A vetélés kockázata és megelőzése

A vetélés, vagy más néven spontán vetélés, a terhesség 24. hete előtt, vagy 500 gramm alatti magzati súly esetén bekövetkező megszakadása. A spontán vetélések túlnyomó többsége, mintegy 80%-a az első trimeszterben, vagyis a terhesség első 12 hetében következik be. Ritkábban, a 12. és 24. terhességi hét között fordul elő. A 24. hét után már nem vetélésről, hanem halvaszületésről beszélünk.

Az első terhességek több mint fele megmenthető lenne életmódváltással - derült ki egy nagyszabású dán kutatásból. A várandósság alatt naponta több mint húsz kilogrammnyi súly felemelése, valamint az elhízás és az alultápláltság is növeli a vetélés kockázatát. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a harmincas éveik második felében járó, terhessége alatt alkoholt fogyasztó és éjszakai műszakban dolgozó nőknél is nagyobb volt a vetélés esélye.

A vizsgálat során az 1996 és 2002 közötti lezajlott, összesen 91 427 dániai terhesség adatait elemezték. A vizsgált terhességek 3,5 százaléka végződött vetéléssel. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne.

A spontán vetélés típusai és tünetei

A vetélési típusokat tekintve létezik fenyegető vetélés (abortus imminens), kezdődő vetélés (abortus incipiens), komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus); valamint inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus). Ha pedig a magzat ugyan spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion).

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után történik, akkor a magzat előbb távozik, majd később a méhlepény.

A vetélés során az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

• Hátfájdalom
• Súlycsökkenés
• Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
• 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
• Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
• Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
• A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése

Ha a méh teljesen kiürül, akkor a vetélés teljes (komplett), ha a méh nem ürül ki teljesen, akkor a vetélés tökéletlen (inkomplett).

Ha a méhlepény nagyon szorosan a méhfalhoz tapad, és nehezen lökődik le, a méhlepény leválásához kismedencei masszírozás is segíthet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Vérzés esetén, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadásakor azonnal érdemes orvoshoz mennünk. Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Amennyiben nincs saját kezelőorvosa, a területileg illetékes nőgyógyászati rendelés beutaló nélkül felkereshető.

Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!

A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni.

A spontán vetélés kiváltó okai

A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. Gyakori az úgynevezett kémiai terhesség is: az osztódásnak indult valamely rendellenesség (pl. az élettel összeegyeztethetetlen kromoszómadefektus) miatt a méhfalba ágyazódott embrió vérzés kíséretében - a szokásos menstruáció idején - távozik az anya szervezetéből, így sokan nem is tudják, hogy vetélésen estek át.

A spontán vetélés kockázatát növelő tényezők:

• 40 év feletti anyai életkor
• Dohányzás
• Drog- és alkoholfogyasztás
• Túlzott koffeinfogyasztás
• Véralvadási zavar
• Cukorbetegség
• Extrém túlsúly
• Lisztérzékenység
• A pajzsmirigy működési zavarai
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

További lehetséges okok az alábbiak:

• Sárgatest-elégtelenség: ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
• Hüvelyi fertőzés: bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja.
• Kromoszóma-rendellenességek: kialakulhat új mutációként, vagy hordozhatja valamelyik szülő; ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább.
• Nőgyógyászati rendellenességek: vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége, a méhnyálkahártya pusztulása, a méhfalak összenövése, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is.
• Méhnyak-elégtelenség: lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat.
• Immunológiai összeférhetetlenség: ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.

A becslések szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Ezt gyakran okozza valamilyen tápanyaghiány, ám akár - a férfi részéről - egy prosztatagyulladás is előidézheti.

A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki még egy átlagos ember tápanyagszükségletét is - hát még kettőét. Emiatt rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően.

A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tettünk magzatunk életben maradásáért.

A vetélés diagnosztizálása és kezelése

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is.

A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel.

Teljes vetélés esetén, amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre.

Tökéletlen vetélés esetén a terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny; ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik.

Ha a pár férfi tagjának van valamilyen fertőzése (pl. idült prosztata-gyulladása), esetleg a nőnek valamilyen gyulladása, a kórokozók bejuthatnak méhbe a 16. héttől.

Ha pedig a magzat ugyan spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion). Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség.

A vetélés megelőzése

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség.

Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott: egészséges életmód és táplálkozás; fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése; rendszeres testmozgás; stressz kerülése; alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése.

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is.

Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.

A terhesség alatti hüvelyi vérzésnél nem elég a vetélést kizárni, gondolni kell arra is, hogy mi lehet még a vérzés forrása.

A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének.

A vetélés leggyakoribb okait a nők sajnos nem tudják befolyásolni, hiszen például a korai terhesség során a vetélés leggyakoribb oka valamilyen genetikai rendellenesség. A vetélések sokszor nagy pszichés teherrel járnak, de fontos megjegyeznünk, hogy ezek a genetikai rendellenességek az élettel össze nem egyeztethető betegségeket okoztak volna, a legtöbb esetben a következő terhesség során nem kell az eltérés ismétlődésétől tartani, és jó eséllyel a következő terhesség egészséges lesz.

Ha pedig a magzat ugyan spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion). Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség.

A Reprogenesis klinikán szakembereink segítségével kiderítheti Ön is, mi áll egy sikeresen végigvitt terhesség akadályában. A hormonszintek megmérésével, a kismedence ultrahangos vizsgálatával, egy immunológiai és egy genetikai vizsgálattal már biztosabb képet kaphat szervezete jelenlegi állapotáról, így teherbeesésének esélyeiről is.

tags: #otthoni #veteles #kockazata