Az édesanyák gyakran aggódnak, vajon gyermekük megfelelően fejlődik-e. A helyzetet csak tetézi, ha a környezetükben más csecsemők látványosan jobb evők és gyorsabb tempóban gyarapodnak. A csecsemők testfelülete a súlyukhoz képest nagy, ebből adódik, hogy nagyobb a párolgási felületük, több folyadékra van szükségük.
Gyermekeknél a víz a növekedés alapját biztosító életfunkciókhoz is szükséges. Minden sejtünk, minden szervünk normális működése a megfelelő mennyiségű folyadékon alapul. Szerepe van a salakanyag kiválasztásában, távozásában. A testhőmérsékletet is befolyásolja.
A kiszáradás, orvosi nevén dehidratáció, akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Ez a folyadékvesztés súlyos következményekkel járhat, mivel a víz létfontosságú szerepet játszik a test normális működésében. A kisgyerekek folyadékháztartása sokkal könnyebben és hamarabb felborul, mint a felnőtteké, ezért különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból.
Mi okozhatja a kiszáradást?
A kiszáradást előidézheti a túlzott melegben vagy hosszasan végzett intenzív sportolás vagy fizikai munka miatti erőteljesebb izzadás, a gyomor- és bélrendszer heveny fertőzései miatt kialakuló hányás és hasmenés, a tartós láz, valamint bizonyos víz és só kiválasztását fokozó gyógyszerek szedése.
A leggyakoribb okok gyermekeknél:
- Hasmenés és hányás: Ezeket leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzések okozzák. Ha a szoptatott vagy tápszeres babánál hányást, hasmenést tapasztalunk, továbbra is etessük, ahogyan eddig is, sőt: gyakrabban. A hozzátáplált babának vizet, vagy hígított szőlőlevet, almalevet adjunk.
- Láz: A láz, különösen ha tartós vagy magas, növeli a szervezet folyadékszükségletét. A test hűtése érdekében a gyermek izzad, párolgás segítségével próbál megszabadulni a hőtöbblettől, így további folyadékot és sókat veszít.
- Túlzott izzadás: A nagy hőség, illetve intenzív fizikai aktivitás következtében a gyermekek sok folyadékot veszíthetnek izzadással.
A kiszáradás fő típusai:
- Izotóniás kiszáradás: a folyadék- és az ásványianyag-szint egymáshoz viszonyított egyensúlya nem borul fel, vagyis mindkettő egyforma mértékben csökken a sejteket körülvevő folyadékban.
- Hypernatraemia (hipertóniás kiszáradás): a vérben található sók (elsősorban a nátrium) szintje megnő, vagyis a beteg több folyadékot veszít, mint ásványi anyagot. Főként gyermekkorban jellemző az előfordulása.
- Hipotóniás kiszáradás: a vérben a nátrium szintje lecsökken, vagyis a beteg több sót veszít, mint folyadékot. Ilyenkor a folyadék a sejtekbe áramlik. Kialakulhat, ha például hányás, hasmenés után a folyadékot alacsony ásványi anyag tartalmú vízzel pótolják.
A kiszáradás tünetei csecsemőknél és kisgyermekeknél
A legfontosabb mindig az általános állapot megítélése: a gyermek nyűgös, megnyugtathatatlan, majd pedig aluszékony, bágyadt, elesett, nehezen ébreszthető lehet, aki elalszik etetések közben, nincs ereje szopizni, erőtlenül, gyengén sír, sírás közben is elalszik.
További tünetek lehetnek:
- A csecsemő bőrének nedvességtartalma (turgora) csökken, bőre könnyen ráncolható, száraz, sápadt vagy márványozott.
- Végtagjai hidegek.
- Kutacsa besüppedt, szemei aláárkoltak.
- Nyelve száraz, ajkai cserepesek lehetnek.
- Vizelete ritkábban van, kevesebb a megszokottnál, sűrűbb, sötétebb színű.
- Szívverése, légzése szaporább lehet.
- A kiszáradás korai tünete a szomjúság, a fejfájás, valamint a sötét színű, erős szagú és a normálisnál kevesebb mennyiségű vizelet ürítése.
- Szédülés, fejfájás, fáradtság, étvágytalanság, acetonos („alkoholos”) lehelet.
- A megszokottnál ritkábban (kevesebb, mint napi 3-4 alkalommal) történő vizeletürítés.
- Alacsony vérnyomás, szapora pulzus.
- A bőr pedig rugalmatlan lesz (ha megcsípjük, később veszi fel eredeti alakját).
Mikor forduljon orvoshoz?
Bármelyik tünetet is tapasztaljuk, azonnal cselekedjünk, és adjunk vizet a babának, kisgyermeknek - hat hónapos kor alatt lehetőleg anyatejet, ennek hiányában tápszert. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek, vagy a folyadékbevitel ellenére is fokozódnak, azonnal forduljunk orvoshoz!
Haladéktalanul keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:
- Fáradtság és zavartság
- Szájszárazság és a szemek könnytermelésének hiánya
- Vizeletürítés hiánya 8 órán keresztül
- Bőrszárazság
- Szapora szívverés
- Vér a székletben vagy a hányadékban
- Gyengén tapintható pulzus, alacsony vérnyomás
- Beesett szemek
- Hűvös kéz- és lábfej
- Görcsrohamok
- Alacsony éberségi szint
Gyermek esetében szintén sürgős orvosi ellátásra van szükség, ha 24 órán belül hat vagy annál több alkalommal hasmenéses székletet ürített, illetve ha 24 óra alatt háromszor vagy annál többször hányt!
A kiszáradás kezelése és megelőzése
Az első pár napban általában veszítenek a súlyukból a kicsik. Ilyenkor indul be a tejtermelés, ez akár több napig is eltarthat. Ezt serkenteni az igény szerinti szoptatással lehet, minél többször tesszük mellre a babát, annál hamarabb fog a számára elegendő mennyiségű anyatej termelődni. Az újszülötteknek is meg kell tanulni az anyatejet kiszívni a mellből, vagy tápszeres babánál a cumisüvegből, ez sem sikerül elsőre. Az első pár napban tehát természetes, ha kevesebbet eszik és emiatt fogy a baba.
Jó hír, hogy hányás, hasmenés vagy tartós láz esetén a kiszáradás és a kórházi kezelés időben megkezdett, otthoni terápiával megelőzhető! Nem elegendő vízzel, hagyományos innivalókkal próbálkozni, mert azok nem tartalmazzák a szintén elveszített ionokat, ásványi anyagokat. Amit viszont érdemes az első tünetek megjelenésekor megkezdeni, az az ORS adagolása. Az orális rehidráló oldat (röviden ORS vagy ORF) a víz, a sók és a cukor tökéletes egyensúlyát biztosítja, ami segíti a testet a folyadék jobb felszívásában.
Az ORS nem túladagolható, hányás, hasmenés, izzadással járó láz esetén a napi folyadékfogyasztás száz százalékát érdemes ebből fedezni. Sokoldalú felhasználhatósága miatt minden házi és úti patika alapvető eleme kellene, hogy legyen.
Mindig vizet adjunk! A csecsemők immunrendszere a felnőttekhez képest éretlenebb, még ismerkedik a kórokozókkal, így fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. Emiatt kerülendőek az ellenőrizetlen forrásból származó italok. A koffeintartalmú üdítők és teák a babák anyagcseréjére káros hatással bírnak. A cukros vagy édesítőszeres üdítőitalok, gyümölcslevek teltségérzetet okoznak (emiatt a gyermekek az értékes tápanyagokból kevesebbet tudnak elfogyasztani), a fogszuvasodást elősegítik, valamint ozmotikus hatásuk miatt akár hasmenést is előidézhetnek, ami kiszáradást is eredményezhet. Az átlagos ásványvizek nátriumtartalma a csecsemők számára általában túl magas, ami az ionháztartásra és a vesére negatív hatást gyakorol. A vizek vagy üdítők szénsavtartalma pedig puffadáshoz, refluxos panaszokhoz vezethet (az életkori adottságok miatt a gyomor-nyelőcső átmeneti izom még éretlen).
Ha folyadékról van szó, a babák - és a felnőttek - szervezetének nincs szüksége másra, csak vízre. Az egészségtudatosság megteremtése csecsemőkorban kezdődik: a kicsik minél előbb elsajátítják a rendszeres hidratálás alapjait, annál rutinszerűbb lesz számukra idősebb korban az élettani folyamatokhoz nélkülözhetetlen folyadékpótlás.
A Szentkirályi Baba Mama ásványvíz szakértője, Dr. Schlick-Szabó Anna, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos összegyűjtötte azt a három alapszabályt, ami elengedhetetlen a tudatos folyadékbevitelhez gyermekeknél.
Rendszeresen kínáljuk vízzel! A csecsemők szükségleteiket a felnőttek számára sokszor nem tudják még egyértelműen kifejezni, a kisgyermekek pedig akár össze is téveszthetik a szomjúságot az éhséggel; egy-egy program, játék gyakran el is terelheti a figyelmüket arról, hogy elegendő mennyiségű folyadékot vigyenek be a szervezetükbe. Ezért a szülő, gondozó felelőssége, hogy rendszeresen kínálja őket vízzel, hiszen a nyári melegben még gyorsabban kiszáradhatnak.
Egy 8 kilós babának az alap folyadékszükséglete körülbelül 1 liter, amely a nyári melegben akár a napi 1,5 literes értéket is elérheti. A hozzátáplálás megkezdése után a vízzel itatást a bevitt anyatej vagy tápszer mennyiségéhez mérten kell meghatározni.
A kiszáradás mértékét már a szülő által elmondott anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján meg lehet állapítani. A vizsgálat során a kiszáradás fent leírt tüneteit figyeljük meg, illetve keressük a háttérben az esetleg meghúzódó betegséget, fertőzést. Laborvizsgálatok során ellenőrizzük a vérképet, ionszinteket, gyulladásos értékeket, bilirubinszintet.
A kiszáradás kezelésének egyik fő pillére a megfelelő mennyiségű, összetételű, sebességű folyadékterápia. Ez általában infúziót jelent. Amennyiben szoptatási nehézségek álltak a háttérben, nagyon fontos az édesanya gyakorlati és lelki támogatása a szoptatással kapcsolatban, enélkül ugyanis hamar újrakezdődik a probléma. A baba folyadékhiányának pótlása mellett nyugodt körülmények biztosítása, a megfelelő szoptatási helyzetek megmutatása, gyakoribb mellre tétel, az anya megnyugtatása, kompetenciájának megerősítése is elengedhetetlen, és gyakran mindössze ennyi elég ahhoz, hogy helyrebillenjen az egyensúly. Fontos, hogy ne könyveljük rögtön el, hogy „kevés a tej”, ne adjunk mindjárt tápszert a gyereknek, mert azzal összezavarjuk a babát is és a tejtermelődés szabályozását is. Ez pedig hosszú távon nagyon megnehezíti, hogy a későbbiekben az anya szoptatni tudja a gyermekét.
Ha fény derült valamilyen betegségre a kiszáradás mögött, akkor természetesen ennek megfelelő kezelése fontos, ez jelenthet inhalatív kezelést, fájdalomcsillapítást, orrcsepp, antibiotikum adását. A kiszáradás tehát egy hatékonyan kezelhető állapot, ha időben orvosi ellátásra kerül a gyermek.
A csecsemők és gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre, mint a felnőtteké, ezért náluk különösen fontos a megfelelő folyadékháztartás fenntartása. A kiszáradás megelőzésének leghatékonyabb eszköze a megfelelő mennyiségű - napi 2 liter - folyadék bevitele. Ennél több folyadék bevitelére is szükség lehet magas hőmérsékletű környezet vagy intenzív fizikai munka, testedzés végzése esetén.
