A tejtermékek bevezetése a kisbaba étrendjébe körültekintő szülői magatartást igényel. Noha számos hagyományosnak tekinthető gyakorlat tartja magát a mai napig - és öröklődik nagymamáról anyukára-, a hozzátáplálás irányelvei az utóbbi években jelentős változáson estek át. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.
A táplálékallergiák, a laktózintolerancia, a kazein-, vagy más néven tejfehérje-allergia egyre több felnőttet érintenek. Mára számos hosszú távú kutatás eredménye bizonyítja, hogy az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat. A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt.
Mikor és hogyan kezdjük a tejtermékek bevezetését?
A hivatalos, nemzetközi állásfoglalások „6 hónapos kor körüli” időt írnak (amennyiben a baba rendelkezik ekkorra már a fejlettségi jelekkel-általában már igen), nem véletlenül. A hozzátáplálás megkezdésének alapja a megfelelő időpont választása. Ezt nem csak a legfrissebb ajánlások alapján lehet tudni, hanem onnan is, ahol a baba éppen tart, milyen készségekkel, fejlettséggel rendelkezik. A kettőt összevetve kapjuk meg a legjobb, legideálisabb időpontot. Nem kell korán kezdeni rutinból, csak nagyon ritka esetben, akkor is orvosi indok miatt.
A tejtermékek bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott. A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.
Az olyan tejtermékeket, mint a teljes zsírtartalmú joghurt, az alacsony sótartalmú sajtok, a kefír vagy a túró, de akár a vaj is adható 6 hónapos kor után 12 hónapos kor előtt, az életkornak megfelelő mennyiségben, jellemzően a húsok bevezetését követően. Ha kis mennyiségű tejet tartalmaz egy főtt étel, abból is kaphat a baba, de semmilyen körülmények között sem helyettesítheti az anyatej- vagy tápszerbevitelt.
A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet.
A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható.
A tehéntejet mint italt sokkal nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, és gyakran részben, vagy teljesen helyettesítheti az anyatej- és tápszerbevitelt, 11-12 hónapos kor előtt történő bevezetése olyan problémákhoz vezethet, mint a vashiányos vérszegénység és egyéb bélrendszeri zavarok. Ennek oka, hogy a tehéntej táplálkozási szempontból hiányos, alacsony vastartalmú, és nehezen emészthető fehérjéket tartalmaz. A legtöbb gyermekorvosi szervezet azt javasolja világszerte, hogy a tehéntej italként való bevezetésével várjunk a baba első születésnapjáig, mivel a csecsemők emésztőrendszere nem tolerálja jól a tehéntejfehérjét nagy mennyiségben.
Hogyan vezessük be az új ételeket?
Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának. A joghurtból például először egy kiskanálnyi mennyiséget keverjünk el a már megszokott délelőtti gyümölcspürében vagy kásában. Figyeljük a reakciókat! Ha a kicsinél nem jelentkezik bőrtünet, nyugtalanság vagy emésztési panasz, folytathatjuk az allergén bevezetését és idővel már akár közvetlen módon, kis étkezésre fogyasztott natúr joghurttal is próbálkozhatunk.
Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz. Legyen szó natúr joghurtról, kefirről vagy éppen túróról, sajtról, fontos, hogy elsőként mokkáskanálnyi vagy kiskanálnyi mennyiséggel indítsunk és lassan jussunk el a teljes étkezés adott alapanyaggal történő kiváltásáig. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekünk szervezete adaptálódik az allergénhez és az ételcsoport a továbbiakban sem okoz problémát.
Természetes, hogy szülőként a legjobb minőségű, változatos étrendet szeretnénk biztosítani gyermekünknek. Fontos tudnunk azonban, hogy a hozzátáplálás szabályainak áthágása problémát okozhat. Nem mintha a kicsi gyomra ne tudna egyszerre többféle ételcsoporttal is ismerkedni! A gond sokkal inkább az, hogy ha egyszerre több különféle alapanyaggal is kísérletezünk, egy esetleges allergiás reakció esetén nem tudjuk majd, pontosan melyik allergén ludas a tünetekért.
Fontos szempontok a tejtermékek bevezetésekor
Próbáljunk ki többféle márkát, de törekedjünk a cukormentes, természetes alapanyagokból készült termékekre! Bár a babáknak is megvannak a maguk jellemzői - pl. hogy alapvetően előnyben részesítik az édes ízeket, szeretnének mindent taktilisen is érzékelni, vagy hogy evolúciós okokból bizalmatlanok az újdonságokkal szemben -, nem minden kisbaba egyforma. Épp ezért ha a kicsi elutasít egy-egy tejterméket, nem szabad azonnal feladni! Érdemes lehet néhány nappal, vagy héttel később újra próbálkozni az adott ételtípussal, de egy másik márka azonos terméke is jó választásnak bizonyulhat.
Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól. Így mindig pontosan tudjuk majd, mely ételek, milyen mennyiségben és mértékben okoztak gondot a gyerekeknek.
A teljes zsírtartalmú tej nemcsak a babák számára szükséges energiaforrást a zsírt tartalmazza, hanem más biológiailag fontos anyagokat is. Ugyanakkor tanulmányok igazolták, hogy fogyasztása nincs negatív hatással a gyermekek súlyára. Ezért az édesanyáknak nem kell attól tartaniuk, hogy babáik emiatt hízni kezdenek. Éppen ellenkezőleg, hasznosíthatnak minden nagyszerű jellemzőt, amit a teljes tej kínál. A tápszerekben található mennyiségnek köszönhetően a babák jobban felszívják a kalciumot, és lágyabb lesz a székletük.
A Kendamil csecsemőtápszer alapja a kiváló minőségű teljes zsírtartalmú tehéntej, ezért tejzsírt egyáltalán nem kell hozzáadni. Ez a zsír a babák számára könnyen emészthető, és a telt tejíznek köszönhetően, a tápszer ízlik is nekik. A Kendamil, mint teljes zsírtartalmú tej receptúra, nagyobb arányban tartalmaz palmitinsavat az sn 2 pozícióban. Kimutatták, hogy tejzsírt kapott csecsemők esetében a széklettel kiválasztott kalcium mennyisége alacsony volt, ami azt jelenti, hogy fokozottabban felszívódik és jobban mineralizálja a csontokat, ugyanakkor a megfigyelt csecsemők székletében a palmitát (kalcium) szappan mennyisége is alacsonyabb volt. A Kendamil tápszer receptúrája biztosítja, hogy ez a szappan ne képződjön a babák beleiben, mint ahogyan ez egyes növényi zsírok esetében történik. Tehát a székletük puhább, ami egyébként a székrekedés kockázatát is csökkenti.
A tej általában nagyszerű fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cink-, B12-vitamin- és különösen kalcium- és D-vitaminforrás. Jó hír azonban, hogy ezen alapvető tápanyagok és vitaminok közül sok mindent megtalálható a különféle más élelmiszerekben is. A tejben található legfontosabb tápanyagok a kalciumra és a D-vitamin például megtalálható a joghurtokban és sajtok többségében is, valamint növényi kalciumforrásokat is ismerünk, mint például szezámmag, mandula, brokkolit, más sötétzöld zöldségek, valamint a tofut vagy más szójatermékeket, amelyek előállításuk során sokszor kalciummal hozzáadásával készülnek.
Az olyan tejtermékek, mint a joghurt és a sajt azonban már 6 hónapos korban bevezethetők.
