A gyermek fejlődésének egyik legizgalmasabb és legszórakoztatóbb szakasza a beszédfejlődés. Az első három évben hatalmas a gyermekek közötti variabilitás. Amerikai kutatások alapján is elmondható, hogy míg akad, akinél nyolc-tíz hónapos korban elkezdődik a szóértés, másnál lehet, hogy egyévesen. Van olyan gyerek, aki kétévesen ötven szót használ, más már akár ötszázat, mégis mindegyikük a normál határon belül mozog. Általánosságban tizenhat-tizennyolc hónapos korra teszik a beszédprodukció megindulását, és valóban nehéz meghatározni a pontot, ahol ki lehet mondani: késik a beszédfejlődés.
A megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatos vizsgálatokban nem csupán az a mérvadó, hogy megindult-e a beszéd, hanem az is, milyen szinten van. Kétéves kor körül az ötvenszavas szókincs már elvárható, természetesen olyan alapvető kifejezésekkel, mint anya, apa, enni, inni. A többszavas közlések, illetve a szavak valamiféle összekapcsolása is jellemző. A fiú-lány különbség itt is megmutatkozik: a megkésett beszédfejlődéssel diagnosztizált gyerekek kétharmada ugyanis fiú.
A „jobb félni, mint megijedni” bölcsessége ebben az esetben is helytálló: valóban előfordulhat, hogy a gyermek majd később, ugrásszerű fejlődéssel kezd beszélni, azonban könnyen lehet nyomós oka is, ha ebben a korban még nem indult meg a beszéd. Sok kisgyereknél a megkésett beszédindulás miatt a beszédhangok ejtése is nehézségekbe ütközik.
A megkésett beszédfejlődés lehetséges okai
Számos tényező állhat a háttérben, melyekre elsőre nem is gondolnánk. Ilyen lehet a késői mászás megjelenése, a járás késése vagy ha felcserélődtek ezek a mozgásfejlődési pontok (előbb kezdett járni a gyermek, mint mászni). Születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés, terhesség során fellépő fejlődési zavarok, koraszülöttség, oxigénhiányos születés, lassabb agyi érés, izomfejlődési rendellenesség (ha a gyermek korábban hipotón - laza, petyhüdt izomzatú - volt), idegrendszeri éretlenség (ami által más területen is lassabb lehet a fejlődés), autizmus spektrumzavar, hallássérülés jelenléte, vagy akár két- vagy többnyelvű babák esetében is késhet a beszédfejlődés. Öröklött beszédgyengeség is előfordulhat, ha hasonló eset volt már a családban.
A leggyakoribb okok között szerepelnek a hangképzési nehézségek - amikor a gyermek egyszerűen nem tud bizonyos hangokat helyesen képezni. Ez lehet anatómiai probléma (pl. rövid nyelvfék), vagy egyszerűen elmaradás a motorikus mozgásokban. Szintén gyakori a hallási feldolgozási zavar: a gyerek hallja ugyan a hangokat, de nem tudja pontosan megkülönböztetni őket. Például a „k” és a „t” hasonlónak tűnik számára, ezért a beszéde pontatlan. Bizonyos esetekben a beszédfejlődés lassúsága mögött neurológiai okok állhatnak.
A szülők legnagyobb vágya a bizonytalanság megszüntetése. Amíg nem tudjuk a valódi okot, addig ott motoszkál bennünk a kérdés: „Mi van, ha túl későn kezdünk el lépni?” Ez a félelem sokszor erősebb, mint maga a beszédhiba, mert a szülő tudja: a gyerekek gyorsan nőnek, és amit ma elmulasztunk, azt holnap már nehezebb lesz pótolni.
Mit tehetnek a szülők?
A legfontosabb, amit a szülő tehet gyermeke beszédfejlődése érdekében, hogy ne legyen nyomás és kényszer a beszéd a gyermek mindennapjaiban. Ha olyan elvárásokat támasztunk a gyermek felé, melyet (még) nem tud teljesíteni, azzal sokszor éppen az ellenkezője érhető el és hárítani kezdi a beszédet. Éppen ezért sem érdemes halogatni a szakemberhez való fordulást, akár a saját megnyugtatásunkra is.
A meseolvasás, a mondókázás, a versek közben végzett ismétlődő mozgások, amelyek a legtöbb mondókának sajátjai, mint például a lovagoltatás vagy a tapsolás, mind a beszédfejlesztés leglényegesebb összetevői. Jótékony hatású az is, ha nemcsak mindig az anya fordul hasonlóképp a gyerekhez, hanem az édesapa, a nagymamák, a nagynénik, nagybácsik is. A közös tevékenységek közbeni beszélgetések, a sok-sok meseolvasás pótolhatatlan a szókincs fejlesztéséhez.
Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon. Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására a "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák".
A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet. Ha a kiejtése nem tiszta, még nem probléma, a lényeg, hogy beszéljen gyermeked! A meseolvasás, a könyvek közös felfedezése, a közös együttlét és programok - akár egy séta - alapvetően fontos a gyermek egészséges fejlődéséhez.
Háziállatok gyerekeknek. Tanuljuk meg a háziállatokat. Fejlesztő videó gyerekeknek #cats #pets
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, tehát ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Ha a gyermek 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat, akkor érdemes szakemberhez (logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához) fordulni, hiszen számos oka lehet a beszédkésésnek. Ezek nagy része kezelhető, fejleszthető és idősebb korban nem is maradnak tünetei.
Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen. A megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatban egyébként az egyik leggyakoribb tévhit, hogy kizárólag a produkció problémájának gondolják. A gyermek, amikor megszólal, gyakran torzítva használ alakokat, nem következetesen véti a beszédhang-hibákat, lassú a szókincsgyarapodás, bizonytalan a nyelvtani rendszer alkalmazása.
Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart. Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését.
A szelektív mutizmus az esetek többségében szorongásos betegség, ami a gyermek önértékelését, teljesítményét, kapcsolatainak alakulását hátrányosan befolyásolja, de társulhat egyéb problémákkal, melyekre odafigyelve a későbbi negatív következmények hatványozódása enyhíthető. Amennyiben felmerül a szelektív mutizmus gyanúja, akkor a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai adnak segítséget és javasolhatják a továbblépést. Pszichológus, logopédus, súlyosabb esetekben orvos, gyermekpszichiáter foglalkozik a gyermekkel.
| Életkor | Megértés | Beszédprodukció |
|---|---|---|
| 0-6 hónap | Reagál hangokra, felismeri a gondozó hangját. | Gőgicsélés, gügyögés. |
| 6-12 hónap | Megérti az egyszerű utasításokat, felismeri a neveket. | Első szavak (mama, apa), szótagismétlés. |
| 1-2 év | Megérti a kétszavas utasításokat, felismeri a testrészeket. | Kb. 20-50 szavas szókincs, kétszavas mondatok. |
| 2-3 év | Megérti a három-négy szavas mondatokat, felismeri a színeket. | Kb. 150-300 szavas szókincs, három-négy szavas mondatok. |
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).