A gyermekgondozási törvények és a bölcsődei ellátás Magyarországon

A gyermekek napközbeni ellátása kiemelt fontosságú a családok számára, különösen a szülők munkába való visszatérésekor. Magyarországon a gyermekgondozási törvények és a bölcsődei rendszer többféle lehetőséget kínál a kisgyermekek szakszerű gondozására és nevelésére.

A bölcsődei rendszer új formái

2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer négyféle formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását: intézményi keretek között bölcsőde és mini bölcsőde, valamint szolgáltatási formában családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde.

Bölcsőde

A bölcsőde egy intézményes komplex szolgáltatás, amely a 3 év alatti gyermekek napközbeni gondozására, nevelésére és ellátására szakosodott. A bölcsődei csoport működtetéséhez jogszabályok határozzák meg a szükséges személyi feltételeket: 2 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges egy bölcsődei egységben (1 vagy 2 csoport). Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ez a létszám emelkedhet 14 főre, ha a csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy ha sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása történhet közös csoportban vagy speciális bölcsődei csoportban.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde a hagyományos bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb feltételekkel nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Ez a forma ideális lehet olyan településeken, ahol legfeljebb 7 kisgyermek (vagy 8 fő, ha már betöltötték a második életévüket) ellátására jelentkezik igény. A mini bölcsődében csoportonként 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Szervezetileg akár óvoda mellett is működhet.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban saját munkavállalói gyermekei részére. A szolgáltatás jellegű, nem intézményi keretek között működő munkahelyi bölcsőde a munkavégzés helyszínén, a foglalkoztató tulajdonában vagy bérleményében működhet. Egy csoportban legfeljebb 7 gyermek (vagy 8 fő, ha minden gyermek betöltötte a második évét) látható el. Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges, ötnél több gyermek esetén pedig plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is javasolt.

Családi bölcsőde

A családi bölcsőde a 20 hetes és 3 éves kor közötti gyermekek gondozására alkalmas. Ez a forma rugalmasabb és gyorsabban kialakítható, akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában is. Egy családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható. Ha segítő személyt is alkalmaznak, további 2 gyermek ellátása biztosítható. A szolgáltatást nyújtó személy 100 órás tanfolyam elvégzésével szerezhet jogosítványt.

A bölcsődei ellátás költségei és a térítési díjak

A jogszabályok alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó dönthet arról, hogy felszámít-e gondozási díjat, vagy csak az étkeztetésért kell fizetni. A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét veszik figyelembe.

A bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át. Munkahelyi és családi bölcsőde esetén ez az arány 50%.

A szülő vagy más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.

Mentesség a gondozási díj alól

Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, a tartósan betegek vagy fogyatékos gyermekek, az átmeneti és nevelésbe vett gyermekek, valamint a védelembe vett gyermekek.

A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, figyelembe véve a szülők jövedelmi helyzetét. Az önkormányzati fenntartónak lehetősége van az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben megállapítani a díjat, vagy egyedi esetekben elengedni.

Bölcsődei étkezés

A gyermekétkeztetés természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes gyermekétkeztetésre jogosult az a gyermek, aki:

• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
• Tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek.
• Három vagy több gyermeket nevelő családban él.
• Családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át.
• Nevelésbe vett gyermek.

A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermekek 60-70%-a részesül ingyenes gyermekétkeztetésben.

A gyermekgondozási díj (GYED) és a bölcsődei elhelyezés kapcsolata

Sok szülő bizonytalan abban, hogy a bölcsőde kezdete mellett tovább folyósítható-e a gyermekgondozási díj (GYED). A GYED a csecsemőgondozási díj (CSSED) befejezését követően, a szülés utáni 169. naptól vehető igénybe, a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig), feltéve, hogy a jogosultsági feltételek teljesülnek (legalább 365 nap biztosítotti jogviszony a gyermek születését megelőző két évben). A GYED mellett nincs keresetkorlát, így a szülő akár teljes munkaidőben is dolgozhat.

Nem minden helyzetben marad meg a jogosultság. Nem lehetséges olyan megoldás, amikor a gyermek bölcsődében van, a szülő GYED-en van, de közben sem nem dolgozik, sem nem tanul nappali képzésben. A legbiztosabb, ha a felhalmozott szabadság kivétele éppen arra a napra esik, amikor a gyermek megkezdi a bölcsődei beszoktatást. Másik lehetőség a fizetés nélküli szabadság, miközben a szülő új munkahelyet keres, akár részmunkaidőben. A heti 15 órás állás is megfelelhet.

Fontos tudni, hogy a GYED nem kizárólag az anyát illeti meg: az apa is igénybe veheti, ha a feltételek adottak. A GYED és a bölcsődei elhelyezés tehát jól összehangolható, de pontos tervezést igényel.

A bölcsődei ellátás története és nemzetközi kitekintés

A bölcsődék intézményes formája a 19. században alakult ki, elsősorban a női munkaerőt igénylő gyárak vonzáskörzetében. Magyarországon az első bölcsődét 1852-ben nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. Az Országos Stefánia Szövetség is jelentős szerepet játszott a csecsemőgondozásban és bölcsődék fenntartásában a 20. század első felében. A második világháború után kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését, és jelentősen növekedett a férőhelyek száma, bár ez a mennyiségi szemlélet sok esetben nem felelt meg a minőségi követelményeknek.

A születésszám csökkenése és a gyermekgondozási díj bevezetése (1985) hatással volt a bölcsődehálózat fejlődésére, 1986-tól a hálózat közel 54 százalékát leépítették. A 2017-es új szabályozás átalakította a bölcsődei rendszert.

Nemzetközi összehasonlítás

• Szlovákia: 2017-től a bölcsődék csak három éves korig gondozhatják a gyermekeket.
• Németország: 2008-ban kezdődött meg az országos bölcsődehálózat kiépítése, 2013-ra alanyi joggá vált a bölcsődei elhelyezés lehetősége.
• Amerikai Egyesült Államok: Nincs gyermekgondozási segély, a nők hamar visszatérnek a munkaerőpiacra. A gyermekgondozási intézmények drágák, és szinte kizárólag magánkézben vannak. Léteznek összevont óvoda-bölcsőde jellegű intézmények, valamint önkéntes munkán alapuló megoldások is.
• Japán: Kevésbé elterjedt a egész napos ellátást biztosító bölcsőde, jellemzőbb a fél napos vagy csak néhány órás gyermekmegőrző jellegű szolgáltatás.

A bölcsődei ellátás jogi hátterét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) határozza meg, amely részletesen szabályozza a gyermekek napközbeni ellátásának formáit, feltételeit és a kapcsolódó költségeket.

tags: #adatvedelmi #szabalyok #bolcsode