű jelek: ilyenek a magzati szívhang, az ultrahang vizsgálattal azonosított embrió/magzat, a magzatmozgások észlelése (az anya első terhességében általában a 18. hét után).
A mai tesztek már a terhesség nagyon korai szakaszában jelzik a terhességet, megbízhatók, könnyű velük a teszt elvégzése. Ha nagy a terhesség esélye, mert nem használtatok egyetlen fogamzásgátló módszert sem szex közben, vagy amit használtatok nem volt sikeres és/vagy a terhesség tünetei megjelentek, ne várjatok arra, hogy a következő menstruációs vérzés megjelenik-e vagy sem.
A megvásárolható tesztek az embrió, majd a méhlepény által termelt humán koriális gonadotropin (HCG) hormont mutatják ki a női vizeletből. Laborban érzékenyebb eljárást használnak: ez vérben mutatja ki a hormont és már a 8. napon jelen lévő mennyiséget is biztonsággal jelzi (ez a menstruációs ciklus 22. napja).
Az általunk könnyen beszerezhető tesztek kevésbé érzékenyek, pár nappal későbbi (a következő menstruáció első napja körüli) terhességeket viszont már ezek is kimutatnak. Vagy mégis kifejlődött embrió, de a vizeletben még nincs elég kimutatható hormon.
Ha a vizsgálatot a 20. nap környékén végezzük el, akkor a teszt eredménye már teljesen megbízható. Egy ciklusban a vérzés megjelenése nem biztos jele annak, hogy terhesség nem alakult ki! Ha a havi vérzés nem rendszeres, megjelenhet pár nappal korábban is.
Miért okozhat bajt, ha a terhesség rejtve marad az első hónapban?
A beágyazódás után az embrió nagyon gyorsan fejlődik: a 4. hét végére már kialakul a test alapszabása és megjelennek a szervkezdemények. Az embrió életének ez a korai fejlődési szakasza a legérzékenyebb: ha ebben az időszakban káros hatások érik, azok nem csak egy-egy szervet fognak érinteni, hanem egész szervrendszer(ek)re kiterjedő fejlődési rendellenességeket okoznak (pl. az egész idegrendszere alulfejlett marad)!
Az embriót károsan befolyásoló hatása lehet egy elhúzódó lázas állapotnak (magas hőmérséklet), ionizáló sugárzásnak (röntgenvizsgálat), festékek oldószerének, nehézfémeknek és számos gyógyszernek (csak néhány példa: szteroid- és nem szteroidtartalmú gyulladásgátlóknak, szalicilátoknak, pszichiátriai gyógyszereknek, nagy mennyiségű A vitaminnak és származékainak).
A nikotin, valamint a legtöbb tudatmódosító és kábítószer, rekreációs drog hatóanyaga is átjut a méhlepényen és károsítja a magzatot. Ezek közül a legenyhébbnek gondolt alkohol is súlyos fejlődési rendellenességet (leggyakrabban magzati alkoholszindrómát) okozhat.
Még védekezés mellett is előfordulhat egy teherbe esés. Ha ez rejtve marad egy hónapig és akár alkalomszerűen fogyasztotok alkoholt vagy drogot, nagy veszélynek teszitek ki az esetlegesen megfogant embriót, magzatot.
Ez az intelem nem csak a lányokra, a fiúkra is vonatkozik: tudományosan bizonyított tény, hogy a hímivarsejtek minősége függ az apa életmódjától. A gének működését a szerhasználat befolyásolja, és egy szerhasználó apában létrejött hímivarsejt a megváltozott génműködést át is örökítheti a gyermekére.
Kinek szólhattok egy tini terhességekor?
Az iskolákban iskolapszichológusok, szociális munkások segítenek, ha kéréssel fordultok hozzájuk ez ügyben. Feladatuk, hogy a Családvédelmi Szolgálatokhoz irányítsák a lányokat, családokat. A Szolgálat munkatársai veletek és családotokkal együtt keresnek pszichés, orvosi és szociális segítséget, megoldást.
Miben dönthet egy terhes tini a terhessége kimenetele tekintetében?
A Gyermekvédelmi Törvény bevezette a „terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya” fogalmát. Ha egy 18 évestől fiatalabb lány a titkos szülést, azt követően gyermeke örökbeadását választja, a törvény értelmében ehhez nincs szüksége szülei beleegyezésére. A tini lányok terhességéből született újszülöttek apái az esetében közel 100%-ban nem kerülnek megnevezésre.
Miért fontos erről beszélni?
Fogamzásgátlás hiányában 85% az esély arra, hogy egy nő és egy férfi nemi együttlétéből terhesség alakul ki. Általában a peteérés és az ovuláció, valamint a méhnyálkahártya ciklikus változása az első menstruációt követő 2 éven belül rendszeressé válik. Ma, hazánkban a lányok első menstruációja általában 12,5 éves korban következik be. Ez azt jelenti, hogy 14,5 éves korra a leányok nemi érettségi szintje már elegendő ahhoz, hogy ha már nemileg aktívak és nem védekeznek szexuális partnerükkel, akkor teherbe essenek (14,5 éves korra már elérik azt az életkort is, amikor beleegyezéses alapon szexuális kapcsolatot létesíthetnek).
Nézzük a fiúkat: az első magömlés általában 13,5 éves kor körül következik be. Ezután körülbelül 2 év szükséges ahhoz, hogy az ondó elegendő számú, megfelelő alakú és mozgékonyságú hímivarsejtet tartalmazzon egy megtermékenyítéshez. Ne felejtsük el azonban, hogy ezek az adatok a nemi érés folyamatának hazai jellemzői és átlag értékek, mindkét nem ettől fiatalabb korban is elérheti a nemi érettséget. Mindez azt jelenti, hogy tinédzserkori terhesség már a felsőtagozatos korosztályban is kialakulhat.
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény alapján „a terhesség csak veszélyeztetettség, ill. a terhes nő súlyos válsághelyzete (testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okozó válsághelyzet esetében) esetén szakítható meg”. A terhes nőnek a terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen kell előterjesztenie. Az abortuszt, a beavatkozást csak nőgyógyász szakorvos végezheti. A terhesség előrehaladottsága függvényében az indokok még bővülnek, de ez a kettő a legfontosabb orvosi indok.
Sajnos igen, a tinédzseranyák szinte 100%-a abbahagyja az iskolát a terhesség miatt, és nagyon kis százalékuk tudja folytatni tanulmányait a terhesség után. Számos egészségi (biológiai) és szociális (társadalmi) veszélyt rejthet egy 18 évet be nem töltött anya terhessége.
A tinédzserkori fogamzásgátlás
A gyermekkori zaklatás megélése életre szóló lelki sérülés
Gyermekágyi pszichózis esetén sürgősen kezelni kell a kismamát
A tinédzserkori terhesség megelőzésének újragondolása | Juliana Márquez Salej | TEDxColegioAngloColombiano
A gyermeket vállaló anyák közül csak alig több mint minden tizedik nő él házasságban. Több mint háromnegyed részük hajadonként hozza világra újszülött gyermekét. Meglepő, és a bizonytalanság érzését, helyzetét nyomatékosítja, hogy a babák mintegy 45 százalékának születésekor az apák nem kerülnek megnevezésre, kilétük ismeretlen marad. A kiskorú, tini lányok esetében ez az arány eléri a 98 százalékot.
Ennek legfőbb oka még napjainkban is az, hogy a lányok nem is tudják, ki a gyermekük apja. Az így világra jött újszülöttek egy teljesen bizonytalan, szociálisan, jogilag, társadalmilag ellehetetlenült környezetbe érkeznek. Beszédes az az adat is, hogy az első gyermeküket szülő kiskorúak sokadik terhességük után hozzák világra a nem kívánt kisdedet. A fiatal leányanyák nagy része hazánk keleti végeiben él, igen hátrányos körülmények között, alacsony iskolázottságúak, hátrányos családi környezetben élnek.
Ha egészséges a leány, valamint rendszeresen eljár a vizsgálatokra, ellenőrzésekre, terhesgondozásra, és betartja az orvos tanácsait, s mellette áll egy felnőtt személy, gyám, aki ezt kontrollálja, akkor kihordható a baba. Hangsúlyozom, csak akkor, ha nincs olyan szervi, egészségügyi akadálya, ami a leányanya életét veszélybe sodorná. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy ideális 18 éves esztendő előtt, s főként nem 13-16 éves kor előtt vállalni a terhességet, de a szakorvos, a védőnő, a szülő támogatásával, gondozásával óvható a fiatal kismama és a baba egészsége is.
Elkeserítő tendencia hazánkban is, hogy éretlen, de a testi kapcsolatra már magát „alkalmasnak” érző gyermekek egy része alig éri el a 11-12 éves életkort, és felelőtlenül, meggondolatlanul, vagányságból testi kapcsolatot kezd hasonlóan éretlen barátjával, barátnőjével. Vannak lányok, akik zsenge koruk ellenére, két tábla csokiért vagy olcsó kölniért „eladják” a testüket a náluk sokkal idősebb férfiaknak. Ki tudja megállítani ezt az őrületes, szabatos életvitelt s annak következményét?
Ez jelenleg is megoldásra váró, összefogást kívánó közös feladatunk. Társadalmi és családi szinten is. Nagyon sok olyan 12-13 éves, korán érő lánnyal találkozunk, akik felelőtlenül, a hormonjaik „táncára” fekszenek össze éretlen, ifjú barátjukkal, és nem számolnak azzal, hogy a menstruáló lány és a szexuális együttlétre képes, spermiumot kibocsájtó fiú termékeny, illetve nemzőképes. Ezeket a meggondolatlan, felelőtlen együttléteket a kulturális, szociális háttér és az iskolázatlan családi légkör nagyban befolyásolja. A nem kívánt terhességek leghatékonyabb elkerülési formája csakis a megelőzés, a precíz, körültekintő védekezés. Ez persze elsősorban a szülők, a család felelőssége, akiknek sajnos egyre kevesebb idejük, figyelmük jut gyermekeikre.
Ha pedig egy idősebb férfi kihasználja a gyereklány hiszékenységét, gyengeségét, kíváncsiságát, akkor azt a rendőrségnek azonnal jelenteni kell. A kiskorúak megrontása súlyos bűncselekmény. Arról nem is beszélve, hogy a gyakori partnercserék miatt a kiskorúak nagyon könnyen megfertőződhetnek, súlyos, gyulladásos fertőzéseket, HPV-fertőzést, olykor visszafordíthatatlan nőgyógyászati betegséget kaphatnak el, traumát, operációt kell elszenvedniük. Bármilyen körültekintő a beavatkozás bármely formája, s egyre modernebbek a szakmai módszerek, sokuknak soha többé nem lehet gyermekük.
Az iskolákban iskolapszichológusok, szociális munkások nyújtanak segítséget, ha a bajba jutott lány hozzájuk fordul. A szakemberek a Családvédelmi Szolgálatokhoz irányítják a leányokat, ahol a várandóssal együtt keresnek pszichés, orvosi és szociális segítséget a tragédiák elkerülése érdekében. Felkereshetik a lakóhelyük szerinti tinédzserambulanciát, lánykaszakrendelést, ahol szakorvos fogadja a bajba jutott, vagy a félelmei közt tipródó kiskorú lányokat. Ha abortuszra kerül sor, azt csak a szülő vagy a gyám beleegyezésével lehet megtenni a 18 évesnél fiatalabbak esetében. Az Anyaotthonok célja nemcsak a szállás megteremtése, hanem a leányanyák, anyák életminőségének javítása is. Támogatást adnak a tanulásban, a biztonságos lét megteremtésében a baba és a mama számára, jól felszerelt, tiszta körülmények között élhetnek a rászorulók, de a családdal való kapcsolattartást, a hivatali ügyek intézését, a baba gondozását, a gyermekfelügyeletet is segítenek megszervezni. LEA Otthon (Leány, Anya, Gyerek Alapítvány): az ő vállalt feladatuk az abortusz megelőzése, illetve a leányanyák támogatása, és szakemberek bevonásával felkészítésük a terhesség viselésére, a terhesgondozás nyomon követése, s felkészítés az anyaságra.
A serdülő lányok egészen másként jutnak el addig a gondolatig, hogy elvetetik, ha késő, és túllépte a 12. terhességi hetet, akkor titokban megszüli vagy őszintén vállalja a baba kihordását és az anyaságot. Az érett, felnőtt nők többsége érthetően körültekintőbb, megalapozott szempontok szerint dönt. A társadalom és az iskola sem vonhatja ki magát a prevenciós teendőkből.
Gyakorta tapasztaljuk, ha a leánygyermekek hatalmas kínok közt megszülik a gyermeküket, többségük látni sem akarja az újszülöttet. Ez szívfájdító érzés az egészségügyi személyzet, az orvosok, szülésznők, pszichológusok számára. Ettől a ponttól elkezdődnek a hivatalos, jogi folyamatok. A nem kívánatos babák többsége csecsemőotthonokba kerül. Amikor az anya alkalmatlan gyermeke nevelésére, gondozására, akkor a törvény szerint a gyermek oda kerül, ahol testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődése a legstabilabban megteremthető.