A csecsemő- és gyermekgyógyászat kétkötetes kiadványa egy rendkívül részletes és átfogó mű, amely a terület legkiválóbb szakorvosainak és ápolóinak tudását foglalja össze. Ez a hiánypótló, korszerű és igényes kiállítású könyv a betegellátásban megvalósuló napi együttműködés és a legmagasabb szintű elméleti, valamint gyakorlati ismeretek együttesét kínálja.
A két kötet egységes szerkezetben, szervrendszerenkénti csoportosításban ismerteti a legfontosabb betegségeket, kitérve az orvosi és ápolási teendőkre, valamint az anatómiai és élettani alapokra. A könyv 19 tematikus részre és 98 fejezetre tagolódik, bemutatva a családközpontú gyermekellátás területi és intézeti sajátosságait.
Minden fejezetet tanulságos esetismertetés, személyes élmény, fényképes összefoglaló és a legfontosabb fogalmak jegyzéke vezet be. A könyv gazdagon illusztrált, több száz rajzos és fényképes ábrával, jól strukturált boxokkal és táblázatokkal segíti az ismeretanyag elsajátítását. Különlegessége a tematikus elemek, mint például a "Vigyázzunk, veszélyhelyzet!", "Ápolási titkok", "Jó, ha a család tudja", "Adjunk a minőségre!" stb., amelyek megkönnyítik a tanulást és a legfontosabb információkra irányítják a figyelmet.
A kötet terápiás javaslatokat, ápolási terveket és hasznos tanácsokat tartalmaz, amelyek segítik a korszerű ismeretek mindennapi gyakorlatba való beillesztését. Ez a mű nem csupán a tanulásban és a vizsgákra való felkészülésben nyújt gyakorlati segítséget, hanem a betegellátásban is nélkülözhetetlen támaszt jelent.
Ez a könyv lényegében egy jelentősen átdolgozott és bővített kiadása az 1924-ben megjelent "Csecsemő és Gyermekgyógyászati Repetitorium" című munkának. Az első kiadás kedvező fogadtatása, különösen a gyakorló orvosok részéről, ösztönözte a második, kibővített kiadás megírására. Az új kiadás figyelembe vette az első kiadással kapcsolatos észrevételeket és kifogásokat, valamint jelentősen bővült, egyes fejezeteiben jóval részletesebbé vált.
Különös hangsúlyt kapott a csecsemők és gyermekek élettani viszonyai, a természetes és mesterséges táplálás kérdései, a táplálkozási zavarok, valamint a fertőző betegségek részletes tárgyalása. A szerzők kiemelten foglalkoztak az elmúlt 12 év csecsemő- és gyermekgyógyászati fejlődésével, így a vitaminszegénységen alapuló betegségek és a gyermekkori gümőkór is részletesen elemzésre kerül.
A munka Heim Pál professzor, a magyar csecsemőgyógyászat atyjának szellemében készült. A fertőző betegségek tárgyalása során külön fejezetet szenteltek a hatósági rendelkezéseknek, hogy a gyakorló orvosok könnyen áttekinthessék a rájuk háruló kötelességeket. A gyógyszeradagolás részleteit az egyes betegek kezelésével kapcsolatban említik meg, a betűrendes tárgymutató pedig megkönnyíti a hasznos gyógyszerek és készítmények, valamint azok alkalmazásának megtalálását.
Az Athenaeum Kiadó a kiegyezéstől a második világháború utáni államosításáig a könyvszakma egyik legjelentősebb hazai vállalkozása volt. A kiadó nem csak nagyszámú, hanem irodalmilag értékes műveket is megjelentetett, beleértve a gyermek- és ifjúsági irodalmat is.
A gyermekkönyvek közé tartoznak a kisgyermekeknek, tíz éves korig szánt kiadványok, beleértve a leporellókat, mesekönyveket és az olvasni tudó kisiskolásoknak szóló könyveket. Ezekben a kiadványokban az illusztrációnak kiemelten nagy szerepe van a szöveg mellett.
Az Athenaeum rendszeresen jelentetett meg leporellókat, gyakran szerzőként keresztnévvel, mint "Vilma néni" vagy "Gyuri bácsi". Utóbbi személyéhez Lőrinczy György író, újságíró kapcsolódik, aki öt leporellót jegyzett. "Vilma néni" feltehetően Lintnerné Fittler Vilma azonos, akinek három leporellója ismert. Sárközi György író, műfordító, szerkesztő is aktív volt a gyermekkönyvek terén, gyakran készített leporellókat és képeskönyveket.
A kiadó jelentette meg Szabó Lőrinc Csinnadratta című versét, amely Janovits István rajzaival 1933-ban látott napvilágot és elnyerte a kiadó irodalmi pályázatának első díját. Zilahi Sebes Margit Kicsi Mackó kalandja című képeskönyve 1944-ben jelent meg. Bókay János Rézi néni című kötete 1922-ben látott napvilágot, amely két rosszcsont gyerek kalandjait meséli el.
Baloghy Mária vezette az Athenaeum Kiadó ifjúsági részlegét, és több gyermekkönyvet adott ki, köztük A baba első és második képeskönyvét, valamint a Babakönyv című munkát. Ez utóbbi pedagógiai elveinek megfelelően egyfajta kismamaképzőként funkcionált, főzéssel, bútortervezéssel, szabásmintákkal és barkácsolási ötletekkel.
Néhány leporelló külföldi munka magyarítása volt, mint például az Adolf Holst és Else Wenz-Vietor nevéhez fűződő Erdei iskola című kötet. Munro Leaf Ferdinánd, a bika című képeskönyve is ismertté vált, amely egy békés bika történetét meséli el.
A magyar klasszikus mesék és a kiadó gyermekkönyveinek meghatározó alakja Benedek Elek volt. Az ő Magyar mese- és mondavilág című ötkötetes gyűjteménye 1894-1896-ban jelent meg először, majd többször újra kiadták. Ez a mű alapozta meg Benedek Elek mesegyűjteményeit, amelyeket a kiadó folyamatosan tartott piacon, többek között az Athenaeum mese-könyvtára sorozat részeként.
Az Athenaeum kiadta Gyulai Pál és Pósa Lajos meséit is. Berde Mária Az árva királyfi. Eredeti székely népmesék című kötete 1941-ben jelent meg. Ferenczy László Marcella Székelyföldön gyűjtött meséket tartalmazó kötete 1936-ban látott napvilágot.
A kiadó a magyar mesék mellett a világirodalom meghatározó mesegyűjteményeit is gondozta. Andersen meséit két alkalommal, 1922-ben és 1924-ben adták ki. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi válogatás 1933-ban jelent meg, a Grimm-mesék pedig 1922-ben és 1943-ban. Benedek Elek jelentősége a világirodalom legszebb meséinek válogatásában is megmutatkozik, aki öt kötetben jelentette meg ezt a gyűjteményt.
Kunos Ignác török és japán népmeséket tartalmazó gyűjteményeit is kiadta az Athenaeum. A kortárs hazai és külföldi szerzők meséi és meseregényei között szerepel Karl Ewald didaktikus jellegű könyve, az Állatok, kövek, virágok. A kiadó adta ki Alan Alexander Milne Micimackó című klasszikus meseregényét Karinthy Frigyes fordításában.
P. Ábrahám Ernő Mesekert című írása 1944-ben jelent meg. Unger Ilona (Alba Nevis álnéven) Harminc pompás mese című kötete apróságoknak szólt. Altay Margit gyermekek számára írt színdarabokat. Babits Mihály Aranygaras: Mesék című kötete hét, 1915 és 1923 között keletkezett írását tartalmazza.
Jánosi György több mesekötetet is jegyzett, köztük A holdak szigete, A láthatatlan szélmalom, Liplop Pali és Seholsincs ország. Magda néni és Vilma néni Meselámpa című mesegyűjteménye kisgyerekeknek szólt. Kelemen Andor Hol volt, hol nem volt című kötete 1925-ben jelent meg. Kövér Ilma Gyermekmesék című könyve 1926-ban látott napvilágot.
Lintnerné Fittler Vilma Mese Marci vándorlása című írása 1943-ban jelent meg. Mendelényi Béla A csodaduda és egyéb mesék című kötetét először 1905-ben adta ki az Athenaeum, majd 1931-ben újra kiadta. Paulini Béla Madárkocsi című gyermekkönyve 1938-ban jelent meg az Athenaeum kiadásában.
Az Athenaeum szerény számban gondozott hitéleti kiadványokat, köztük ifjúságnak szánt imakönyveket. Emellett számos ismeretterjesztő könyvet adott ki, amelyek egy része kifejezetten a fiatal korosztálynak szólt. Ilyen volt Zilahi Dezső Pályamutató című kötete, amely a hazai iskolarendszert és a különböző foglalkozásokat mutatta be.
A kiadó néhány ifjúsági történelmi és művelődéstörténeti kötetet is megjelentetett, mint például Benedek Elek Hazánk története című munkája. Apor Dezső és Nagy Béla Híres feltalálók: Az akarat és a tudás hősei című kötete a technika nagy személyiségeinek munkásságát mutatta be. Michael Faraday A gyertya természetrajza című munkája 1921-ben jelent meg.
Kilián Zoltán szerkesztette Kilián Zoltán sokat tudó könyve című kötet a rádió gyermekműsorainak anyagát gyűjtötte össze. Baloghy Mária szerkesztésében jelent meg a Lányok könyve, amely a kamaszlányoknak szánt tudnivalókat foglalta össze.
A gyermekekkel foglalkozó kiadványok mellett az Athenaeum Kiadó széles körű ismeretterjesztő könyveket is megjelentetett, amelyek közül néhány kifejezetten a fiatal olvasókat célozta meg. Ezek a kötetek különböző tudományterületeket öleltek fel, a technikai és természettudományoktól kezdve a művelődéstörténetig.
Például Apor Dezső és Nagy Béla közös munkája, a "Híres feltalálók: Az akarat és a tudás hősei", amely az akarat és a tudás hőseinek, azaz a technika nagy személyiségeinek munkásságát mutatta be élvezetes stílusban. Ez a kötet először 1915-ben jelent meg, majd 1927-ben egy átdolgozott kiadást is megért. Ugyancsak az ő közös munkájuk a "Hogyan készül?" című kötet, amely szintén több kiadásban látott napvilágot.
Az Athenaeum "Természethistória" címmel egy sorozatot is indított 1925-ben, amelynek első és egyetlen kötete "A biológia magyar úttörői" címet viselte. A kötet szerkesztői Méhes Gyula és Karl János voltak.
Csűrös Zoltán, vegyészprofesszor, 1936-ban írt egy ismeretterjesztő munkát gyerekeknek "A számok csodavilága" címmel, amelyben a természettudományok matematikai alapjaival ismertette meg ifjú olvasóit.
Az angol Michael Faraday "A gyertya természetrajza: Hat felolvasás az ifjúság számára" című munkája 1921-ben jelent meg magyarul. Ez a kötet egy klasszikus tudományos ismeretterjesztő mű, amely a gyertya égésének jelenségét vizsgálja.
A rádió is szerepet játszott az ifjúsági ismeretterjesztésben. Már az 1930-as években elkezdte sugározni ifjúsági ismeretterjesztő műsorait. Kilián Zoltán ezeknek a műsoroknak az anyagát gyűjtötte össze és szerkesztette egy kötetbe: "Kilián Zoltán sokat tudó könyve: Zoltán bácsi beszélgetései a Rádió gyermekművészeivel", amely 1941-ben jelent meg.
Baloghy Mária, aki sok műfajban publikált, 1940-ben szerkesztette a "Lányok könyve" című gyűjteményt. Ez a kötet a kamaszlányok számára foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat, beleértve az olvasáshoz, tanuláshoz és az élet egyéb területeihez kapcsolódó információkat.
Ezek a kiadványok jól mutatják az Athenaeum Kiadó sokoldalúságát és elkötelezettségét a fiatal generációk művelődése iránt. A tudományos és ismeretterjesztő tartalmak mellett a kiadó nagy hangsúlyt fektetett a szórakoztató és oktató jellegű gyermekkönyvek megjelentetésére is.
A csecsemő- és gyermekgyógyászat kétkötetes kiadványa a kor legkiválóbb orvosainak és ápolóinak közös munkáját dicséri, tükrözve a betegellátásban megvalósuló napi együttműködést. A könyv a legmagasabb szintű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtja, egységes szerkezetben tárgyalva a legfontosabb betegségeket szervrendszerenként csoportosítva. A részletes anatómiai és élettani alapoktól a specifikus orvosi és ápolási teendőkig mindent lefed, ami a családközpontú gyermekellátáshoz szükséges.
A kiadványban található 19 tematikus rész és 98 fejezet mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalókat egyaránt magában foglalja, kiemelve a területi és intézeti sajátosságokat. A "Vigyázzunk, veszélyhelyzet!", "Ápolási titkok", "Jó, ha a család tudja" és "Adjunk a minőségre!" típusú tematikus elemek pedig megkönnyítik a tanulást, és a legfontosabb ismeretekre irányítják a figyelmet.
A gazdag illusztráció, több száz rajz és fénykép, valamint a jól strukturált boxok és táblázatok segítik a komplex ismeretanyag elsajátítását. A terápiás javaslatok, ápolási tervek és hasznos tanácsok pedig a korszerű ismeretek mindennapi gyakorlatba való beillesztését támogatják. A kétkötetes kézikönyv a tanulásban, vizsgákra való felkészülésben és a betegellátásban egyaránt gyakorlati segítséget nyújt.
Ez a mű lényegében az 1924-es "Csecsemő és Gyermekgyógyászati Repetitorium" átdolgozott és bővített kiadása, amely figyelembe vette a korábbi kiadással kapcsolatos visszajelzéseket. Különösen részletesen tárgyalja a csecsemők és gyermekek élettani viszonyait, táplálási kérdéseket, táplálkozási zavarokat és fertőző betegségeket. Az elmúlt évtizedek csecsemő- és gyermekgyógyászati fejlődését is figyelembe véve, mint a vitaminszegénységen alapuló betegségek és a gyermekkori gümőkór, kerülnek bemutatásra.
A munka Heim Pál professzor, a magyar csecsemőgyógyászat atyjának szellemiségében készült. A fertőző betegségek tárgyalása kiegészül a hatósági rendelkezések ismertetésével, segítve a gyakorló orvosokat a kötelességeik áttekintésében. A gyógyszeradagolás részletei az egyes betegek kezelésével kapcsolatban szerepelnek, a betűrendes tárgymutató pedig megkönnyíti a szükséges információkhoz való hozzáférést.
Az Athenaeum Kiadó a magyar könyvkiadás egyik meghatározó szereplője volt a kiegyezéstől a második világháború végéig. A kiadó széles spektrumú kiadványokat jelentetett meg, beleértve a gyermek- és ifjúsági irodalmat, valamint az ismeretterjesztő műveket. A gyermekkönyvek között kiemelkedtek a leporellók, mesekönyvek, és az olvasni tudó kisiskolásoknak szánt kiadványok, ahol az illusztrációnak is fontos szerep jutott.
Benedek Elek, a magyar mesekincs egyik legjelentősebb gyűjtője és megőrzője, számos műve jelent meg az Athenaeumnál, köztük a "Magyar mese- és mondavilág". A kiadó gondozta a világirodalom klasszikus meséit is, mint Andersen, Grimm és az "Ezeregyéjszaka meséi".
Az ismeretterjesztő könyvek között szerepeltek a technika és természettudományok, valamint a művelődéstörténet témakörei is. Például a "Híres feltalálók" című kötet bemutatta a technika nagy alakjait, míg Michael Faraday "A gyertya természetrajza" című műve a tudomány iránt érdeklődő fiataloknak szólt. A rádióműsorok anyagát tartalmazó "Kilián Zoltán sokat tudó könyve" pedig a fiatalok ismeretterjesztését szolgálta.
A "Lányok könyve" című gyűjtemény a kamaszlányoknak nyújtott hasznos tanácsokat és információkat. Ezek a kiadványok jól illusztrálják az Athenaeum Kiadó elkötelezettségét a fiatal generációk tájékoztatása és művelése iránt.
tags: #csecsemo #es #gyermekgyogyaszat #ketkotetes #konyv