Borsos Miklós szobrász, főiskolai tanár 1906. augusztus 13-án született Nagyszebenben. A győri bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol művészeti órákat is vett. 1922-ben családja végleg Győrben telepedett le. Apja nyomdokaiba lépve aranyművességet és vésnökséget tanult. Sikertelen képzőművészeti főiskolai felvételi után Firenzében tanult festészetet, majd bejárta Dél-Franciaországot is. Hazatérése után rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolán szerzett anatómiai ismereteket. Első kiállítása 1931-ben volt a Fränkel Szalonban, ahol rajzokat állított ki. A Nemzeti Szalonban 1932-ben rendezett kiállításon már rézdomborítások is szerepeltek művei között. 1933-ban Győrben feleségül vette Kéry Ilonát.
Az 1930-as évek elejétől egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1940-től nagyobb méretű domborműveket készített, mint például az "Alvó lovasok", az "Emberpár" és a "Siratóasszonyok". Szobrainak első kiállítása 1941-ben volt a Tamás Galériában, ahol ötven darabot mutatott be, köztük márvány- és bazaltszobrokat, valamint ezüst domborításokat. Tagja lett a KÚT művészegyesületnek, és 1943-ban a bazaltból faragott-csiszolt Egry fejet állította ki az Ernst Múzeumban egy csoportos kiállításon. 1945-ben Budapestre költözött, és tagja lett a Művészeti Tanácsnak. 1946-tól 1960-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt, ahol szabad gondolkodását eltűrték. Később, 1981-től 1986-ig a Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára volt.

Borsos Miklós sokoldalú alkotó volt. A szobrászat legkülönbözőbb ágai mellett grafikával, érmekkel is foglalkozott, és számos anyaggal dolgozott, mint a kő, bazalt, márvány és bronz. Az 1960-as évektől kezdve jelentős mennyiségű könyvet illusztrált, többek között Arany János, Ady Endre, Illyés Gyula és Babits Mihály műveit. Éremművészettel 1947 óta foglalkozott, neves kortársait örökítette meg érmein, mint Egry József, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Illyés Gyula és Bartók Béla.
Művészetére alapvetően a Balaton környéki és dunántúli pannon táj atmoszférája, lágy, plasztikus formái hatottak. Stílusa az archaikus plasztika nyelvezetéből nőtt ki, a formákban való gondolkodás, az egyetlen alapformára való törekvés és a részletek maximális elhagyása jellemezte. Szobrait tömbszerűség, a nagy, összefogott felületek határozták meg, de soha nem szakadtak el a természet valós formáitól. Műveiből nyugalom, harmónia és egyfajta mediterrán hangulat áradt. Rajzaiban kevés vonallal, néhány folttal teremtette meg ugyanezt a világot.

Munkásságának nagy eredménye, hogy valamennyi szobrászati műfajban újat tudott mondani, jelentősen meghaladva hazai pályatársainak szobrászi eredményeit. Ő adta vissza a rangját a rézdomborításnak, a reliefművészetnek, az éremművészetnek és a síremlékszobrászatnak. Példát mutatott arra is, hogy a köztereken nem csak politikai emlékezést szolgáló szobroknak van helye. Arckép-szobrászatában végigjárta az avantgárd szobrászok által megkezdett utat. Rajzművészetében a tiszta vonalas kifejezéstől a festői értékek felerősítéséig széles skálán dolgozott, ecsetrajzai ma is megállják a helyüket nemzetközi összevetésben is.
Köztereken álló művei közül említésre méltó a "Balatoni szél" (Balatonfüred), az "Anya gyermekével" (Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet), a "Bartók mellszobor" (Zalaegerszeg) és a "0 kilométerkő" (Bp., Clark Ádám tér).
Borsos Miklós életmű kiállítása 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában volt. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletére az Országos Széchényi Könyvtárban kiállításon mutatták be illusztrációit. 1959-ben elnyerte Carrara város szobrászati díját, a Premio Carrarát. 1966-ban sikeres résztvevője volt a Velencei Biennálénak. 1954-ben Munkácsy-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1967-ben érdemes, 1972-ben pedig kiváló művész lett.

Életútját könyvekben is feldolgozta: "Visszanéztem félutamból" (1971) és "A toronyból" (1979) című műveiben. Állandó kiállítása 1979 óta látható Győrött. 1990. január 27-én hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található, síremlékét Kampfli József szobrászművész alkotta, Borsos Miklós egy művének felhasználásával.
BORSOS MIKLÓS SZÓLT A SZIKLA
A győri Borsos Miklós Gyűjtemény őrzi a művész hagyatékát, beleértve levelezését és egyéb fontos dokumentumait. A gyűjtemény része a Kéry Ilona-emlékszoba is, amelyet a művész felesége hagyományozott a múzeumra. Győr városa még életében Borsos Miklós-emlékplakettet alapított és róla nevezte el a Borsos Miklós utcát. Budapesten a Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány működteti a Borsos Miklós Emlékházat, ahol minden évben Borsos Miklós-emléknapot rendeznek.
Borsos Miklós művészete a rend, a mérték, az értelem és a lélek négy alappillérére épült. Elérésükhöz főleg az intim műfajokhoz fordult, s többnyire kis méretekben dolgozott. Bár nem engedték tanítani, sokaknak az ő művei adtak erőt saját művészetük kiteljesítéséhez, s ma többen követik szobrászatát, mint az életében.
