A borderline személyiségzavar (BPD) egy összetett mentális zavar, amely jelentős hatással van az egyén érzelmi állapotára, viselkedésére és emberi kapcsolataira. Becslések szerint a felnőtt lakosság 1,4%-át, vagy akár 2-3%-át is érintheti, és gyakrabban fordul elő nőknél. Ez a zavar a személyiség spektrumának egyik végén helyezkedik el, és bár sok ember mutathat kisebb mértékben hasonló tüneteket, a BPD esetében ezek a tünetek akadályozzák a kiegyensúlyozott életvitelt.
A borderline kifejezés angolul „határesetet” jelent, utalva arra a korábbi nézetre, hogy a borderline személyiségzavar a neurotikus és pszichotikus zavarok közé esik. Magyarországon az „érzelmileg labilis személyiségzavar” diagnosztikai kategóriába sorolják, ezen belül is létezik a borderline altípus. A személyiségzavar általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és hosszú éveken át tart, bár az életkor előrehaladtával a tünetek enyhülhetnek.
A Borderline Személyiségzavar Tünetei
A borderline személyiségzavar diagnózisának felállításához szakember által végzett klinikai értékelés szükséges, amely magában foglal strukturált interjúkat és pszichológiai vizsgálatokat. A DSM-5 diagnosztikai kézikönyv alapján a következő kilenc kritérium közül legalább ötnek kell fennállnia:
- Intenzív erőfeszítés a vélt vagy valós elhagyás elkerülésére.
- Instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok, melyeket az idealizálás és lebecsülés váltakozása jellemez.
- Identitászavar: kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önérték.
- Impulzivitás legalább két potenciálisan önkárosító területen (pl. költekezés, szexuális magatartás, szerhasználat, gondatlan autóvezetés, falásrohamok).
- Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok, fenyegetés vagy önsértés.
- Affektív instabilitás: jelentős hangulati reaktivitás (pl. intenzív epizodikus diszfória, irritábilitás vagy szorongás, amely általában néhány órán át tart és csak ritkán haladja meg a néhány napot).
- Krónikus ürességérzés.
- Inadekvát, intenzív harag vagy dühkezelési nehézségek (pl. gyakori dühkitörések, állandó harag, ismétlődő verekedés).
- Stresszhez kötődő paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek.
További jellemző tünetek lehetnek az önbizalomhiány, az erős, mindent elsöprő érzelmek, az alacsony empátiás készség, a felelősség hárítása, a munkahelyi és párkapcsolati problémák, a felelőtlen szexuális magatartás, a hosszú távú célok hiánya, a táplálkozási zavarok, valamint a társadalmi normák figyelmen kívül hagyása.
A Borderline Személyiségzavar és a Bipoláris Zavarr Különbségei
Bár mindkét kórkép érzelmi labilitással jár, fontos különbséget tenni a borderline személyiségzavar és a bipoláris zavar között. A BPD esetében a hangulatingadozások gyorsak, órákon-napokon belül zajlanak, és gyakran valamilyen külső konfliktus váltja ki őket. Ezzel szemben a bipoláris zavar esetén az érzelmi epizódok (mánia és depresszió) tartósabbak, akár hetekig is eltarthatnak, és nem feltétlenül kapcsolódnak környezeti eseményekhez.
A Borderline Személyiségzavar Kialakulásának Okai
A borderline személyiségzavar kialakulásában valószínűleg genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Gyakran megfigyelhető, hogy a BPD-ben szenvedő személyek gyerekkorukban abúzusnak, érzelmi elhanyagolásnak voltak kitéve, vagy sérült volt az anya-gyermek kapcsolat. Azok, akik úgy nőttek fel, hogy érzelmeiket és igényeiket figyelmen kívül hagyták, nagyobb eséllyel alakítanak ki BPD-t. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD), valamint az alkohol- vagy drogfogyasztás szintén kockázati tényezőnek számítanak.
A Borderline Személyiségzavar Szövődményei
A borderline személyiségzavar gyakran társul más mentális problémákkal, mint például szorongásos zavarok, depresszió, pánikrohamok, szerhasználati zavarok (alkohol, drogok, és akár vény nélkül kapható gyógyszerek is). Az önsértés és az öngyilkossági késztetések is gyakoriak, ami a BPD egyik legsúlyosabb veszélyét jelenti. A becslések szerint a BPD-ben érintettek körében jelentős az öngyilkosok aránya.
A Borderline Személyiségzavar Kezelése
A borderline személyiségzavar kezelése akkor a leghatékonyabb, ha gyógyszeres terápiát és pszichoterápiát kombinálnak. A gyógyszerek segíthetnek a végletes érzelmi kilengések, a szorongás, a depresszió és az alvászavarok csökkentésében, valamint az öngyilkossági késztetések megelőzésében.
A pszichoterápia célja, hogy a beteg megtanulja tudatosabban és hatékonyabban kezelni impulzusait és érzelmeit. A leginkább ajánlott módszer a borderline személyiségzavar specifikus kezelésére kifejlesztett dialektikus viselkedésterápia (DBT), amely különösen az önsértő viselkedés csökkentésében és az érzelemszabályozás javításában hatékony. Ezen kívül a sématerápia és a mentalizáció alapú terápia (MBT) is bizonyítottan hatékony. A terápia során a személyiség „újraépítése” is megtörténik, ami segít a társadalomba való hatékonyabb beilleszkedésben és a jobb minőségű emberi kapcsolatok kialakításában. A kezelés hosszú távú, minimum két-három év, de gyakran ennél is több időt vesz igénybe.
Fontos megjegyezni, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedőknek gyakran hiányzik a megfelelő betegségbelátásuk és a terápia folytatásához szükséges kitartásuk. Ezért a család és a szerettek támogatása kulcsfontosságú a terápia sikeréhez.
Érzelemszabályozási stratégiák borderline személyiségzavar esetén | MARSHA LINEHAN
A borderline személyiségzavar kezelhető, és megfelelő terápiával, támogatással az állapot jelentősen javulhat. Ha Ön vagy egy hozzátartozója borderline személyiségzavar tüneteit tapasztalja, javasolt mentális egészségügyi szakemberhez fordulni a pontos diagnózis és a személyre szabott kezelési terv érdekében.
tags: #borderline #szemelyisegzavar #borderline #personality #disorder #bpd