Jávor Pál (eredeti nevén Spannenberger Pál Gusztáv Albert) 1902. január 31-én született Aradon. Az első magyar férfi filmsztárként tartják számon, aki a magyar filmgyártás aranykorának meghatározó alakja volt. Jelentőségét jól mutatja, hogy már az első magyar hangosfilmben, a Csak egy kislány... prológusában is feltűnt, és a kétszázadik magyar film, a Dankó Pista főszerepét is ő alakította. Pályafutása során közel 32 film főszerepét játszotta el, és számos színházi szerepben is bizonyított.
Jávor Pál pályája kezdetén több színháznál is játszott, de nagyon hamar megtalálta magának a film. Az 1929-ben készült, félig-meddig még némán forgatott Csak egy kislány... című film prológusában az akkor megszületett hangosfilmet a huszonhét esztendős Jávor Pál köszönti. Ez a néhány perces kis filmrészlet sajnos eredeti formájában nem maradt fenn, csupán Jávor egy 1943-as, sajátos formában rendezett visszaemlékezésének betétjeként, amely eredetileg a Magyar kívánsághangverseny című filmben volt látható, hallható. Ezután kapta meg A kék bálvány, az első egészestés magyar hangosfilm főszerepét, 1931-ben. Az ekkoriban felívelő magyar filmgyártás elsőszámú sztárjává vált, a filmek világában az ő karaktere jelentette „A” férfit.
A film a századforduló híres nótaszerzőjének és hegedűsének, Dankó Pistának állít emléket. Bár bizonyos motívumokat beemel a cigányzenész életéből, nagyrészt romantikus mesévé kerekíti a történetét. A Nagymihály Sándor regényéből született forgatókönyvet „valóságból, költészetből és főként a Dankó-nóták hangulatából” állította össze Nagymihály, Bihary László és Kalmár László rendező. A Halálos tavasz sikere után rendkívül keresett rendezőnek számító Kalmár egy évig készült a film leforgatására. A film Dankó karrierjének felívelését és két nő közti vívódását meséli el. A rendező és az operatőr a korszakban egyáltalán nem mindennapi technikákkal kísérleteztek a forgatás során.
A filmnek van egy kevéssé ismert különlegessége is: valóban Dankó Pista hegedűje szólal meg benne! Legalábbis a hangsávon. A hegedűt, amelyen a legendás zenész egy körútján játszott, a szegedi Móra Ferenc múzeum őrzi. 1940-ben a film készítői tanulmányozták is, a felvételek elkészítéséhez azonban természetesen nem ezt az értékes hangszert, hanem egy hozzá nagyon hasonló olasz mesterhegedűt adtak Jávor kezébe. A film azon jelenetében, amikor Rózsi elátkozza Dankót és összetöri a hegedűjét, még ezt is lecserélték egy kellékhegedűre, amit néhány pengőért vettek a régiségek piacán. Viszont a film zenekíséretének felvételéhez valóban Dankó Pista hangszerét használták, amit Debreceni Kiss Lajos prímás szólaltatott meg a mikrofonok előtt. A film kulcsmotívuma, a hegedű a díszbemutató meghívóján is szerepel.
A Dankó Pistát 1940 tavaszán forgatták, szeptemberben pedig a Velencei Filmfesztiválon mutatták be. Több országban is szép sikereket ért el, mire év végén a hazai bemutatójára is sor került. A budapesti bemutatóra, amire végül 1941. január 16-án került sor, nagy ünnepséget rendezett a Hunnia és a Royal Apollo mozi. „Hunnia Filmgyár külsőségeiben is nagyszabásúvá avatta ezt az estet, a mozi portálját hatalmas filmgyári reflektorok vonták nappali fénybe, a feldíszített mozi nézőterén pedig meghívott közönség gyűlt egybe” - számolt be az eseményről az Esti Újság. A kétszázadik magyar film vetítését ünnepi műsor előzte meg: a film főszereplői Simor Erzsi és Lukács Margit szavaltak, Jávor Pál pedig Dankó nótákat énekelt.
A filmet a korabeli kritika kiemelkedőnek ítélte, különleges gondossággal megrendezett, művészi filmként jellemezték. Sokan kiemelték Jávor Pál játékát, úgy érezték, hogy a korábbi, inkább a karakterére szabott szerepein túllépve ebben a filmben valóban mély alakítást nyújtott. „A legdivatosabb magyar filmsztár eddigi legnagyobb alakítása ez. Jávor nagyon sok kitűnő filmszerepre tekinthet vissza, de ennyire érdekes még sohasem volt.” - vélekedett az Új Magyarság kritikusa. A Nemzeti Sport kritikusa is új fejezetként értékelte a filmet a színész karrierjében. „A címszereplő Jávor Pál felülmúlta önmagát. Most bevallhatjuk, hogy négy-öt év előtt még nem hittük volna, hogy Jávor idáig fejlődhet. Az akkori mellkasduzzasztó, szájgörbítő, beszéd előtt mélyeket lélegző, darabosan modoros filmhősből egyszerű eszközöket használó, természetesen beszélő, őszinte és meggyőző erejű jellemszínész lett. Pedig ebben a szerepében homlokába hull a haja, zsinóros ruhában boszorkányos nótaszóval hódít; ezúttal különösen túlzásokba eshetne, bonvivánoskodhatna. De nem teszi! Pontosan annyit ad, amennyire az alaknak szüksége van, hogy életteljes, igaz és sikeres legyen.”
Életút és karrier
Jávor Pál 1902. január 31-én született Aradon, Spannenberger Pál Gusztáv Albert néven. Édesapja Jermann Pál, édesanyja Spannenberger Katalin. Színészi pályáját több színházban kezdte, többek között a Várszínházban, a Renaissance Színházban, majd Székesfehérváron és Szegeden szerepelt. 1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt.
Pályafutása során több mint 70 filmben játszott, nemcsak Magyarországon, hanem Hollywoodban is kapott kisebb filmszerepeket. Rengeteg filmdalt és filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon - 1929). Jávor Pál a harmincas évek elején "birtokba vette" a filmgyárat, nem készülhetett film, amelyben ne ő játszotta volna a főszerepet. Megteremtette a bricseszes dzsentrihős figuráját, a mindig célba érő asszonybolondítót. A vásznon látható figuráját a közönség összemosta hús-vér alakjával, miközben a valóságban más karakter volt.
1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1946-ban Sárossy Szüle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. 1957-ben a Kádár-kormány visszacsábította Magyarországra, ahol kitörő lelkesedéssel fogadták és elhalmozták szerepekkel. Először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.
Már Amerikában is betegeskedett, de hazatérve derült ki, hogy gyomorrákja van. Hiába műtötték meg kétszer is, egyre gyengébb lett. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a már korábban hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba.
1959 augusztusában, a János Kórház kertjében, Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Elhunyt 1959. augusztus 14-én, Budapesten.
Jávor Pál emlékezete
Emlékét ma filmjei őrzik, amelyeket egyre nagyobb számban árusítanak DVD-lemezeken, így mindenki láthatja milyen volt a „jávorbajusz”, a filmamorózó, akiért egy ország női szívei dobogtak a harmincas-negyvenes években. Jávor Pál emléktáblája egykori lakhelyén, a Pasaréti út 8. szám alatt található.
Jávor Pál mámoros és gyötrelmes élete
Filmográfia (válogatás)
- Csak egy kislány van a világon (1929)
- A kék bálvány (1931)
- Halálos tavasz (1939)
- Dankó Pista (1940)
- A beszélő köntös (1941)
- Életre ítéltek! (1941)
- A tanítónő (1945)
Színházi szerepek (válogatás)
- Horatio (Shakespeare: Hamlet)
- Essex (Bruckner: Angliai Erzsébet)
- Ifj. (Bárány Tamás: A kisfiú és a horgász)