A csecsemőkori hasfájás (kólika) okai, tünetei és kezelése

A csecsemőkori hasfájás, vagy más néven kólika, a gyermekek 10-30 %-át érinti. Ez egy olyan állapot, amely során a csecsemő sírása nem mindig magyarázható nyilvánvaló okokkal, és gyakran nehezen csillapítható. A működésbeli eltérések vezetnek a fájdalom kialakulásához.

Tünetek

A panaszok általában 2-3 hetes korban kezdődnek, 6-8 hetes korban a legkifejezettebbek, majd 3-4 hónapos korra fokozatosan enyhülnek és megszűnnek. A fájdalmas sírás jellemzően délután és az esti órákban jelentkezik, 15 és 23 óra közötti intervallumban. A csecsemő keservesen sír, lábait húzogatja, kezeit ökölbe szorítja, hasa elődomborodó, puffadt, feszes. A vigasztalás ellen tiltakozik, feszíti magát.

A kólika jellegzetes tünetei közé sorolandó a kipirosodott arc, az összeszorított ököl, a felpuffadt has feszes hasfallal, a felhúzott lábak, a rugdosás, a túlnyújtás és az éles üvöltés, ami alig csillapítható. A tényleges kólika azonban sokkal ritkábban fordul elő, mint azt sokan gondolják. Először is különbséget kell tennünk: a kisbabának ténylegesen kólikás panaszai vannak, vagy teljesen normális emésztési folyamatok okozzák a tüneteket? Az első hetekben és hónapokban rengeteg minden történik a babák hasában. A kicsi, éretlen bélnek rettentő nehéz feladatokat kell elvégeznie. A perisztaltika - tehát az az izommozgás, ami továbbjuttatja az ételt - teljesen új számára, a mikrobiom pedig még csak ekkor kezd felépülni. De az esti, órákon át tartó sírást nem minden esetben okozza hasfájás, még akkor sem, ha nagyon gyakran ennek tudjuk be. A honvágy az anyaméh után, a túl sok inger, az elegendő alvás hiánya, a közelség iránti vágy vagy mindez összessége sírásban és üvöltésben nyilvánul meg. Fennállhat azonban a következő helyzet is: az agy szoros összeköttetésben áll az enterális idegrendszerrel, ami a bélfalon belül található.

A Római III diagnosztikai kritériumok a következők:

• Hirtelen, minden nyilvánvaló ok nélkül kezdődő, heves, rendre vigasztalhatatlan sírás, mely végül ugyanilyen hirtelen és látszólag ok nélkül marad abba.
• A sírás legalább egy hete fennáll, hetente legalább háromszor jelentkezik és naponta legalább három órán keresztül tart.
• Mindeközben a csecsemő szomatikus fejlődése normális.

Lehetséges okok

Konkrét okot a mai napig nem sikerült azonosítani, csak feltételezések vannak a lehetséges, háttérben húzódó problémákra:

• Tehéntej fehérje allergia: A tejfehérje molekulák és tejallergia nem csak a tejalapú tápszereket fogyasztó csecsemőknél, hanem az anyatejes babáknál is lehetnek a probléma forrásai. Társuló tünetként akár bőrtünetek, ekcéma, visszatérő hörghurutok vagy véres széklet is lehet. Megoldása lehet az anyai szigorú tejmentes diéta vagy a tápszer hypoallergénre váltása.
• Átmeneti laktóz intolerancia (tejcukor érzékenység): A babák hasa kifejezetten puffadt, székletük híg, habos, akár zöld is lehet. Oka a bélben történő tejcukor bontási zavara, a laktáz enzim elégtelen mennyisége. Nagyjából 3 hónapos korra a gyermek enzimműködése rendeződik, elegendővé válik és a tünetek spontán szűnnek, addig pedig megoldást jelenthet a laktáz enzim pótlása.
• Gyomor-bélrendszeri hormonális problémák: Számos kutatás vizsgálta a ghrelin és motilin hormonszintek összefüggését a csecsemőkori kólikával. Az eredmények azt mutatják, hogy az említett hormonok 40 %-kal magasabbak hasfájós csecsemők szervezetében.
• Fokozott bélmozgások: A hasfájós csecsemőknél fokozott, nem teljesen szinkronizált bélmozgásokat figyeltek meg. Az éretlen bélrendszerben a fokozott perisztaltika fájdalmat okoz.
• Anya dohányzása: Napi 15 szál cigarettát elszívó anyák gyermekeinél kétszeres a rizikó a hasfájás kialakulására.
• A bélflóra egyensúlyának zavara: A bélrendszer születéskor steril, majd idővel megtörténik a környező baktériumok kolonizációja, beépítése a szervezet normál baktériumtörzsei közé, mely időt vesz igénybe. Ez idő alatt jelentkezhet a hasfájás az arra hajlamos csecsemőknél. A megfelelő bélflóra kialakulásában nagy szerepe van a hüvelyi szülésnek, korai mellre tételnek és az anyatejes táplálásnak.
• Szociális problémák, pszichológiai faktorok.
• Csecsemőkori reflux betegség.
• Húgyúti fertőzés: 5%-ban húgyúti fertőzés okozza a panaszokat, így gyanú esetén ennek kizárása különösen fontos!

Kezelés

A kezelés többféle módon történhet, és gyakran több tényező együttes alkalmazása hozza meg a legjobb eredményt.

Táplálási, szoptatási tanácsok

• Nem megfelelő technikájú szoptatás, akár a mellbimbó rossz bevétele vagy mellette túl sok levegő nyelése problémához vezethet. Az erőteljes tejleadó reflex esetén a túl sok tej szájba kerülése is hasfájást eredményez, illetve ha a baba mohón vagy kapkodva eszik.
• Érdemes egy mellből szoptatni 3 órán belül - ha van elegendő anyatej, ugyanis a túl korai oldalcsere során a híg, cukrosabb anyatejet fogja csak a baba kiszívni, aminek magasabb a tejcukor tartalma és bontása hasfájáshoz vezethet.
• Érdemes a csecsemőt gyakrabban mellre tenni, igény szerint szoptatni és nem megvárni, hogy az éhségtől sírni kezdjen.

Anyai étrendi megfontolások

Amit az édesanya elfogyaszt, az az anyatejben is megjelenik. Érdemes kerülni a puffasztó ételeket (hüvelyesek: bab, borsó, lencse, káposzta vagy vastag héjas gyümölcsök: pl. szőlő), illetve mértéket tartani ezek fogyasztása során. A magas allergén aktivitású fehérjék (tej, tojás, hal) mennyiségének korlátozása vagy elhagyása is szükséges lehet. Ha a szoptató édesanya tejmentes diétát kezd, 2 héten keresztül érdemes folytatni. Kevés klinikai evidencia van az édesanya tejmentes diétájának hatásosságáról kólikázó csecsemők esetén, azonban az „élet” gyakran rácáfol erre és a csecsemők panaszai szignifikánsan enyhülnek.

Gyógyszeres terápiák

• Szimetikon: Élettanilag és kémiailag teljesen közömbös anyag, hatását közvetlenül a bélcsatornában fejti ki, onnan nem szívódik fel, a szervezetből változatlan formában ürül. Hatását oly módon fejti ki, hogy a bélcsatornában felhalmozódott levegő, légbuborékok felületi feszültségét csökkenti, lehetőséget adva a bélgázok felszívódására, illetve ürülésére. Fontos, hogy a megfelelő dózist kapja meg a csecsemő a szerből, különben hatástalan lesz.
• Probiotikumok: Több munkacsoport igazolta a Lactobacillus reuteri adagolásának fájdalomcsökkentő, valamint sírási időt rövidítő hatását.
• Görcsoldók, nyugtatók: Ezek a szerek simaizom relaxációt idéznek elő, azonban fokozott körültekintést igényel alkalmazásuk.
• Édeskömény teák és teakeverékek: Szignifikánsan nem csökkentik a hasfájást, azonban a mellékhatásokra érdemes figyelni: hányinger, hányás, álmatlanság, székrekedés, étvágycsökkenés.

Egyéb módszerek

• Babamasszázs
• Alkarón hason fektetés
• Fekve altatás (légzésfigyelő mellett!)

Ha olyan pózban hordozod a kisbabád, aminek hála csökken a hasra gyakorolt nyomás, és kicsit masszírozza és melegíti a hasat, sok esetben már ez is garantálja az ellazulást és az elalvást. Egy kényelmes és a hátat kímélő hordozó remek segítség! Amennyiben annyira súlyosak a gyermeked fájdalmai, hogy egyfolytában nyújtózik, tekereg, és egyszerűen nem bírod magadra kötni, akkor egy elasztikus hordozókendő bizonyulhat jó választásnak. Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akiket hordoztak, 43 százalékkal kevesebbet sírnak egy nap, mint azok, akiket nem.

A baba hasának masszírozása egy speciális olajjal vagy a felhúzott lábakkal történő óvatos medencekörzés szintén enyhíthetik a hasfájást. Rettentő fontos, hogy figyelj a kisbabád jelzéseire, ugyanis nem biztos, hogy szereti a masszázst. Néha teljesen elegendő, ha mindössze megérinted a lábait, és melegíted azokat. Az is enyhülést hozhat a számára, ha egy infravörös lámpa mellett meztelenül hagyod rugdalózni, így könnyebben meg tud szabadulni a széklettől és a puffadástól. Szintén remek módszer lehet, ha a kisbabát guggoló pozícióban egy bili vagy egy textilpelenka fölé tartod.

Annak érdekében, hogy elkerüld az esti túlstimulációt, figyelj arra napközben, hogy elegendőt aludjon. Melegség, biztonság, teli pocak és fáradtság - ezek szükségesek hozzá. Egyes csecsemők nagyon szeretik a pólyázást. Amikor ugyanis a kisbabádat jó szorosan becsomagolod egy kendőbe, ismét úgy érezheti magát, mint az anyaméhben. A fejlődésben lévő csípő miatt nagyon fontos, hogy a kisbabádat sose pólyázd nyújtott lábakkal, csak felhúzottakkal.

Vannak szülők, akik az oszteopátiára esküsznek: legtöbbször a nyaki gerinc felső részén található kisebb blokádok okozzák a panaszokat. Ezek ugyanis hatással lehetnek arra az idegre, ami közvetlen összeköttetésben van az emésztőrendszerrel. Az oszteopátia segítségével ezeket a blokádokat fel lehet oldani.

A hétköznapokban ajánlott a kisbabát oldalfekvésből felemelni. Különösen a császármetszést követően, vagy ha szülés közben antibiotikumot kapott a kismama, előfordulhat, hogy nem megfelelő a csecsemő bélflórája. Ilyen esetben probiotikumok hozhatnak javulást.

A védőnők kizárólag a PRE anyatej-helyettesítő tápszereket javasolják. Ezek elkészítésénél mindenféleképp be kell tartanod a gyártó utasításait, a megfelelő hőmérsékletet, továbbá azt, hogy a lehető legkevesebb buborék legyen a folyadékban. A cumisüveget is ajánlott úgy adnod a kisbabának, hogy közben a karjaidban tartod, hiszen ebben az esetben is fontos a testkontaktus. Az étkezés után pedig büfiztesd meg. Ha a kisbaba nem gyarapszik, rossz a közérzete vagy zöldes színű, vizes, esetleg nagyon bűzös a széklete, akkor mindenképp vidd el a gyerekorvoshoz.

Fontos leszögeznünk, hogy a mozgásfejlődés “nincs kőbe vésve”. Vannak mérföldkövek, de +/- 1 hónapnyi időt lehet hagyni. Az egészséges fejlődésnél +/- 1 hónapnyi időt lehet hagyni. Tehát egészséges fejlődésű lehet a 6 hónaposan, és a 8 hónaposan kúszó is. A mérföldkövektől +/- 2 hónappal eltérő nagymozgás esetén már rizikó csoportról beszélünk. Itt érdemes lehet bejelentkezni egy szakemberhez. Természetesen vannak kisebb mozgások, mozdulatok, amelyek még az egészséges mozgásfejlődés részei, és a terapeuták és orvosok is figyelik. A mozgásfejlődésben változásokat hozhatnak a terhesség és a szülés körülményei. A koraszülöttek és érett újszülöttek esetén már a kor számolásában is különbség van. Koraszülötteknek korrigált kort kell számolnunk, ami azt jelenti, hogy a terminustól (40. terhességi hét) számítjuk a korrigált kort. Tehát ha a baba augusztus 1-re volt „kiírva,” de korábban született, akkor augusztus másodikán lesz korrigált 1 napos.

Intrauterin helyhiány. Az aszimmetrikus testtartások között leggyakoribb a fej-nyak, illetve a törzs tartása. Az egyik, amikor a baba leginkább egyoldalra néz, sokszor nem is képes átfordítani a fejét a másik oldalra magától. A másik, amikor fejét egyik vállára dönti. A törzs aszimmetrikus tartásánál az látható, hogy a baba kicsit „kifliben” vagy „C-alakban” fekszik. Ezeket a tartásproblémákat általában a lágyrészek különböző feszességei tartják fent. Nagyon sokféle lábdeformitással találkozhatunk (a lábat itt most bokától lefelé értjük), leggyakrabbak amikor kifelé „felcsapva” tartja a baba a lábát, illetve amikor befele felfelé fordul a talp, valamint az úgynevezett „sarlóláb”, amikor nem az egész láb áll valamilyen irányba, hanem a belső talpél sarlószerűen befelé hajlik. Ezekkel a kifejezésekkel találkozhattak már a szülők, mindkettőt az izomtónusra használjuk. A hypoton baba laza izomtónusú, aminek tünetei, hogy végtagjai, ízületei nagyon könnyen mozgathatók, nehezen tartja a fejét, nehezen csinál új mozgásokat, függőleges helyzetekben pl. üléskor/álláskor kicsit „összecsúszik”, vagy előre dől. A spasztikus jelzőt a hypotoniától ellentétesen, a feszes típusú izomtónusra használjuk. Ilyenkor a babát nagyon nehéz öltöztetni, végtagjait mozgatni, pelenkázni. Mindkét tónusprobléma hatással lesz a későbbi mozgások fejlődésére, így fontos tornáztatni a babákat. A feszes baba szoptatása sokszor fájdalmas anyukának az arcizmok feszessége miatt, valamint a szopizás dinamikája itt sem lesz megfelelő a túl erős harapás következtében.

Egy mindig felmerülő kérdés a nagyobb csecsemőknél az úgynevezett „repülőzés”. A repülőzés nem mindig jelent bajt! Meg kell különböztetnünk azt, miért repülőzik a baba. Két fajtát szoktunk látni, és mindkettő a csecsemőkori vagy ún. Ez az úgymond „jó” repülőzés. A baba alsó és felső végtagjait a levegőben tartja, viszont mind a 4 végtag hajlítva van, és a háton nem látszik nagyfokú homorítás. Általában pár másodpercig tart, (ez elhúzódhat és gyakoribb lehet, ha a baba ingerült, sír, vagy unatkozik, és nem ér el játékot, esetleg fáradt) és a végtagjait kissé mozgatja is. Ha ez hosszabb ideig elhúzódik, vagy nagyon gyakori, lehetséges, hogy a hátizmok feszessége miatt kissé gyakrabban csinálja. Szintén egy csecsemőkori reflex, azonban az ezzel járó repülőzés eltér az előbb leírtaktól. Ezt a változatot akkor láthatjuk amikor ez a reflex fokozott, azaz gyakrabban és erősebben kiváltható a kelleténél. A baba a levegőben tartja mind az alsó, mind a felső végtagokat, azonban ezek feszesen nyújtva vannak, és nem mozgatja őket, a hát ívben hátra meghajlik, és hosszú 10-20 másodpercekig is tarthat. Ez problémás, ugyanis feszessé teheti az izomzatot, ami nehezíti a későbbi szabad mozgást, illetve a reflex erős perzisztálása később problémákat okozhat.

A kúszás egy nehéz mozgás, az első olyan nagymozgásunk, amelyhez minden korábbi mozgáselemnek rendben kell lennie. Emiatt gyakori is a kúszás elmaradása, kitolódása, vagy a szabálytalan kúszási formák megjelenése. A babának úgy kell kúsznia, ahogy egy kiskatona teszi: ellentétes kar lábbal, váltva az oldalakat minden húzás után. Amennyiben eltérőt látunk ettől, az új mozgás első 1-2 hetében még nem kell szaladnunk terápiára, de ezután már érdemes. Leggyakrabban azt láthatjuk, hogy csak az egyik kart és lábat használja, vagy csak a két kar húz, esetleg két karral egy lábbal. A mászáskor a probléma az lehet, ha esetleg a baba alkaron támaszkodik mászás közben, vagy nem teljesen van négykézláb, és az egyik lábát kirakja oldalra, esetleg ún. Állásba térdelésből, féltérdelésen keresztül kell megérkezni. Amikor a baba mindkét lábát egyszerre nyújtja és „feszítésből” áll fel, az nem megfelelő. A bébikomp, - bár segítő látszatot kelt azáltal, mintha járni tanítaná a csecsemőt - sajnos nem segít, hanem kifejezetten káros. A járásra és a függőleges helyzetre még nem felkészült kis testecskét kényszeríti bele pont ezekbe a helyzetekbe.

Végszóként fontos megjegyezni, hogy minden helyzetbe akkor helyezzük a babánkat, amikor már képes azt önállóan is végrehajtani. Ha a fent olvasottak bármelyike ráillik a babánkra, nem kell megijedni! Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy problémát találtunk, vagy valami olyat látunk, amit itt nem olvashattunk, akkor se habozzunk, inkább vizsgáltassuk ki, ugyanis az időben megkezdett kezelés rengeteg későbbi fejfájást előzhet meg, valamint hamarabb eredményre vezet.

tags: #8 #hobapos #csecsemo #legzesszam