A védőoltások olyan betegségek ellen védenek, amelyek korábban sok embernek okoztak súlyos és marandó károsodást, illetve halált. A védőoltások Magyarországon azért kötelezőek, mert a magyar állam úgy óvja az állampolgárait, hogy a lehető legtöbb embert beoltva általános védettséget alakít ki a fenti betegségek ellen: ha elég nagy az átoltottság aránya, akkor nem tud járvány kialakulni, ezért nemcsak a beoltott egyént védi a védőoltás, hanem a környezetét is.
A védőoltásokkal kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, szövődmények jelenthetnek. A nem kötelező védőoltások térítési díj ellenében vehetők igénybe; az influenzaoltás a veszélyeztetett csoport számára ingyenes.
A gyermekek védőoltásait ún. oltási naptár alapján végezzük, vagyis meghatározott időben kerül sor a kötelező védőoltások beadására. A nem kötelező oltások beadására egy meghatározott, betöltött életkor után kerül sor.
Kötelező védőoltások
A magyarországi gyermekkori kötelező védőoltások az alábbiak:
Folyamatos oltások
A folyamatos oltásokat a gyermek életkorához kötötten a gyermek háziorvosa adja be.
BCG-oltás
A BCG (Bacillus Calmette-Guérin) elleni oltást 6 hetes korukig adjuk az újszülötteknek, a felkar bőrébe. A védőoltás a gyermekkori tuberkulózis (tbc, tüdőgümőkór) ellen nyújt védettséget. Az oltás helyén átmeneti duzzanat, bőrpír léphet fel. A BCG-oltást még a kórházban megkapja a kisbaba, tehát erről a tájékoztatást ott adják meg. A szülészeti intézményben elmaradt BCG-oltást 4 héten belül, de maximum 1 éves korig kell elvégezni.
DTPa + IPV + Hib oltások
A kötelező védőoltások sorozata ezek után 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium - többek között - agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat. Az alapimmunizálás betöltött 2, 3, 4 hónapos korban történik a DTPa + IPV + Hib oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával. Az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik a DTPa + IPV + Hib oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával.
PCV-oltás
A PCV-oltás a Pneumococcus nevű baktérium által okozott számos megbetegedés ellen nyújt védelmet. A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak. Az alapimmunizálást 2 és 4 hónapos korban, a DTPa + IPV + Hib oltásokkal egyidejűleg kell elvégezni. Az emlékeztető oltás 12 hónapos korban esedékes.
MMR-oltás
Az MMR élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Az oltás 15 hónapos kort betöltött kisgyermekeknél esedékes. Az MMR élő, gyengített vírusokat tartalmaz.
Varicella
A bárányhimlő elleni oltás jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét, megbetegedés esetén a betegség enyhébb lefolyású lesz, a súlyos szövődmények (például tüdőgyulladás és a bőr bakteriális felülfertőződését) kialakulásának esélye kicsi. A varicella/ bárányhimlő elleni oltás 2020-tól épült be az oltási naptárba, azaz térítésmentes. Az első részlet 12 hónapos korban, a második részlet 15 hónapos korban esedékes.
Kampányoltások
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. Bár számos előnyük van a folyamatos oltásoknak, 11-14 éves korban a gyermekek sokkal eredményesebben utolérhetők iskolában, mint egyénileg. A kampányoltások iskolai osztályokra, és nem a tanulók életkorára vonatkoznak.
MMR-újraoltás
Az MMR élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Az oltás az általános iskola 6. osztályában végzendő.
Diftéria, tetanusz, pertusszisz (dTap) elleni emlékeztető oltás
dTap: a diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), illetve a tetanusz ellen védelmet nyújtó kombinált oltóanyag. Az oltás az általános iskola 6. osztályában végzendő.
Hepatitis B elleni védőoltások
A vírusos májgyulladás (hepatitis) egyik formája ellen védelmet nyújtó oltóanyag. Az oltás az általános iskola 7. osztályában két részletben (ősszel és tavasszal) végzendő. A hepatitis B oltás egy éves kor felett adható.
Ajánlott védőoltások
A kötelező védőoltások mellett elérhetők ún. nem kötelező, választható oltások is.
Rotavírus elleni oltás
A rotavírus kifejezetten súlyos, hányással és hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okozhat, mely gyakran vezet kiszáradáshoz, mely kórházi kezelést igényelhet. A kisgyermekek többsége 5 éves koráig megfertőződik. A rotavírus elleni vakcinát 2-4 hónapos korban ajánlott beadatni. A rotavírus elleni is van megiható oltóanyag.
Influenza elleni oltás
Szezonális oltás, mely legkorábban fél éves kortól adható. Az oltást évente ismételni kell, az influenza vírus változékonysága miatt. A vakcinát minden évben az aktuális vírusszerkezethez igazítják. A védőoltás beadásának ajánlott időpontja kora ősz, a védettség kialakulásához 2-3 hétre van szükség.
Kullancs terjesztette agyvelő-gyulladás (Kullancs-encephalitis) elleni oltás
A kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) vírus okozta megbetegedés, melyre jelenleg oki kezelés nem érhető el. Súlyos esetben tartós idegrendszeri károsodás lehet a következménye (izombénulás). Így a védőoltás felvétele ajánlott. Az oltást legkorábban az egy éves életkor betöltését követően lehet elkezdeni. Az első oltást követően egy hónap elteltével kell a második védőoltást beadatni, majd egy ismétlő adagot 12 hónap múlva.
Járványos májgyulladás A vírusa (Hepatitis A) elleni oltás
A Hepatitis A oltás egy éves kor felett adható. Ajánljuk Ázsiába, Afrikába, Dél-Amerikába történő utazás esetén.
Humán papilloma vírus (HPV) elleni oltás
Több mint 100 féle human papilloma vírus létezik, az emberi megbetegedést okozók 90 százalékáért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, míg a nemi szemölcsöket leggyakrabban a 6-os és 11-es típusok okozzák. A HPV különböző típusai az összes daganatos megbetegedés 5 százalékáért, míg a méhnyakrák majdnem 100%-ért tehetők felelőssé. A vakcina mindkét nemben 12 éves kortól ajánlott. A kétkomponensű védőoltás a 16-os és 18-as típus, míg a négykomponensű az említett négy törzs ellen véd.
Meningococcus-fertőzések elleni védőoltás
A meningococcus baktérium (Neisseria meningitidis) enyhe esetben torok-, illetve garatgyulladást, súlyos esetben agyhártyagyulladást, vérmérgezést (szepszist) okozhat. Egy nagyon komoly betegség, a Neisseria meningitidis baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen nyújtanak védelmet. Már 6 hetes kortól el lehet kezdeni az oltási sorozatot, mely 2+1 oltásból áll 1 éves kor alatt. A C-csoportú meningococcus baktérium ellen térítésmentesen (dobozdíj megfizetése mellett) oltják a csecsemőket 2, 4 és általában 15 hónapos korban. A B-csoportú meningococcus elleni vakcina térítés ellenében vásárolható meg a patikákban.
Az oltásokkal kapcsolatos tudnivalók
A védőoltás ugyanolyan egészségügyi beavatkozás, mint bármely más ellátás - így az egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok az oltás beadása során is érvényesek. A kötelező védőoltás beadásakor is mindenkit megillet a tájékoztatáshoz való jog. Az ellátáshoz való jog értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a kötelező védőoltást ingyenesen megkapja.
A szülőnek joga van ahhoz is, hogy ha a gyermek egészségi állapota azt kívánja, akkor kérhesse az oltás beadásának elhalasztását, vagy a védőoltás alóli végleges mentesítést. A mentesítéssel kapcsolatos eljárás során a döntéssel kapcsolatban fellebbezési, jogorvoslati joga is van.
Az állam kötelessége garantálni a biztonságos oltóanyagot. Ha valaki oltási szövődmény esetén súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítani köteles.
Oltási reakciók
Enyhe oltási reakciók: gyakran előforduló, oltást követő, kisebb kóros jelenségek, pl. láz. Súlyos oltási reakciók (oltási szövődmények): a védőoltásoknak nem szükségszerű és rendszeres velejárói, az oltás következtében fellépő súlyos kóros jelenségek, pl izomgörcs, anafilaxiás sokk. Amennyiben oltási szövődmény, súlyos reakció lép fel, érdemes rögtön visszamenni az orvoshoz. Azt is célszerű kérni, hogy a tüneteket írásban rögzítsék.
Az oltások elmaradásának következményei
Ha a gyermek oltása úgy marad el, hogy annak nincs dokumentált egészségügyi indoka és a gyermek nem kapott halasztást, vagy mentesítést, akkor annak súlyos következményei lehetnek. A szülőnek (törvényes képviselőnek) kötelessége a gyermekkel az oltásra kijelölt időpontban megjelennie a kijelölt helyen. Ha háromszor nem megy el az időpontra, akkor már írásbeli felszólítást kap. Ha még ennek ellenére sem történik meg a védőoltás beadatása, akkor a népegészségügyi hatóság általában úgy ítéli meg, hogy a szülő a gyermekét veszélyezteti a védőoltás elhagyásával, ezért értesíteni fogja a gyermekvédelmet.