A vízbefulladás reális veszély, amivel minden szülőnek számolnia kell. Tudni kell felismerni a bajba jutott gyermek által adott jeleket. Nyár, meleg, kánikula, hőn áhított hűsölés a vízparton vagy a medencében - mindenkinek megvan a kép? És az, amikor a gyermek beleesik a vízbe és elmerül, és a kétségbeesés fojtogatja az aggódó szülő torkát, hogy hol a csemete, mikor bukkan fel már a mélyből? Sajnos egyre többször hallani a hírekben, hogy egy kisgyermek megfullad, vagy elsodorja a folyó és már nem lehetett megmenteni, pedig pár perccel korábban még mindenki látta, ahogy játszott a vízben...
A vízbefulladás a harmadik leggyakoribb oka a véletlen, balesetből fakadó halálozásoknak az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, azaz a WHO szerint. Ez az összes baleseti halálozás hét százalékát jelenti. Évente legalább 350 000 ember fullad vízbe, a fele gyermek. A legtöbb esetben azonban nem történik elmerülés, a gyermek csak a pancsolás közben találkozik kisebb-nagyobb vízmennyiséggel.
Fontos megkülönböztetni a víz benyelését és félrenyelését. Szinte elkerülhetetlen, hogy a lubickoló kisgyermekek időről időre ne nyeljenek be a vízből. Ilyenkor a víz a gyermek gyomrába kerül, nem kíséri heves köhögés, ijedtség, fulladás. Ebben az esetben a víz szennyezettsége jelenthet problémát és bélfertőzés alakulhat ki, ami láz, hányás és hasmenés formájában jelentkezhet. A félrenyelés során a víz a tüdőbe kerül, melyet heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék felköhögésével a probléma megoldódik.
A légutakba jutott víz órákkal a balesetet követően is okozhat tüdőödémát, annak ellenére, hogy úgy tűnik, sikerült a gyermeknek kiköhögnie a vizet és teljesen jól van. Ilyen esemény után mindenképpen indokolt a gyermek orvosi, kórházi megfigyelése 1-2 napig.
A víznyelés okai és kockázatai
Nyáron sok kisgyermek és szülő tölti idejét vízparton, vagy medence közelében, főleg a kánikulai időszakokban. Ez sok lehetőséget ad a vízi balesetek előfordulására. Megtörténhet a csónakból, vizibicikliről a tóba esés, de a medencékben is előfordulhat, hogy a gyermek ijedtség, fáradtság, nem megfelelő úszástudás miatt elmerül és víz kerül a légutakba.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, azaz a WHO szerint a vízbe fulladás a harmadik leggyakoribb oka a véletlen, balesetből fakadó halálozásoknak. Ez az összes baleseti halálozás hét százalékát jelenti. Évente legalább 350 000 ember fullad vízbe, a fele gyermek.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az első lépés mindig a veszélyes helyzetek elkerülése, tehát a megelőzés. Először is, meg kell szüntetni a veszélyes helyzetet. Ha a gyerek fuldoklik, akkor azonnal ki kell emelni a vízből, és ki kell vinni a partra. Fontos, hogy ne maradjon a gyermek a vízben, mert ha összeesik, esetleg görcsösen összerándul, akkor a feje újra víz alá kerülhet.
A kamaszoknál a sekély vizekben történő ugrálás okozhat olyan súlyos koponya vagy gerincvelői sérülést, ami eszméletvesztéshez és következményes fulladáshoz vezethet. Ritkábban fordulnak elő gyermekkorban a mellkast ért hidegvíz hatására bekövetkező ritmuszavarok vagy a meleg okozta szív-érrendszeri problémák, esetleg melegre vagy úszás közben kialakuló epilepsziás görcsök miatti eszméletvesztés és elmerülés.
A hirtelen csobbanás a hideg vízbe felhevült testtel kifejezetten sokként hat a szervezetre. Azt mindenki tudja, hogy felhevült testtel nem szerencsés a hideg vízbe beleugrani, mert a hirtelen hideghatás légzésmegállást okozhat. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a tiltás nem csak arra vonatkozik, amikor az egész testünkkel ugrunk a vízbe, elegendő, ha csak az arcunk ér a vízbe. Ennek az az oka, hogy ha az arcot és a homlokot hirtelen éri hideghatás, akkor az aktiválhatja az úgynevezett búvárreflexet, ami “enyhébb” esetben csak szívritmuszavart, de rosszabb esetben akár teljes keringésleállást okozhat.
Nem célszerű tele gyomorral a vízbe menni. Az emésztési folyamatok aktiválódása és a hideg víz sokkoló hatásával együtt nagy megterhelést jelent a szívnek, ami szívritmus zavarokat okozhat, esetleg hányingert.
A filmekkel ellentétben a fuldoklás nem jár csapkodással és nem forr a víz. Sokszor nehéz észrevenni, hogy a gyermek (vagy egy felnőtt) fuldoklik, hiszen ilyenkor már nincs ereje felhívni magára a figyelmet. A légutaiba bekerült víztől nem tud kiabálni, esetleges gyakori csapkodását játéknak vélhetik.
Nagyon fontos a gyermekek folyamatos szemmel tartása, váratlan helyzetek bármikor adódhatnak és még a jó úszónak tartott gyermek is elvesztheti magabiztosságát, megijedhet, vagy játék közben a víz alá merülhet. Sokszor éppen játék közben igyekeznek víz alá nyomni egymást a gyermekek, ezzel fitogtatva ügyességüket. Szintén előfordulhat, hogy a szülő alszik, telefonál, vagy igen elmélyülten beszélget, ilyenkor jobb, ha a gyermek nem megy a vízbe.
A WHO szerint a vízbe fulladás a harmadik leggyakoribb oka a véletlen, balesetből fakadó halálozásoknak. Ez az összes baleseti halálozás hét százalékát jelenti. Évente legalább 350 000 ember fullad vízbe, a fele gyermek.
A legtöbb esetben azonban nem történik elmerülés, a gyermek csak a pancsolás közben találkozik kisebb- nagyobb vízmennyiséggel. Itt is érdemes különbséget tenni a víz benyelése és félrenyelése között. Szinte elkerülhetetlen, hogy a lubickoló kisgyermekek időről időre ne nyeljenek be a vízből. Ilyenkor a víz a gyermek gyomrába kerül, nem kíséri heves köhögés, ijedtség, fulladás. Ebben az esetben a víz szennyezettsége jelenthet problémát és bélfertőzés alakulhat ki, ami láz, hányás és hasmenés formájában jelentkezhet. A félrenyelés során a víz a tüdőbe kerül, melyet heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék felköhögésével a probléma megoldódik.
Az 5 év alatti gyermekeket érintő fulladások harmada nyári hónapokban fordul elő. De nem csak a strand jelenthet problémát, gondolnunk kell a még nem teljes biztonsággal ülő csecsemőkre is, akik néhány másodpercre magukra hagyva a kádban alámerülhetnek, vagy az 1-3 éves totyogókra, akikre rendkívüli veszélyforrást jelentenek a kerti tavak és medencék.
A hivatkozott cikkekben, posztokban említett száraz és nedves fulladás ebben a formában nem létezik. Senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy pár másodperces alámerülésnek, vízivásnak súlyos kockázatai lennének. A sajtó minden bizonnyal az alámerüléskor kialakuló gégegörcsöt nevezi száraz fulladásnak, ez azonban víz alatt történik. Ugyanakkor jó tudni, hogy 2002-ben a World Congress of Drowning eltörölte a korábbi kategóriákat, mint a száraz, a nedves, a másodlagos, a néma és a ‘majdnem’ vízbe fulladást.
A száraz fulladás akkor alakulhat ki, ha a légútba kerülő folyadék vagy egyéb anyag következtében a gége reflexes összezáródása vagy duzzanata következik be. Ezt létrehozhatja víz, de akár félrenyelt irritáló anyag (pl. ecet, citromlé) vagy gőzök, gázok (pl. klórgáz) is. A tüdő ilyenkor „száraz” marad, viszont a gázcsere zavart szenved, tehát hirtelen kialakuló oxigénhiány, fulladás és következményes szervkárosodás, majd halál állhat be. Téves az a nézet, hogy a strandon benyelt a gyermek, majd otthon száraz fulladás áldozata lett. Ugyanis a gége reflexes elzáródása akut probléma, nem órákkal később manifesztálódik! A gégeduzzanathoz kell egy kis idő, de a kezdettől rekedt hang és hangadással járó légzés (stridor) kíséri. Ahol otthon, órákkal, napokkal később jelentkezett a légzészavar, a félrenyelt víz okozta gyulladás eredményezte a panaszokat és a szülők vagy nem észlelték, vagy elbagatelizálták a történteket.
A nedves formánál - ami az elmerülések többségében jelentkezik -, a tüdőt elönti a víz, melynek oka, hogy az elmerülést követő oxigénhiány egy reflexes mély belégzést indít a víz alatt, mellyel a tüdő elárasztódik a vízzel és emiatt következik be a fulladás.
Tünetek
Korai tünetek a levertség, letargia, ingerlékenység, nehéz légzés, mellkasi fájdalom, kitartó köhögés. Ennek jellemző tünete a nehézlégzés, ami órákkal a vízbemerülés után jelentkezhet, ezért kell a gyermeket mindenképpen orvoshoz vinni, ha számottevő ideig volt a víz alatt, és felmerült annak a lehetősége, hogy jelentősebb mennyiségű víz jutott a légutakba.
A félrenyelés során a víz a tüdőbe kerül, melyet heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék felköhögésével a probléma megoldódik. Ilyenkor is a víz minősége (strand, természetes víz) okozhat a későbbiekben problémát, a félreszaladt vízben lévő kórokozók néhány nappal később akár magas lázhoz, tüdőgyulladáshoz, tüdővérzéshez is vezethetnek.
Ha nem a légút teljes elzáródásról van szó, hanem csak részlegesről, akkor nehezített, sípoló légzés jelentkezik, amihez légszomj és köhögési inger társul. A környezet tulajdonképpen azt érzékeli, hogy az érintett személynek erős köhögési rohama van, hangja elakad. A köhögés lehet nagyon heves is, ami szerencsés esetben azt eredményezi, hogy a félrement falat kikerül a gégéből, így megszűnik a légszomj.
Ha az elzáródás teljes, akkor a beteg elszürkül és elkékül, akár az eszméletét is elvesztheti. Ez esetben köhögés sem jelentkezik.
A fulladozó beteg rendszerint pánikban van, szívverése heves, teste megfeszül, fejét hátraszegi, arcát felfelé tartja és utolsó erejével a levegő után küzd. A legtöbb esetben hiányzik a csapkodás, segélykiáltás, a beteg nem vonható kontaktusba, nem figyel a szólításra, segítség nyújtásakor nem együttműködő.
Az újszülöttkori aspiráció tünetei az alábbiak lehetnek: evészavarok, megváltozott evési szokások; ívelt hát etetés közben; fulladás, köhögés vagy zihálás evés és ivás közben; gyakori légzési zavarok, légzés leállása vagy éppen gyorsabb légzés evés közben; etetés után a légzés „nedvesnek” tűnik; bőrpír a szem körül és az arcon, könnyező szemek és fintorgás evés közben vagy után; etetés után enyhe láz; ismétlődő tüdő- vagy légúti fertőzések; növekedés lassulása.
Elsősegély és kezelés
Akár felnőtt, akár gyermek a fuldokló, amint stabil helyre vitték és nincs légzése, vagy sem légzése, sem keringése, újra kell éleszteni. Befúvásos lélegeztetés és szívmasszázs alkalmazandó, az élesztést hosszú ideig, az életjelenségek megjelenéséig, vagy mindenképpen a mentők megérkezéséig kell végezni.
Ha kis mennyiségű folyadék félrenyelése történt, a gyermek hatásosan, erőteljesen köhög, bíztassuk a köhögésre, maradjunk nyugodtak! A legtöbb esetben a köhögés magától szűnik és a gyermek állapota rendeződik. Ha a köhögés hatástalan, de a gyermek eszméleténél van, gyenge, ijedt, képtelen levegőt venni, bőre szürke, 5 háti ütés alkalmazása szükséges. Kis csecsemő esetén alkarunkra fektetve, nagyobb gyermeknél ülve, páros térdünkre hajtva alkalmazzuk a háti ütéseket a lapockák közé, legfeljebb 5 alkalommal. Ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél 5 hasi lökés próbálható. Nagyobb gyermeknél a Heimlich manővert alkalmazza. Ha a háti ütések és mellkasi lökések (5+5 alkalommal) hatástalanok, ismételje őket, illetve hívjon segítséget, ne hagyja magára a gyermeket!
Ha a gyermek a mentést követően eszméletlen, kiáltson segítségért és azonnal kezdje el a gyermek újraélesztését. Fektesse kemény alapra, tegye szabaddá a száját, ha lát benne elérhető idegen testet, távolítsa el, egy mozdulattal törölje ki a folyadékot! Emelje ki az állát vagy enyhén hajtsa hátra a fejét (neutrális fejhelyzet) és figyelje a légzését. Amennyiben felmerül a nyaki gerinc sérülés lehetősége (medencébe, vízbe ugrás után lett elmerülés), a fejet ne szegje hátra, a beteget ne forgassa! Ha jó légzést tapasztal, őrizze a gyermeket a mentő kiérkezéséig, időről-időre vizsgálva, állapota változott-e? Ha nem tapasztal légzést (legfeljebb 10 másodpercig vizsgálva), azonnal kezdje el az újraélesztést! 5 kezdeti befújás után vizsgálja a keringés jeleit (mozgás, köhögés, szem nyitás...), ha nem tapasztal keringést, 30 mellkasi nyomást alkalmazzon a szegycsont alsó harmadában, 100-120/perces frekvenciával. Csecsemőnél 2 ujjal, kisgyermeknél egy kézzel kéztővel, nagyobb gyermeknél a felnőtteknél tanult kétkezes technikával! Ezt követően kb. 1 percig 2 befújást majd 30 mellkasi nyomást ismételjen.
Alapszabály, hogy saját testi épségünket nem veszélyeztethetjük a vízbe fulladt miatt! Nagyon nehéz megállni, de mérlegelni kell, hogy azzal nem segítjük a mentést, ha két személy fulladása következik be.
A félrenyelt falatot bronchoszkópos művelet során távolítják el az orvosok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a légutakba endoszkóppal behatolva, ellenőrizve veszik ki az idegen anyagot. A megelőző röntgen azért fontos, mert támpontot adhat arról, hogy melyik irányba, a jobb vagy baloldali hörgő felé érdemes indulni.
A gyógyulási esély az esetek túlnyomó többségében teljes.
Amennyiben a gyermek jelentős mennyiségű vizet félrenyelt, heves köhögési rohama volt, nehezen rendeződött az állapota, hangja rekedt marad, légzése hajszolt, feltétlenül forduljunk orvoshoz!
A diagnózis felállítása az adott eset ismeretében történik, az orvosok a beteg, illetve a környezet elmondásából indulnak ki. Ha az érintett súlyos félrenyelés miatt kórházba kerül, akkor tisztázni kell, hogy a falat bejutott-e a hörgőjébe, illetve a tüdejébe.
Az újszülöttkori aspiráció kivizsgálása lehet szükséges, amennyiben az újszülöttnél az aspiráció bármelyik tünetét észleli, nyelési nehézséggel (dysphagia) küzd vagy pedig diagnosztizált reflux betegsége van.
Az aspiráció kockázatát és gyakoriságát az alábbiak betartásával csökkentheti. Súlyos esetben etetőcső használata, hogy a gyermek elegendő táplálékhoz jusson, amíg állapota javul. Az elfogyasztott folyadékok sűrítése - kizárólag orvosi, dietetikusi konzultációt követően! Nyelési gyakorlatok gyakorlása. Könnyen lenyelhető ételek előnyben részesítése. Reflux tüneteinek gyógyszeres vagy műtéti csillapítása. Az anatómiai rendellenesség műtéti korrigálása. Túlzott nyáltermelés csökkentése botox injekcióval vagy egyéb gyógyszeres kezeléssel.
Megelőzés
A medencébe, természetes vízbe (tenger, tó) való beugrás előtt győződjünk meg a víz mélységéről, gumimatracról, vízibicikliről, tájékozódás előtt ne ugráljanak a gyermekek! Időnként nagyobb vízmélység után is felbukkanhat egy-egy sekélyebb terület és fejest ugorva életveszélyes nyaki gerinc sérülés következhet be! Kis csecsemőket még néhány cm-es vízben se hagyjunk magukra, megcsúszva, fejüket beütve az orrukat-szájukat éppen ellepő, 4-5 cm-es víz is halálos fulladást okozhat!
Ne hagyjuk a gyermeket magára sem fürdőkádban, sem pedig vízpart, medence, tó közelében.
Felhevült testtel ne ugorjanak hideg vízbe, testüket előzetesen mártsák meg a vízben.
Ismert epilepsziás beteget még ha jól úszik is csak folyamatos szülői felügyelet mellett engedjünk víz közelébe!
Célszerű nyugodt körülmények között, kellő odafigyelés mellett táplálkozni, közlekedési eszközön pedig rágózni sem szerencsés, mert egy hirtelen fékezés miatt könnyen félrecsúszhat a rágó is.
Eszméletlen beteget véletlenül sem szabad etetni vagy itatni azt gondolva, hogy például cukorbeteg és a leesett a vércukorszint rendezésére van szükség.
Kisgyerekeknél figyelni kell arra, hogy túl nagy falatot ne kapjanak, életkoruknak megfelelő táplálékot fogyasszanak, evés közben ne szaladgáljanak. Esetükben is az a cél, hogy az étkezésre mindig nyugodt körülmények között kerüljön sor.
Ügyelni kell arra is, hogy a kicsik környezetében ne legyenek olyan apró tárgyak, amelyeket könnyen szájba vehetnek, azokat ugyanis félrenyelhetik.
