A sípoló légzés okai és kezelése gyermekeknél

Az őszi-téli szezonban sajnos sok gyerek szenved légúti fertőzés tüneteitől. Fontos, hogy a szülő ismerje a légzési nehezítettség tüneteit gyermekkorban. A sípoló légzés (stridor) egy kóros légzési hang, amely a légutak szűkülete vagy részleges elzáródása miatt alakul ki. Leggyakrabban belégzéskor (inspirációkor) hallható magas hangú sípolás vagy fütyülés formájában, de súlyos esetekben kilégzéskor is jelentkezhet. A stridor az orrjáratoktól a tüdő legmélyebb területeiig bárhol kialakulhat, és különféle betegségek, fertőzések, allergiás reakciók vagy anatómiai eltérések jele lehet.

Gyermekkorban - különösen az őszi-téli időszakban - igen gyakoriak a légúti fertőzések, amelyeknél időnként nehézlégzés vagy fulladás is kialakul. Ez a tünet érthető módon ijesztő lehet a szülők számára, és a gyermek szervezetét is rendkívüli módon megterheli. A légzési nehézség a szervezet sejtjeinek csökkent oxigén ellátását vagy oxigénhiányát jelző tünet, amit gyerekkorban leggyakrabban a légutakat megtámadó vírusfertőzés okoz. Ilyen kórkép az alsó légutak, hörgők görcsével és gyulladásával járó asztmatikus hörghurut (obstruktív bronhitisz), ami nehezített kilégzéssel, sípolással és a gyermek kapkodó levegővételével jár. Másik gyakori kórkép a krupp, ami jellegzetes ugató köhögéssel kezdődik, belégzésben érdes, hangos, húzó jellegű hang (stridor) kíséri a nehezített belégzést.

A légutak részleges elzáródásának egyik legjellegzetesebb tünete a sípoló légzés, amely olykor életveszélyes sürgősségi állapotot is jelezhet. Légzésünk optimális esetben észrevétlenül működik , aminek során a levegő zökkenőmentesen képes ki- és beáramlani a légutakon át. Ha azonban valamilyen szűkület akadályt képez e folyamat előtt, légörvények keletkeznek, aminek hatására kóros légzési hangok lépnek fel. Szűkületet okoz egyebek mellett a légutak nyálkahártyájának gyulladás miatt fellépő duzzanata, a simaizmok görcse és a fokozott váladéktermelődés, továbbá egyes esetekben valamilyen fejlődési rendellenesség, valamint - főként gyermekeknél - egy-egy légutakba került apró idegentest. Bár a sípoló légzést gyakran csak egyszerű fertőzések idézik elő, mégis fontos, hogy a tünet jelentkezése esetén az érintettek orvoshoz forduljanak, mivel számos betegség állhat a háttérben, a biztos diagnózis felállításához pedig szakemberre van szükség!

A sípoló légzés hátterében a légutak beszűkülése áll. Jellemzően a csecsemők és kisgyermekek betegsége, 6 hónapos és 4 és fél éves kor között a kicsik 9 százalékánál fellép az éjszakai rohamokban jelentkező tünetegyüttes. A betegség legfontosabb tünete a nehézlégzés, ami esetenként sípoló hanggal párosul belégzéskor. Az érintettek továbbá száraz, ugató jellegű köhögéssel küszködnek.

A sípoló légzés lehetséges okai

A stridort többféle tényező kiválthatja, ezek közé tartoznak:

• Felső légúti fertőzések és gyulladások
  • Krupp (laringotracheitis) - főként gyermekeknél fordul elő, vírusfertőzés következtében a gége és légcső duzzanata miatt
  • Epiglottitis - a gégefedő bakteriális gyulladása, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel
  • Mandulagyulladás vagy súlyos torokgyulladás
• Légúti elzáródás vagy anatómiai eltérések
  • Idegentest belégzése (például ételdarab, apró játék gyermekeknél)
  • Gégeszűkület vagy veleszületett légúti rendellenességek
  • Pajzsmirigy-megnagyobbodás (strúma), amely nyomhatja a légcsövet
• Allergiás reakciók és anafilaxia
  • Súlyos allergiás reakció esetén a légutak gyorsan bedagadnak, ami stridort és életveszélyes légzési nehézséget okozhat
  • Asztma súlyos formája esetén is jelentkezhet légúti szűkület
• Daganatok és egyéb szöveti elváltozások
  • Gége- vagy légcsődaganatok, polipok
  • Nyaki nyirokcsomó-duzzanat
• Trauma és sérülések
  • Gégetraumák, például nyaki sérülések vagy intubáció utáni szövődmények
  • Vegyi anyagok vagy égési sérülések következtében fellépő légúti szűkület

Az RSV-fertőzés (respiratórikus szinciciális vírus) gyakran okozhat sípoló légzést, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. A vírus a légutak nyálkahártyáját fertőzi, ami gyulladást és váladékfelhalmozódást okoz, valamint a kis légutak beszűküléséhez vezet. Ennek következtében a légzéskor hallható sípoló hang jelentkezhet, amely a légúti akadály mértékétől függően enyhe vagy súlyos lehet.

Igen, a tüdőtágulat (emfizéma) gyakran okoz sípoló légzést, különösen olyankor, amikor a betegség krónikus hörghuruttal társul a COPD részeként. A sípoló hangot a beszűkült vagy részlegesen elzáródott légutakon átáramló levegő kelti, hasonlóan egy fúvós hangszer működéséhez. Tüdőtágulatnál a tüdőszövet rugalmasságának elvesztése miatt a kishörgők kilégzéskor hajlamosak összeesni, ami akadályozza a levegő szabad távozását. Ez a jelenség leginkább kilégzéskor hallható, és gyakran kíséri sűrű váladékképződés is, ami tovább szűkíti a hörgők keresztmetszetét. A sípolás intenzitása fokozódhat fizikai megterhelés, hideg levegő vagy légúti fertőzések hatására, mivel ilyenkor a gyulladás tovább szűkíti a légutakat.

A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni!

A sípoló légzés társtünetei

A stridor önmagában is tünet, de gyakran más jelekkel együtt jelentkezik, amelyek segítenek az ok azonosításában:

• Magas hangú sípoló légzési hang, amely fokozódhat sírás, fizikai aktivitás vagy pihenés közben
• Légszomj és nehézlégzés, különösen belégzéskor
• Bőr- és ajakkékülés (cianózis), ha az oxigénellátás csökken
• Mellkas behúzódása légzéskor, ami légzési nehézséget jelez
• Nyálcsorgás és nyelési nehézség, főként epiglottitis vagy idegentest okozta elzáródás esetén

A légzési nehézség fő jelei:

• Fokozott légzési erőfeszítés
  • Orrzug tágulás: A gyermek orrlyukai kitágulnak minden lélegzetvételnél, hogy több oxigént vegyen be.
  • Behorpadások: A bőr behúzódik a bordák között, a kulcscsont vagy a szegycsont fölött a légzés során.
  • Fejrángás: A gyermek feje fel-le mozog minden lélegzetvételnél, jelezve a légzés megküzdését.
• Zajos légzés
  • Nyögés: Mély hang minden lélegzetvételnél, ami a légutak nyitva tartásáért való küzdelmet jelzi.
  • Sípoló légzés (hörgés): Magas hangú „iiii” sípolás, ami a légutak beszűkülését mutatja (pl. asztma vagy allergiás reakció).
  • Stridor: Rekedtes, vibráló hang belégzéskor, amely légúti elzáródást vagy fertőzést (pl. krupp) jelez.
• Gyors légzés A szervezet gyorsabb légzéssel próbál több oxigént bevinni. Fontos ismerni a gyermek korának megfelelő normál légzésszámot: például csecsemők 30-60 légzés/perc, kisgyermekek 20-40 légzés/perc. Ha a légzésszám magasabb, figyelni kell a további tünetekre.
• Bőrszín változása Az egyik legaggasztóbb jel, ha a bőr, az ajkak vagy az ujjak kékes árnyalatot kapnak, ami oxigénhiányt jelez és azonnali orvosi segítséget igényel.
• Viselkedésbeli változások A légzési nehézségben szenvedő gyermek nyugtalan, sírós vagy éppen szokatlanul álmos és letargikus lehet. Ezek a változások sürgős orvosi értékelést igényelnek.

Az újszülöttek gyors, időnként szabálytalannak tűnő légzése gyakran megijeszti az újdonsült szülőket. Míg a felnőttek esetében 14-18/perc a normális légzésszám, addig egy egészséges, fejlett újszülötté 40-60/perc közötti (ez alvás közben lelassulhat a percenkénti 30-40 légzésre), egy csecsemőé 30-50, a kisdedeké pedig 25-32 percenként. Ennek az az oka, hogy az újszülöttek mellkasa és tüdeje jóval kisebb, légútjaik szűkebbek és légzőizmaik is fejletlenebbek a felnőttekéhez képest. Sokszor aggodalmat vált ki a hozzátartozókból, amikor azt tapasztalják, hogy az újszülött rendszertelenül veszi a levegőt. A békésen szunyókáló babáknál feltűnhet, hogy időnkén gyorsabban és mélyebben, majd lassabban és felszínesebben veszik a levegőt. Az pedig különösen nagy riadalmat okoz, amikor a szülők azt észlelik, hogy a picik időnként rövidebb (akár 10 másodpercnyi) szünetet is tartanak a légvételek között, majd külső stimuláció nélkül folytatják a légzést egyre mélyebb lélegzetvételekkel. Nem kell megijedni, ez kezdetben teljesen normális jelenség is lehet, amit periodikus légzésnek nevezünk, és a légzésellenőrző központ éretlenségével magyarázható.

Az alábbi táblázatban láthatják a percenkénti normál légzésszámot és pulzust az életkor függvényében. A légzésszámot legegyszerűbb úgy mérni, hogy a tenyerünket a gyermek hátára helyezzük, és elindítunk egy stoppert a telefonon. Így a tenyerünkkel érzünk minden egyes légzést, és le tudjuk számolni, hányszor vesz levegőt a gyermek egy perc alatt. A felső határhoz képest 10%-os emelkedés mérsékelt, 20%-os vagy afeletti emelkedés jelentős szapora légzést és pulzust jelent. (A táblázat tájékoztató jellegű, és nyugodt gyermekre vonatkozik. A láz és a sírás önmagában is megemeli a légzésszámot és a pulzust. A légzésszámot a többi légzési paraméterrel együtt érdemes vizsgálni.)

Sok szülőnek van már otthon véroxigén szint mérő készüléke (pulzoximéter). Ez pár ezer forintért megrendelhető az internetről. Fontos, hogy a készülék jól olvasson, azok a jó készülékek, amelyek hullám görbét is rajzolnak. Akkor jó a mérés, ha szabályos hullám görbe látható. Az ujjra csiptethető készülék 1 éves kor alatt nem használható, 2-3 éves korban sem feltétlenül tud jól mérni. Az ideális véroxigén szint megfelelő mérési technikával mérve minden életkorban 95-100% közti érték. 90-95% közt mérsékelt oxigénhiány áll fenn, mely miatt azonnali konzultáció szükséges a gyermekorvossal (háziorvos, ügyelet, sürgősségi).

A lokális kortiko nem hat továbbra sem, és a műtét után megerősödik a szervezet is, a cetirizint is ki fogják próbálni. A bélflóra egyensúlyának felborulása okozhat makacs allergiát. A rossz általános állapotot, fáradtságot, nehézlégzést sok minden okozhatja, természetesen az asztma mellett lehet még más oka is. Javaslom, hogy keressen fel szakrendelést, hogy mindent részletesen végig lehessen beszélni. Kifejezett tünetek esetén nem nehéz felismerni a nehézlégzést, enyhébb esetben nem mindig egyértelmű a helyzet. Érdemes figyelni az apró jelekre: a gyermek bágyadt, kedvetlen, keveset iszik, légzése szapora, „jár a hasa”, kilégzése sípol, nehezen préseli ki a levegőt, száraz, apró, olykor rohamszerű a köhögés. Minél fiatalabb a gyermek, annál valószínűbb, hogy pár napos nátha, esetleg láz is megelőzi a nehézlégzés jelentkezését. Nagyobb iskolás mellkasi fájdalmat, nyomást is említhet. Csecsemők esetében a kifejezett náthás tünetek nehezíthetik a megítélést, a csecsemő légzése hangos, hörgő. A másik panasz, amivel gyakran találkozunk a szakrendelésen, az éjszaka sokat köhögő gyermek. „Úgy köhög, hogy majd megfullad” mondja a szülő. Az esetek jó részében hátsó garatfali váladékcsorgás okozza a görcsös, nehezen oldódó köhögést, sípoló légzés azonban nem jár együtt a tünetekkel. Ilyenkor, bármilyen riasztó a folyamatos köhögés, nem a hörgők beszűküléséről van szó.

A sípoló légzés kivizsgálása

A sípoló légzés pontos okának meghatározásához az orvos többféle vizsgálatot alkalmazhat:

• Fizikális vizsgálat - a beteg légzési hangjának meghallgatása
• Pulzoximetria - az oxigénszint ellenőrzése a vérben
• Mellkas- és nyaki röntgen - légúti szűkületek vagy idegentest kimutatására
• Légúti endoszkópia (bronchoszkópia, laringoszkópia) - a gége és légcső közvetlen vizsgálata
• Allergiatesztek - ha allergiás reakció gyanúja merül fel

A légzési nehézség korai felismerése életmentő lehet. Ha figyelni kell a fokozott légzési erőfeszítésre, bőrszín változására, gyors légzésre és viselkedésbeli változásokra, tudni fogják, mikor kell orvosi segítséget kérni. A légzési nehézség oka lehet fertőzés, allergia vagy más tényező, de a korai beavatkozás mindig kulcsfontosságú. Ha bizonytalanok, inkább forduljanak orvoshoz.

A sípoló légzés kezelési lehetőségei

A kezelés az alapbetegségtől függően változik.

Akut, sürgős esetekben

• Oxigénterápia és lélegeztetés, ha a beteg oxigénellátása veszélyben van
• Adrenalin inhalálása - krupp vagy allergiás reakció esetén a légutak gyors megnyitására
• Kortikoszteroidok - gyulladás és duzzanat csökkentésére
• Idegentest eltávolítása - ha a stridort légúti elzáródás okozza
• Antibiotikumok - bakteriális fertőzések, például epiglottitis esetén

Krónikus vagy visszatérő esetekben

• Sebészeti beavatkozás, ha anatómiai eltérés vagy daganat áll a háttérben
• Légúti tágító gyógyszerek - például asztma vagy krónikus légúti szűkület esetén
• Allergia kezelése, beleértve az antihisztaminokat és az epinefrin adását anafilaxia esetén

Mit tegyek nehézlégzés esetén? Ha a gyermeknek még nem volt nehézlégzése, feltétlenül háziorvoshoz, vagy ügyeletre kell vinni, hogy ellássák megfelelő hörgőtágítóval. Általában van otthon köptető, és megoldható a szoba párásítása, ezért sokan gondolják úgy, hogy legalább addig is tegyünk valamit, amíg levisszük a háziorvoshoz. Ez nem jó ötlet! Semmiképpen nem javasolt köptetőt adni, a hörgő beszűkülése miatt ugyanis a gyermek nem tudja kiköhögni a felszaporodott váladékot, így rontunk az állapotán! A párás, meleg levegő is ronthat a gyermek légzésén, inkább nyissunk ablakot, vigyük friss levegőre! Ha a nagyobb testvérnél már volt ilyen betegség, és emiatt van otthon Ventolin spray megfelelő eszközzel vagy Spiropent szirup, bátran kezdjék meg a kezelést. Ha a család már „gyakorlott”, késlekedés nélkül kezdjék kezelni a gyermeket, kapja a belélegeztetett hörgőtágítót, jó eszközzel, jó adagban. Legyünk határozottak, nyugodtak, nem jó, ha a gyermek azt látja, a szülő bizonytalan, aggódik. Sokat segít, ha van írásos kezelési útmutató, amely útbaigazít, mit, mikor kell tenni. 3-4 év alatt maszkos toldalékot kell használni. Ennek hiányában ne próbálkozzunk házilag barkácsolt eszközökkel, inkább hörgőtágító szirupot kapjon a gyermek. 4 év fölött már használható a maszk nélküli toldalék, 7 éves kortól van esély az adagolós aerosol helyes használatára toldalék nélkül is. Ezt mindenképpen gyakorolni kell! Első nehézlégzés esetén mindenképpen. Ismétlődő panaszok esetén, ha szülő rutinos, el kell kezdeni otthon a kezelést, ha 2 órán keresztül nem javul, lássa orvos. Szintén háziorvoshoz, vagy ügyelethez kell fordulni, ha egyéb tünet is van: magas láz, hányás, vagy ha nem biztosítható a gyermek kellő folyadékbevitele. Erre egyértelmű nem a válasz. Ne késlekedjünk a kezelés megkezdésével, ha a gyermeknek nehézlégzése van! Gyakori hörgőtágító adás után előfordulhat, hogy a gyermek izgatottá válik, „felpörög”, nyugtalanul alszik. Remegés is előfordulhat, ez kellemetlen, de veszélytelen mellékhatás, oka a hörgőtágító vázizomzatra gyakorolt hatása. Az asztma kezelése során az a célunk, hogy a gyermeket a betegség ne korlátozza. Bármennyire is aggódik a szülő, nem szabad a széltől is óvni, sportolásról lebeszélni a gyermeket. A családnak meg kell tanulni, hogy hörgőtágító mindig legyen náluk.

Ha a gyermeknél stridor jelentkezik, figyelni kell a légzési nehézségeket és az esetleges oxigénhiány jeleit (pl. ajakkékülés). Ha a gyermek nehezen lélegzik, lázas vagy zavart, azonnal orvosi segítséget kell hívni. Otthoni kezeléssel, például párás levegővel enyhíthető a kruppos sípoló légzés, de súlyos esetekben orvosi ellátás szükséges. Súlyos stridor esetén mindig szakember véne szükséges, mert az otthoni kezelés nem helyettesíti a megfelelő orvosi beavatkozást.

A stridor egyes típusai, például fertőzés vagy allergia okozta esetek, részben megelőzhetők megfelelő higiéniai szokásokkal és az allergének kerülésével. Csecsemőknél és kisgyermekeknél különösen fontos, hogy apró tárgyakat és ételeket ne hagyjunk elérhető helyen, hogy elkerüljük az idegentest belégzését.

Ha a gyermeknek kifejezett és erős mellkasi fájdalom, fulladás, a bőr szederjes elszíneződése társul hozzá, általános gyengeséggel, lázzal, hányással, netán eszméletvesztéssel jár, a gyermeket azonnali orvosi segítségre szorul, mentőt kell hívni. Ha a gyermeknek kruppos rohama van, azonnal nyissunk ablakot, és biztosítsunk hideg, párás levegőt, továbbá igyekezzünk megnyugtatni a gyermeket. Abban az esetben, ha stridor jelentkezik, illetve a gyermek állapota nem javul, akkor adjunk szteroidot. Ha a szteroid ismételt adása után sem javul a gyermek állapota, akkor azonnal forduljunk orvoshoz vagy hívjuk a mentőket!

Ha a baba ajkai és bőre szederjessé válik, vagy egyéb riasztó tünetek (bágyadtság, eszméletvesztés, hányás, láz, mellkasi fájdalom) is társulnak a nehezített légzéshez, azonnali orvosi segítséget, mentőt kell hívni a gyermekhez.

Amennyiben a gyermeknél légzési nehézség jelentkezik, maradjanak nyugodtak és nyugtassák meg a gyermeket! A félelem és pánik rontja a légzést, ezért fontos, hogy higgadtak maradjanak. Kérjenek orvosi segítséget! Ha súlyos tüneteket észlelnek, mint a bőrszín megváltozása, behorpadt bőr vagy zajos légzés, azonnal vigyék orvoshoz, vagy sürgősségi osztályra. Otthoni megfigyelés enyhe esetekben: Ha a gyermek légzése csak enyhén gyorsult egy lázas állapot miatt, adjanak lázcsillapítót (pl. paracetamol vagy ibuprofen), és figyeljék tovább a légzését. Ha a légzés normalizálódik és nincs egyéb tünet, otthon is megfigyelhetik. Ha bizonytalanok, inkább forduljanak orvoshoz.

tags: #csecsemo #sipolo #legzes