Schönbrunni kastély: A Habsburgok egykori nyári rezidenciája

Bécs szívében, a nyüzsgő város zajától távol, de mégis könnyen megközelíthető helyen található a Schönbrunni Kastély, a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája. Ez a monumentális épületegyüttes, mely az UNESCO Világörökség része, nem csupán egy építészeti remekmű, hanem egy időkapu is, amely visszarepít minket a császári pompa és az európai történelem egyik legfényesebb korszakába.

A Schönbrunni kastély Bécs 13. kerületében, Hietzingben található. A belvárostól metróval mintegy 25 perc alatt elérhető.

A palota története

A birtok története egészen a 15. századig vezethető vissza. Ekkor ugyanis egy nemesi család vidéki háza állt a területen. A birtok 1569-ben került a Habsburg család kezébe, amikor II. Miksa császár megvásárolta, és udvari birtokká nyilvánította. A császár a birtokot dísz- és állatkertnek szánta, ahová egzotikus állatfajokat, így pávát is telepített, és amelyet vadászatra is előszeretettel használt.

A monda szerint a "Schönbrunn" elnevezés 1612-ből származik, amikor Mátyás császár egy itt talált, gyönyörű forrásra bukkant. II. Ferdinánd sűrűn látogatta a helyet, és vadászatokat szervezett ide. 1637-es halála után a birtok az özvegy Eleonóra anyacsászárné rezidenciája lett, aki a társasági igényeinek kielégítésére nagyszabású építkezésekbe fogott. A komoly művészi ízléssel bíró özvegy gyönyörűen kiépített kertet hozatott itt létre, 1642-re egy díszkastély is épült, és a birtok életében először a "Schönbrunn" elnevezést kapta.

I. Lipót a birtokot fiának szánta, és egy csodálatos palotát álmodott oda. Udvari ajánlás alapján a Rómában tanult Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízta meg új kastély tervezésével. Az első utópisztikus tervek alapján a mai Gloriette helyén egy pompás kastély épült volna, amely mind méretben, mind díszességében felülmúlta volna a versailles-it is. Végül egy kicsit szerényebb tervek alapján a vadászkastély építése 1696-ban kezdődött, a kertet pedig Jean Trehet (André Le Nôtre tanítványa) 1695-ben kezdte tervezni. A kastély sokáig befejezetlen maradt.

1724-ben VI. Károly császár megvásárolta I. Lipót özvegyétől. Később leányának, Mária Teréziának adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben Schönbrunn az udvari élet központjává vált. Férje, Lotaringiai Ferenc egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó alapította meg 1752-ben a világ első állatkertjét is. 1765-ben az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Ő építtette a Neptun-kutat és a Gloriette-et is. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját.

A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájául választotta a kastélyt, és itt is halt meg 1916. november 21-én. 1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását.

A palota épülete és szobái

A Schönbrunni kastély összesen 1441 szobával rendelkezik, amelyek közül 45 látogatható. A belső berendezés rokokó stílusú. A kastély homlokzata 200 méter hosszú, jobbra és balra is szárnyépületek csatlakoznak hozzá. A palota jellegzetes "Schönbrunn sárga" színét és a rokokó homlokzatot a 19. században készítették. Építészete túlnyomórészt barokk, nagy részletgazdagsággal, a dizájn pedig a francia Versailles-i palota eleganciájával vetekszik.

A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból a kor sok neves művészét és mesterét rendelték ide az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legmagasabb eleganciát.

A nyugati szárny első emeletén találhatók meg a császári pár (I. Ferenc József és Erzsébet császárné) lakosztályai. A keleti részben Mária Terézia kvártélyai, valamint az ún. Milliós szoba található. A palota több száz szobája közül a császári család apartmanjai a kastély leglátványosabb helyiségei, a nyilvánosság számára többségében ezek állnak nyitva (szám szerint 40).

Híres szobák és termek

• Nagy Galéria (Tükörterem): 43 méteres hosszával és csaknem tíz méteres szélességével ez a terem ideális helyszíne volt az udvari eseményeknek. A csodálatos belső tér aranyozott stukkó díszítésével és mennyezeti freskóival a rokokó művészet igazi megtestesítője. Garantáltan ámulatba ejt majd mindannyiunkat. A terem közepén Mária Terézia szobra áll, magyar koronázási ruhába öltözve, a plafont pedig véges végig freskók díszítik. A magas ablakokon beérkező fényt hatékonyan megkettőzik a szemközti falakon elhelyezett tükrök, így fényben fürdik a terem, főleg napsütéses órákban. A dekoráció központi eleme a két nagy csillár, amelyeken eredetileg hetvenkét gyertya volt. A Schönbrunni kastély Tükörtermében zenélt Mozart hatéves csodagyerekként. Itt zajlott le 1961-ben Hruscsov és Kennedy találkozója a hidegháborús leszerelési tárgyalások során.
• A birodalmi pár hálószobája: Ezt a szobát eredetileg Ferenc József és Sissi használta 1854-ben kötött házasságuk után. Óriás tölgyfabútorok díszítik a helyiséget, a rokokó stílusának pazar formáival. Az ülőfelületeket kék selyem borítja, fehér virágfüzérekkel díszítve. Négy elegáns csillár díszíti, nagy dupla ajtók választják el a szomszédos barokk narancskerttől, így egy igazi álomesküvőt (is) lehet elképzelni falain belül.
• Millions szoba: Mária Terézia magánmeghallgatások alkalmával használta ezt a szobát. Elnevezését nagy valószínűséggel a drága anyagokból készült, értékes dekorációjának köszönheti. Fala teljes egészében intarziával díszített faburkolat, mely az indiai mogul uralkodók életének jeleneteit ábrázolja. Az arany és a barna szín uralkodik a teljes helyiségben, luxus megjelenéssel.
• Porcelán szoba: Különleges, pici szoba, melyet Mária Terézia írószobaként használt. Neve azt sugallja, hogy a szobában sok a porcelán elem, az igazság azonban az, hogy porcelánutánzattal vannak festve a faragott fadíszek. A szoba különlegessége, hogy Mária Terézia családja segített dekorálni és festeni a szobácskát.
• Napóleon szoba: A szoba eredetileg I. Ferenc és Mária Terézia hálószobája volt. Amikor Napóleon elfoglalta Bécset, Schönbrunn-t választotta székhelyéül, és ezt a szobát használta. Gyönyörű csillár díszíti és Napóleon festett képe mellett fia gyermekkori portréja is helyet kapott, valamint két óriási, különleges falvédő is díszíti a szobát.
• Kínai körkabinet: Ebben a kabinetben tartotta Mária Terézia titkos konferenciáit Kaunitz kancellárral.
• Kék kínai szalon: Ebben a szalonban írta alá IV. Károly császár 1918-ban azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról (és amely egyben a monarchia végét is jelentette).

A kastélypark

A Schönbrunni kastélypark önmagában is élményt jelent. Különlegessége abban rejlik, hogy egy változatlan barokk tájképi kert a 18. századból. Kora reggeltől napnyugtáig szabadon látogatható, és a helyiek körében népszerű sétálni és futni.

A kastélyt körülölelő park és kert legalább annyira lenyűgöző, mint a belső terek. A 200 hektáros parkot a klasszikus barokk kertrendezési szokások szerint alakították ki az 1700-as években francia és osztrák kertépítőművészek tervei alapján. A kertek szimmetrikus barokk stílusban vannak kialakítva, melyek központi része a palota mögötti terület. Egy nagy, nyitott tér tárul elénk amikor ideérkezünk, díszesen kialakított virágágyásokkal, geometrikusan elrendezett sövényekkel és mitológiai szobrokkal. A sok szép szökőkút mellett egy barokk üvegház is kialakításra került, valamint találunk egy botanikus kertet is, ahol számos egzotikus növénnyel találkozhatunk.

A park látnivalói

• Nagy Parterre: A schönbrunni kert központi része, szimmetrikus francia stílusú elrendezéssel, szépen gondozott pázsittal, mintás virágágyásokkal és faragott sövényekkel. A kert mintázata általában évszakonként változik, így egész évben más és más virágkompozíciót láthatunk. 32 mitológiai szobor szegélyezi, melyek magas lábazatról néznek le ránk - így olyan, mintha őrködnének a kert felett. Az UNESCO Világörökség részeként a Nagy Parterre tükrözi a Habsburg-monarchia ízlését és tökéletes példája a barokk tereprendezésnek.
• Neptun kút: A Nagy Parterre megkoronázó eleme ez a szökőkút, mely a palota mögötti domb alján található. Neptunusz látható benne (aki a tenger római istene) körülvéve más mitológiai alakokkal.
• Gloriette: A Gloriette épületét 1775-ben építették a schönbrunni kastély kertjeinek újratervezésekor. Neoklasszikus stílusban készült, görög és római elemekkel. Kinézetét illetően olyan, mint egy télikert, csak ahhoz képest sokkal grandiózusabb. Valójában az osztrák örökösödési háborúban és a hétéves háborúban elhunytak emlékműveként szánták. Egy 60 méter magas domb tetején áll, ami a legmagasabb pont a kertben, így innen szuper kilátás nyílik a parkra és a kastélyra. Egy kis kávézó üzemel benne, az épület előtt pedig egy tó fekszik, ahonnan hangulatos képek készíthetők.
• Labirintus: A barokk kerttervezésben a labirintusoknak szimbolikus jelentésük is volt, gyakran az élet összetett útját vagy a megvilágosodáshoz vezető utat jelképezték. Az egészen biztos, hogy kanyargós lesz, játékokkal és rejtvényekkel. Ha ügyesek vagyunk, eljuthatunk a labirintus közepén lévő kilátóra, ahonnan szuperül belátni az egész területet.
• Pálmaház: Európa legnagyobb pálmaháza, a versailles-inál is nagyobb. Mivel sokáig ez volt az egyetlen hely, ahol kellemes volt a hőmérséklet, itt rendeztek koncerteket, előadásokat.
• Állatkert: A bécsi Schönbrunni állatkertet 1752-ben Lotharingiai Ferenc István császár alapította, és ezzel ez Európa legrégebbi még ma is működő állatkertje. Évente több mint 2 millió látogatója van az állatkertnek, a vendégek speciális túrákon és workshopokon is részt vehetnek.
• Sivatagi ház: Az állatkert mellett található meg a Sivatagi ház, ahol a világ legszárazabb vidékeinek növény- és állatvilágával lehet megismerkedni.

Mit lehet itt látni és csinálni?

A Schönbrunni kastélyban megszállhat, összeházasodhat és nászútját is eltöltheti. Ez egy egyedülálló császári élmény, és különösen népszerű az ázsiai vendégek körében.

A Schönbrunni kastélypark önmagában is élményt jelent. Kora reggeltől napnyugtáig szabadon látogatható, és a helyiek körében népszerű sétálni és futni. Vannak fizetős részek is, mint például az Orangeria, a Rudolf trónörökös kertje és a labirintus.

A kevésbé aktív látogatókat panorámavasút viszi a palota és a kertkomplexum minden részébe.

A schönbrunni Orangerie, amely Versailles mellett az egyik legnagyobb, ünnepi környezetet biztosít klasszikus koncertek, kongresszusok és mindenféle rendezvények számára.

A Gyermekmúzeum arra invitálja a kicsiket, hogy érezzék magukat hercegeknek és hercegnőknek, és öltözzenek be. A Schönbrunni bábszínház is nagyon népszerű a gyerekek körében.

A közeli Wagenburgban a császárkorból származó pompás hintók láthatók.

Történelmi események

A Nagy Galériát ma is használják nagy rendezvényekre. Hruscsov és Kennedy itt találkozott a hidegháborús leszerelési tárgyalások során 1961-ben. Ausztria 1995-ben az EU-hoz való csatlakozását egy Schönbrunnban rendezett ünnepi vacsorával ünnepelte.

1762. október 13-án a Schönbrunni kastély tükörtermében a császári pár, Mária Terézia és I. István Ferenc, valamint tizenkét főherceg és főhercegnő hallgatta Mozart és idősebb nővére, Nannerl zongora- és hegedűművész előadását. A magabiztos 6 éves Wolfgang mindenkit elvarázsolt játékával. Az anekdoták szerint a Mozart-gyerekek a koncert után a főhercegekkel és főhercegnőkkel játszottak, és a Tükörteremben tomboltak. „Farkas a császárné ölébe ugrott, átkarolta a nyakát, és búcsúcsókot adott neki”. Egyszóval három órától hatig vele voltunk” - írta Leopold Mozart vendéglátójának és mecénásának, Lorenz Hagenauernek Salzburgba.

A császári család (Mária Teréziának és Ferenc Istvánnak 16 gyermeke volt, 11 lánya és 5 fia) a Nagy és a Kis Galériában találkozott a nagy fogadások és családi ünnepségek alkalmával.

A Kék kínai szalonban írta alá IV. Károly császár 1918-ban azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról (és amely egyben a monarchia végét is jelentette).

Időutazás tippek

A Schönbrunni kastély - Ausztria leglátogatottabb látványossága - kora reggel a legforgalmasabb. A hosszú várakozási idő elkerülése érdekében javasoljuk az online foglalást.

A Café Residenz és a Landtmann büfé Bécs egyik legjobb almás rétesét kínálja.

A kastély megtekintéséhez két túra közül lehet választani. A State Apartments túra keretében főként a kastély központi részét tekinthetjük meg és az itt található legszebb lakosztályokat, műalkotásokat. A Palace túra keretében az egész kastélyt, beleértve Ferenc József és Sissi császárné magánlakosztályait, valamint Mária Terézia lakosztályait is felfedezhetjük.

A kastélyba való belépőket előre online is meg lehet venni a palota honlapján. Ebben az esetben előre el kell dönteni, hogy hány órára érkezel.

A kastélypark egész évben ingyenesen látogatható.

tags: #becs #schonbrunn #kastely #avent