A külföldön történő szülés számos kérdést vet fel az egészségbiztosítással és a felmerülő költségekkel kapcsolatban. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen ellátásokra vagyunk jogosultak, és hogyan érvényesíthetjük jogaikat az Európai Unión belül és azon kívül is.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EESZK) szerepe
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, valamint Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben és Svájcban orvosilag szükséges ellátásra vagyunk jogosultak. Ez nem csupán sürgősségi beavatkozásokat jelent, hanem minden olyan ellátást, amely a beteg állapotát és tartózkodási idejét figyelembe véve indokolt. Sürgősségi ellátás, szülés, dialízis, oxigénterápia - ezek minden esetben azonnal nyújtható orvosi segítségnek számítanak.
A kártya kizárólag az adott ország állami egészségügyi rendszeréhez tartozó szolgáltatóknál használható. Magánorvosi ellátás esetén nem vehető figyelembe. Néhány országban - például Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban vagy Finnországban - az ellátás költségeit előre ki kell fizetni, majd a számlák és az orvosi dokumentációk alapján utólag térítik vissza a költségeket (az önrészt nem beleértve). Ha a kezelés ingyenes a helyi lakosok számára, Önnek sem kell fizetnie érte.
Az EESZK birtokában ugyanabban az elbánásban részesül az adott uniós országban, mint annak lakosai. Ha a kezelés nem ingyenes, akkor a helyi lakosokhoz hasonlóan, Ön is jogosult költségtérítésre. A kártya érvényessége függ a biztosítotti jogviszony hosszától, de legfeljebb 10 év lehet. Ha valaki tartós külföldi szolgálatot teljesít (pl. kiküldetés), akkor az adott ország szociális biztonsági szabályai vonatkoznak rá, és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre.
Az EESZK igénylése és használata
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a kormányhivatal bármelyik egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél, illetve a kormányablaknál igényelhetik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek. A Kártya érvényességi idejét érdemes megnézni a kiutazás előtt. A Kártya általában 36 hónapig érvényes, de előfordulhat, hogy a Kártyára jogosult személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az érvényességi idő alatt megszűnik. A kártya kiállítása alapesetben díjmentes. Kivétel, ha elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült - ekkor 4000 Ft-os igazgatási díjat kell fizetni.
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint területileg illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető.
Fontos tudni, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier), mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését mindenki számára kötelezővé teszi, tehát ezt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie. Ennek mértéke országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra való tekintet nélkül - egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli.
Európai Egészségbiztosítási Kártya nélkül
Amennyiben nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak kell fizetnie. Ezt követően a hazai egészségpénztárhoz nyújtja be kérelmét költségtérítésért. Az igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél.
A kártyahelyettesítő nyomtatványt akkor is be kell mutatnia, ha a kártyáját ellopták Öntől. Ha a kártya nélkül történik az ügyintézés, akkor az adott uniós országban a helyi lakosokkal azonos feltételekkel vehet igénybe orvosi ellátást. A kezelés költségeit az adott uniós országban fizetik ki, Ön pedig visszatérítésben részesül, mint az adott uniós ország lakosai.
Szülés külföldön: Anyasági ellátások és támogatások
Ha egy magyar állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a kicsi automatikusan magyar állampolgár lesz, függetlenül a születési helytől. A családi pótlék esetében, ha az apa vagy az anya egy EU tagországban dolgozik, és vele együtt az egész család kiköltözik - 180 napot meghaladóan, életvitelszerűen ott tartózkodik -, akkor megszűnik a magyarországi jogosultság, és az ottani családi pótlékra lesznek jogosultak.
Németországban például az anyákat és a babát kicsit hosszabban (akár 5-10 napig) tartják a kórházban. A szülés utáni első héten Hollandiában a rendszer biztosítja egy házhoz járó segítő (kraamzorg) jelenlétét, aki nem orvosi segítséget nyújt, hanem megtanítja a szülőknek a gyermekgondozás alapjait. Nagy-Britanniában az egészségügyi rendszer mind a várandós anyáknak, mind a kismamáknak biztosít ingyenes támogatást.
A külföldön történő munkavállalás esetén figyelembe kell venni az adott ország TB szabályait. Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. Annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél a „Bejelentőlap külföldön biztosítással rendelkezők részére” elnevezésű nyomtatványon.
A terhességi-gyermekágyi segély (Tgys) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével kapcsolatban az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Magyarországon Gyed-re és Tgys-re nem jogosult a magyar állampolgár.
Magyarország állampolgársága származás szerint: a származástól az útlevélig
Külföldi munkavállalás és TB szabályok
Ha valaki külföldön vállal munkát az EGT tagállamokban, akkor ott kell járulékot fizetnie. Magyarországon nem terheli társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, és annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség. Az ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint, ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja.
A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot kell beszerezni. A magyar anyakönyvezést követően a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártyát a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél lehet kiváltani. A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalatok szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
Mire figyeljünk "harmadik országban"?
Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli. A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes kormányhivataltól igényelje. Az ún. „harmadik állam” területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá -amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is.
Amennyiben a magyar ellátásra jogosult személy olyan országban tartózkodik, amellyel Magyarországnak nincs egészségügyi rendelkezéseket tartalmazó megállapodása (pl.: USA, Kanada, Mexikó, Bali, Thaiföld, stb.) mindenképpen utasbiztosítás megkötése ajánlott. Ha ezekben az országokban utasbiztosítás nélkül kényszerül ellátást igénybe venni a magyar biztosított turista, úgy a magyar kötelező társadalombiztosítás kizárólag a magyar belföldi költségmérték erejéig vállalhat át bármilyen költséget - azaz amennyibe az adott ellátás egy magyar kórházban került volna finanszírozásra.