A terhesség alatti nyitott méhszáj komoly aggodalomra adhat okot, hiszen ez a méhnyak idő előtti tágulása vagy elvékonyodása, ami vetélés vagy koraszülés kockázatát hordozza magában. A normális terhesség során a méhnyak szorosan zárva tartja a méhet, védve a fejlődő magzatot.
A méhnyak gyengesége, vagyis az "incompetentia cervicis uteri", a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza a terhesség alatt. Ez kialakulhat mechanikai sérülés, veleszületett kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek) vagy a méhnyak terhesség során fellépő funkcionális zavara következtében. Gyulladásos faktorok is szerepet játszhatnak a méhszáj idő előtti érésében. Azonban a leggyakoribb ok a korábbi terhességmegszakítások során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhnyak elégtelenségre.
A nyitott méhszáj tünetei gyakran enyhék vagy hiányoznak, de medencei nyomás, megváltozott hüvelyfolyás, hátfájás vagy enyhe görcsök intő jelek lehetnek. A hüvelyfolyás megváltozása, mint például a szín, szag vagy állag eltérése, szintén figyelmet érdemel. Alhasi görcsök, amelyek menstruációszerűek és jönnek-mennek, valamint rendellenes méhösszehúzódások, amelyek inkább a has keményedésével járnak, szintén aggodalomra adhatnak okot. A nyákdugó távozása, amely a méhszájat elzáró sűrű nyák, szintén a szülés közeledtét jelezheti.
A méhnyak nyitottsága sokféle formát ölthet: lehet csak a külső méhszáj tágult, vagy érintheti a belsőt is. A méhszáj fokozatos kinyílása, felpuhulása és a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik. A baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának. Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj.
A diagnózis nőgyógyászati vizsgálattal és hüvelyi ultrahanggal történik. A nőgyógyászati tapintásos vizsgálat során az orvos manuálisan tapintja meg a méhnyakat a hüvelyen keresztül. A hüvelyi ultrahang (transvaginalis ultrahang) a legpontosabb és leggyakrabban alkalmazott módszer, amellyel az orvos részletesen fel tudja mérni a méhnyak hosszát, a belső és külső méhszáj állapotát, valamint láthatja, ha a belső méhszáj „tölcsér alakúvá” vált. Ha méhösszehúzódások gyanúja merül fel, a CTG (cardiotocographia) segítségével monitorozzák a méh aktivitását és a magzat szívhangját.
A nyitott méhszáj következményei súlyosak lehetnek:
- Vetélés és koraszülés: Ez a legközvetlenebb és leggyakoribb következmény.
- Fertőzések: A nyitott méhszáj kaput nyit a méh felé a hüvelyből érkező baktériumok számára. Ez növeli a méhen belüli fertőzések (chorioamnionitis) kockázatát, ami veszélyeztetheti a magzat egészségét és az anya állapotát.
- Magzatvíz idő előtti elfolyása (PROM): A méhnyak tágulása és a méhen belüli nyomás hatására a magzatburkok átszakadhatnak, és a magzatvíz elfolyhat.
- A magzat esetleges sérülése: Koraszülés esetén a magzat tüdeje még nem teljesen fejlett, ami légzési problémákhoz vezethet.
A leletre írt négyszámjegyű értékből az első azt jelzi, hány ujjnyi a méhnyak, a másik három pedig a külső, középső és belső méhszáj nyitott vagy zárt állapotára utal. Ha 1-es, akkor nyitott méhszáj, ha 0, akkor zárt. A méhszáj akkor nyitott teljesen, ha mindhárom érték 1-es.
A kezelés célja a terhesség minél hosszabb ideig tartó fenntartása és a szövődmények megelőzése. Enyhébb esetekben az orvos ágynyugalmat, a fizikai aktivitás minimalizálását és a nemi élet kerülését javasolhatja.
A cerclage műtét (méhnyak-összevarrás) egy sebészi beavatkozás, amelyet akkor végeznek, ha a méhnyakgyengeség jelentős, és fennáll a koraszülés veszélye. A cerclage során egy speciális öltéssel zárják össze a méhnyakat, ezzel mechanikailag megerősítve azt. Általában a terhesség 12-24. hete között végzik el.
A kockázat minimalizálása érdekében fontos az előzmények ismerete: ha volt már korábbi vetélésed, koraszülésed, vagy méhnyak-műtéted, mindenképp tájékoztasd erről az orvosodat még a terhesség elején. A túlzott stressz negatívan befolyásolhatja a terhességet, ezért fontos a stressz minimalizálása. Legyél éber a fent említett tünetekre, és fordulj orvoshoz, ha bármi aggasztó jelet tapasztalsz! A terhesgondozás során az orvos figyelemmel kíséri a méhnyak állapotát, és időben felismerheti a problémát.
A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri) a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat méhnyak elégtelenség mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhnyak elégtelenségre.
A koraszülésnek hívjuk a terhesség 24. és 36. hete között lezajló szüléseket. A fenyegető koraszülés felismerésével, megfelelő kezelésével, a rizikófaktorok lehetőség szerinti kiküszöbölésével jelentősen csökkenthető a koraszülések száma. A második-harmadik trimeszteri progeszteron terápia megközelítőleg 30%-al csökkenti az ismételt koraszülés veszélyét, ezért az ilyen pácienseknél ez mindenképpen javasolt! A méhnyak ultrahangos mérése, ezáltal annak megrövidülésének detektálása szintén alapvetően javasolható. Kifejezett rövidülés esetén a progeszteron kezelésen túl a méhnyak összevarrása, a cerclage műtét is szóba jön.
A fertőzések, leginkább a méhet és a terhességi szöveteket érintő fertőzések (choriaomnionitis) egyértelmű kapcsolatban állnak a koraszülésekkel. Ilyen esetben antibiotikus kezelés javasolt. A hüvelyi fertőzések szintén szerepet játszhatnak a koraszülések kialakulásában.
A kímélő életmód, az ágynyugalom és a fizikai megterhelés kerülése elengedhetetlen a nyitott méhszáj esetén. A hosszas utazások növelhetik a kockázatot. A terhes jóga bizonyos gyakorlatai folytathatók, de az intim torna tilos.
Fontos megjegyezni, hogy a szex nem növeli a koraszülés kockázatát. Semelyik diéta vagy terhességi vitamin sem javítja a mutatókat a koraszülések szempontjából normál súlyú páciensek esetében. Azonban a túlsúlyos vagy extrém sovány hölgyek fokozott kockázattal bírnak.
A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. A méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Ez nem feltétlenül jelent betegséget, fiatalok körében gyakori állapot. A "méhszájseb" gyakran okoz tartósan fennálló folyást, ami kellemetlenséget okoz, és kedvezőtlen a normál hüvelyflóra számára.
A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsökhöz vezethet, míg a magas rizikójú HPV fertőzések hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.
Szülésre készülsz? Erre a négy intő jelre figyelj, mert bajt jelenthetnek!
A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.
Azok a hölgyek, akik heti 42 óránál többet dolgoznak, a munkahelyükön sok stressz, vagy sok sikertelenség éri őket, fokozott kockázattal bírnak. Bár az ágynyugalom a méh vérkeringését valamelyest javíthatja, a koraszülés kockázatát nem csökkenti. A fokozott trombóziskockázat miatt kifejezetten ellenjavallt a terhesség alatti szigorú ágynugalom.