Moskovitz Mendel 1795-ben született Gálszécsen (ma Secovce, Szlovákia).
József 1850-ben feleségül vette Schwartz Rózsit. Az asszimiláció jegyében augusztus 20-án házasodtak, hagyományt teremtve a Moskovitz család leszármazottainak. Miskolcra költöztek, és húsz év házasság után itt született fiuk, Moskovitz Mór Mózes (1870-1944).
Moskovitz Mór 1894-ben, 24 éves korában költözött Újpestre. Ambiciózus, nyílt eszű, vállalkozó szellemű fiatal ember volt, akit vonzottak a lehetőségek.
1902. augusztus 20-án Újpesten feleségül vette Kohn Herminát (?-1944). A szertartást dr. Venetianer Lajos rabbi tartotta. A házaspár a Temető utca 32. alatt kezdte meg az életét, majd az István utca 6-ba költöztek.
Öt gyermekük született: László (1903-1975), György (1905-1958), Erzsébet (1907-1944), Ilona (1908-1944) és József (1911-1944).
Mór sikeres nagykereskedő lett, Hermina pedig bútorüzletet nyitott egyre bővülő házukban. Hermina testvére, Komlós (Kohn) Sándor és a család más tagjai is betársultak a cégekbe.
A Moskovitz házaspár 1906-ban kezdett el filmeket bemutatni a bútorüzletükben. A nagy siker láttán elhatározták, hogy saját mozit építenek a Tavasz utca 2-ben, a Moskovitz ház és Újpest központjának közelében.
A Moskovitz család élete élesen tükrözi a huszadik századi magyar történelmet.
Az Uránia mozi és a politikai viharok
Az Uránia mozit a kommunisták elvették a Tanácsköztársaság alatt. Később, a Viczián-féle rendelet után Újpest városa a mozi hivatalos üzemeltetőjeként csendben megállapodott a Moskovitz-Kohn családdal, így az eredeti tulajdonosok tovább működtethették a mozit.
Pesti Napló, 1925: "Egyetlen mozi akadt csak, amely tudtunkkal eddig nem foglalkoztatta a nyilvánosságot: a főváros tőszomszédságában, az Újpesten épült Uránia-mozi. Tizenhat esztendővel ezelőtt Kohn Mórné és Moskovitz Mórné újpesti lakosok, Újpesten közmozit építettek. 1919-ben, a kommunizmus alatt vették el a mozit Moskovitzéktól és alig kerültek vissza birtokukba, mikor 1920-ban az ismeretes mozirevíziós rendelet ismét megfosztotta őket tízesztendős tulajdonuktól. A város a mozit, amelynek épülete és berendezése a Moskovitz-, illetve Kohn-család tulajdona volt, bérbe vette. A berendezésért 140.000 korona évi bért fizetett akkoriban, az épület évi bérét pedig 60.000 koronában állapították meg. A városi moziüzem az első esztendőben 320,000 korona tiszta jövedelemmel záródott és ezért mintegy jutalomképpen Újpest városa elhatározta, hogy megfelelő formában szerződik Moskovitzékkal. Kevésbé volt azonban megelégedve a Moskovitz-Kohn-család, amelynek 3-3 millió korona jutott csak havonta a mozi nagy jövedelméből."
A harmincas években a fasizmus előretörésével bizonyos Macskássy László feljelentette Újpest városát, amiért a zsidó mozi tulajdonosokkal van partnerkapcsolatban. A szélsőjobboldali Belügyminisztérium Macskássynak és társának, Boócz Endrénének adta át a mozi üzemeltetését.
Világosság, 1947: "Újpesten munkásnyúzónak, nyilasnak és náci gondolkodásúnak ismerték Macskássy Lászlót, az újpesti Uránia Filmszínház tulajdonosát. Macskássy neve fogalom volt a világháború alatt. Macskássy László mint ellenforradalmár kapta az újpesti Uránia-mozgóképszínház engedélyét. A filmszínház tulajdonképpen Újpest város tulajdonában volt, amely Macskássy engedélyeinek kiadása előtt társban állott a régi tulajdonossal. A nácizmus uralomra jutása után Macskássy László és Boóczné előszeretettel mutatták be a legvadabbul uszító nácibarát filmeket."
A zsidó Moskovitz család mozijában hamarosan olyan véres náci propagandafilmeket vetítettek, mint a Jud Süss. A Belügyminiszter külön engedélyezte, hogy a diákok napközben is látogathassák a mozit. A vetítések után a nyilas csürhe a környéken rendszeresen félholtra vert általuk zsidónak gondolt embereket, valamint megrongálták a zsidó tulajdonban lévő üzleteket.
Évekkel az Uránia mozi elbitorlása után, a világháború alatt Macskássy László kegyetlenségéről lett hírhedt. Ukrajnában zászlóalj parancsnokként, több ezer munkaszolgalatos gyilkosaként, szadizmusa fogalommá tette a nevét. Kedvenc szórakozásként a meggyötört munkaszolgalatosokat a fákra parancsolta, ahol kukorékolniuk kellett, amíg a nyilasok lőttek rájuk, mint a verebekre.
1944-ben a Moskovitz házban, de külön lakásokban éltek a Moskovitz szülők, Mór és Hermina, nőtlen fiuk, József, dr. Mátrai (Moskovitz) László és felesége, Mária, három és két éves kislányaikkal, dr Földes Ernő, felesége, Erzsébet (Bözsike) és kisfiuk, Péter, dr. Détsy Ferenc, felesége, Ilona és kislányuk, Évike.
A Moskovitz szülők, Mór (74), Hermina (61), fiuk, József (33), dr. Mátrai (Moskovitz) László (33), felesége, Mária (30), dr. Földes Ernő (47), felesége, Erzsébet (37), dr. Détsy Ferenc (32), felesége, Ilona (26) mindannyian áldozatul estek a holokausztnak.
Túlélők és újrakezdés
Dr. Mátrai (Moskovitz) György többszöri munkaszolgálat után került Auschwitzba, ahonnan visszajött. Feleségén, Rózsikán Mengele kísérletezett Auschwitzban.
1948-ban fiuk született, Mátrai László kiváló zongorista lett. Az édesanyján elkövetett szörnyűségek egészségügyi következményei egész életét végigkísérték.
Dr. Mártai László 1944. szeptember végén megszökött a bori kényszermunkából. A hegyeken át, éjszakánként gyalog tette meg az utat Temesvárra, ahol másokkal együtt megalapította a Magyarországi Deportáltak Antifasiszta Szervezetét. A szervezet elnökeként intézte a deportáltak hazautazását. Aktívan részt vett a háborús bűnösök elleni eljárásokban, egy ideig az ügyvédi kamara elnöke volt és vezető ügyvédként dolgozott Újpesten 1970-ig.
A háború után a Moskovitz ház alsó lakásaiba idegenek költöztek, majd 1948-ban államosították. A túlélő Moskovitz fivérek, dr. Mátrai László és Mátrai György egy-egy lakást tarthattak meg az emeleten. 1974-ben a házat szanálásra ítélték. A lakók egy hónapot kaptak a lakás elhagyására.
2021-ben dr. Mártai László Ausztráliában élő dédunokája névváltoztatásért folyamodott. 2023-ban a Moskovitz család leszármazottai...
A Maffiafőnök Lánya Vakon Született – Amíg Az Új Szobalány Fel Nem Fedezte Az Igazságot
