A vashiányos vérszegénység gyakori probléma a nők körében, mely sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés. Vashiányos vérszegénység esetén az oxigénszükségletet a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni.
A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Kellő mennyiségű vas nélkül a szervezet nem tud elég hemoglobint előállítani, ami a vörösvérsejtekben az oxigén szállításához szükséges. A vöröscsontvelőben képződő vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén szállítása, melyet a vastartalmú hemoglobinhoz kötve szállítanak a sejtekbe, szövetekbe.
A vérszegénység okai és következményei
Vérszegénységet eredményezhet:
- vitamin- és ásványianyag-hiány (pl. vas, folsav, B12),
- felszívódási zavar (bélrendszeri betegség miatt),
- vérvesztés (baleset, erős menstruáció, szülés, műtét, bélrendszerben történő vérzés),
- fokozott szükséglet (terhesség, növekedés, versenysport, gyakori véradás).
Bármi is legyen a probléma kiváltó oka, a kezeletlen vérszegénység kellemetlen és súlyos gondokat eredményezhet, ugyanis fejfájással, szédüléssel, hajhullással, fáradékonysággal is járhat, de akár szívpanaszokat is okozhat, és terhességben a baba fejlődését is lelassíthatja.
A vashiányos vérszegénység terhesség alatt
A vashiányos vérszegénység az élet bármely szakaszában kialakulhat, várandósságtól függetlenül is. Így tehát gyakran fennáll terhesség előtt is, de kialakulhat az elején is (hányinger miatt az étkezés nem megfelelő), ám leggyakrabban a terhesség végére lép fel, hiszen a fejlődő magzat az anyuka tartalékait használja fel. Továbbá a szoptatás alatt is több vasra van szüksége az anyának.
Bármi is legyen a vashiány hátterében, kezelése kiemelt jelentőséggel bír nemcsak a kismama egészsége, de a magzat fejlődése szempontjából is, hiszen a hiány esetén megnő a koraszülés, a fejlődési rendellenességek és az idegrendszeri károsodások esélye. Kutatások szerint a méhlepény és a magzat alacsony oxigénellátottsága mellett vashiányos vérszegénység esetén ugyanis megnő az oxidatív stressz, amit az antioxidánsok nem képesek megfelelően közömbösíteni.
Emellett az állapot csökkent immunfunkciót, gyakoribbak a fertőzések is, a húgyúti szövődmények és a terhességi hányás esélye is megnő azoknál a vérszegény kismamáknál, akik nem részesülnek vaspótlásban.
Kezelési lehetőségek
Jó hír azonban, hogy a vashiányos vérszegénységet könnyen lehet kezelni. Enyhébb esetben meglehet, hogy elegendő a vasban gazdag táplálkozás, kellő mennyiségű húsfogyasztás és C-vitamin bevitele. Várandósság során - különösen a terhesség utolsó 7-9. hónapjában - a vaskészítmény adására gyakrabban van szükség.
A vaspótlás tabletták formájában történik, ám extrém fokú vashiány esetén intravénásan kell pótolni. Érdemes tudni továbbá, hogy az alapbetegség diagnosztizálása, ami a vashiányos vérszegénységet kiváltotta és annak kezelése rendkívül fontos!
Terhességi szövődmények
A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.
Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.
Szövődményre utaló jelek
Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!
- A várandósság során bármikor: elhúzódó vagy súlyos hányás; hüvelyi vérzés; szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás; súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés; folyamatos fogyás; láz vagy hidegrázás; fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor; állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés; ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens); ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.
A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség - ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:
- tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
- erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
- hüvelyi vérzést tapasztal.
A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:
- látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
- hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
- erős bőrviszketés;
- ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
- máj táji fájdalom;
- bevérzések jelentkezése a bőrön;
- vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
- hüvelyi vérzés.
Pecsételő vérzés terhesség alatt: Mit jelent a vérzés a terhesség korai szakaszában?
Szövődmények megelőzése
A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.
Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait.
A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:
- az alkohol és a drogfogyasztástól;
- a dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
- a nehéz fizikai megterheléstől;
- a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).
