Egy új tudományos tanulmány, amely a Biomedicines szakfolyóiratban jelent meg, megerősíti: a deuteriumcsökkentés jelentős mértékben növeli a rákbetegek túlélési esélyeit, ha a jelenlegi onkológiai kezelésekkel együtt alkalmazzák.
A deutérium - más néven nehézhidrogén - a hidrogén egyik stabil izotópja, ami kis mennyiségben minden természetes vízben jelen van. Somlyai Gábor molekuláris biológus már 1990-ben felismerte a deutérium biológiai jelentőségét. 1993-ban a FEBS Letters szaklapban publikált tanulmányukban elsőként bizonyították be, hogy a sejtnövekedést egy szubmolekuláris szabályozó mechanizmus irányítja, amelyet a sejten belüli deutérium-hidrogén (D/H) arány határoz meg.
A HYD LLC az elmúlt három évtizedben olyan tudományos és klinikai eredményeket ért el, amelyek új alapokra helyezhetik a rákterápiák megközelítését. A vállalat legfrissebb tanulmánya szerint a deuteriumcsökkentés integrálása a hagyományos rákkezelésekbe - beleértve műtétet, kemoterápiát, sugárkezelést és hormonkezelést - drasztikusan javítja a betegek túlélési esélyeit.
A most publikált tanulmányban a kutatók 2469 daganatos beteg adatait elemezték, akik a hagyományos onkológiai kezelések mellett deutériumcsökkentett vizet is fogyasztottak. A vizsgált betegcsoport medián túlélési ideje 11,6 év volt, szemben a Magyarországon mért, hasonló daganattal élő betegek 2,4 éves átlagos túlélésével.
A deutériumcsökkentés hatásmechanizmusa alapvetően különbözik a jelenleg alkalmazott gyógyszeres kezelésekétől. Ez az arány befolyásolja a mitokondriumok működését, az energia-anyagcserét, valamint a sejtek túlélését és osztódását is.
Somlyai Gábor munkásságát a Nobel-díjas magyar tudós, Szent-Györgyi Albert szellemisége inspirálta, aki úgy vélte: a rák valódi okait a sejtek mély, szubmolekuláris szintjén kell keresni. A HYD LLC által kidolgozott stratégia jól illeszkedik a precíziós orvoslás elveihez: személyre szabottan, a beteg biológiai sajátosságaihoz igazodva kínál hatékony kezelési megoldásokat.
A Deutérium Természete és Tulajdonságai
A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként. A 2H kémiai jel azonosítja a deutériumot. A D nem hivatalos jelölést is gyakran alkalmazzák, holott a deutérium nem önálló kémiai elem. Természetes formájában deutériumgázként fordul elő: 2H2 vagy D2. Harold C. Urey fedezte fel 1931-ben. A deutérium felfedezését Harold C. Urey az American Association for the Advancement of Science New Orléansban tartott 1931. évi kongresszusán jelentette be. Tulajdonságait kétféleképpen értelmezzük, általánosan kétatomos gázként, akárcsak a hidrogéngázt; CAS Registry Number: 7782-39-0. Fizikai tulajdonságai nem sokban térnek el a közönséges hidrogénétől; színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
A deutérium kémiai szempontból a közönséges hidrogénhez hasonlóan viselkedik, bár a nagyobb tömege miatt a deutériumot tartalmazó reakciók valamivel kisebb sebességgel mennek végbe, mint a megfelelő közönséges hidrogént tartalmazó reakciók. A két izotópot fizikailag tömegspektrométerrel lehet megkülönböztetni. Ezenfelül a deutériumvegyületek fizikai tulajdonságai eltérhetnek a hidrogénes megfelelőjüktől; például a D2O sokkal viszkózusabb mint a H2O. A deutérium helyettesítheti a normál hidrogént a vízmolekulában nehézvizet (D2O) képezve.
A deutérium jelenléte a csillagokban fontos adat a kozmológia számára. Mivel a deutérium elbomlik a csillagban végbemenő fúzió során, nem ismerünk más folyamatot, mint az ősrobbanás nukleoszintézisét a deutérium előállítására. A világ vezető deutériumtermelője Kanada. Ezt nehézvíz formájában neutronmoderátornak használja fel a CANDU-reaktorokban. A neutronelnyelő képessége (abszorpció) sokkal kisebb, mint a közönséges hidrogéné, és ez teszi kiváló neutronmoderátor anyaggá.
A Deutérium Csökkentés Hatásmechanizmusa és Potenciálja
Napjainkban a rákkezelés és rákmegelőzés kiegészítő lehetőségeként egyre gyakrabban merül fel a deutérium-csökkentett víz fogyasztása, amely akár házilag is előállítható.
Gyakran gondolunk úgy a vízre, mint egyszerű oldószerre, vagy csupán egy folyadékra, amit megiszunk, ha szomjasak vagyunk. A valóság azonban ennél izgalmasabb: a víz finom fizikai és kémiai tulajdonságai alapjaiban határozzák meg sejtjeink működését.
A deutérium, a hidrogén izotópja. Utóbbihoz hasonlóan egy protonból és elektronból, attól eltérően viszont még egy neutronból áll. Az egész világon előfordul, a gleccser táplálta patakokban természetes formában alacsonyabb (130-140ppm/liter), a felszíni, síksági vizekben magasabb (150-160ppm /liter) koncentrációban. Mivel az ember testének mintegy 60-70%-a víz, és a vízmolekulák egy része a hidrogén- és az oxigénatomok mellett deutériumot is tartalmaz, s ezen kívül egyéb szerves vegyületekben is előfordul, így koncentrációja szervezetünkben kb. 12-14 mmol/l. Ez jelentős mennyiség ahhoz képest, hogy az emberi vérben a kalcium kb. A magasabb rendű élőlényekben az évmilliók során kialakult egy ún. hidrogén/deutérium szabályozási rendszer, mely érzékeny a D/H-arány sejtekben bekövetkező változására. Ez az arány akkor emelkedhet a sejtekben, ha nem előfordulási arányuknak megfelelően lépnek ki a sejtből. A bekövetkező D/H-arányváltozást a sejtekben „érzékelik" bizonyos enzimek, mert eltolódása révén a deutérium nagyobb valószínűséggel kapcsolódhat a fehérjékhez, ezáltal megváltoztatva annak alakját, reakcióbeli viselkedését.
A víz deutérium tartalmának megváltozása (25, 150, 300 ppm) a sejtciklus fázisait (G1, S, G2) befolyásolja. A magas és az alacsony deutérium tartalmú víz egyaránt fékezi a ráksejtek szaporodását. Minél alacsonyabb a víz deutérium tartalma, annál lassabb a sejtosztódás folyamata - azaz annál lassabb a szervezet „öregedése”, ugyanakkor csökken a valószínűsége a hibás sejtosztódásnak is. A sejtek nem szeretik a (hidrogéntől kétszer nehezebb) deutérium tartalmú molekulákat, amik sokkal súlyosabbak ezáltal, így a kémiai reakciók is másképp mennek végbe jelenlétükben.
Ezen atomok eltávolításáról érdekes módon éppen a Szent-Görgyi által leírt citrátkör egyik enzime, a fumaráz gondoskodik. A táplálékkal és főleg a vízzel bevitt deutérium koncentrációja a szervezetünkben kb. 12-14 mmol/l. Ez azt jelenti, hogy a deutérium kb. Mivel az átlagos ivóvíz deutérium koncentrációja 150 ppm (azaz a vízben egymillió hidrogénatom között 150 deutériumatom található), leginkább innen származik a problémás izotóp.
Kenneth Mellanby 1942-ben már kimutatta, hogy a szervezetben a táplálékból is kialakul víz, az ún. metabolikus vagy anyagcsere víz, hiszen pl. 100 g zsír elégetésével a szervezet 110 g vízhez jut, a szénhidrátok esetén pedig ez csak 55 g. Ez arra mutat, hogy a zsírtartalékok igen nagy szerepet töltenek be a test vízraktározásában. Ezt támasztja alá, hogy a sivatagi állatok (pl. tevéék) szinte egyáltalán nem isznak, mégis bőségesen rendelkeznek vízzel. Megdöbbentő, de ezzel összefüggő tény, hogy ugyanezen állatoknál és a tengeri halaknál (elsősorban a cápáknál, melyek nem isszák, hanem folyamatosan szűrik, kiválasztják a vizet) ismeretlen a rákbetegség. Ez a kórkép az állatoknál először a madaraknál jelent meg, melyek vándorlásuk során az anyagcsere vizet felhasználták, és a különböző élőhelyeiken a többféle ivóvízből több deutériumhoz jutottak.
Nem valószínű, inkább arra kellene figyelnünk, hogy ezt a sejtciklust befolyásoló elemet minél kisebb koncentrációban juttassuk a szervezetbe alacsonyabb deutérium tartalmú vizek és táplálék fogyasztásával. Kb. 20-40%-kal lehet csökkenteni a helyes táplálkozással, vízbevitellel a szervezet deutérium tartalmát.
A Strukturált Víz és a Stabilizált Oxigén Szerepe
A japán tudós, Shoi Yamashita 1964-ben fedezte fel, hogy az "élő víz" mely a növényekben található, biológiai és fizikai szempontból jelentősen különbözik a szokásos ivó- és forrásvizektől, és nagyon hasonlít testünk saját sejtvizének összetételére.
Szent-Györgyi Albert arra a megállapításra jutott, hogy strukturális, energetikai, illetve hullámtermészetű jelenségek vizsgálata visz közelebb az ÉLET lényegének megismeréséhez. A strukturált víz legegyedülállóbb tulajdonsága molekuláinak alakzata és szervezettsége. Mágnesességük miatt ezek a csoportok jól szervezettek, és rendezetten mozognak az egész testben. A strukturált víznek nagyobb a sűrűsége, mint a többi víznek. Ez megnöveli a molekulák stabilitását, és segít a sejteket magukat is stabilan tartani. A hagyományos vízben a 10-18 vízmolekula alkot egy klasztert (csoportot), ami túl nagy, hogy egy sejt közvetlenül felszívhassa. A mágnesesen strukturált vízben csupán 6 vízmolekula alkot egy klasztert. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlenül a sejtekbe bejusson. A víz hidratáló képessége ezáltal hatszorosára nő.
A mágneses, negatívan töltött víz oxigénnel telített. Ez a víz képes elpusztítani a kórokozókat, és erősíti az immunrendszert, a sok hidroxil-ion révén lúgos részecskék képződését idézi elő, így nő a víz pH-ja. A víz hőmérséklete, felületi feszültsége, viszkozitása, elektromos vezetőképessége változik, és mágneses energiája megnő. Ez az energia elegendő a ráksejtek elpusztításához (Bartefoot and Reichi).
A víz mágnesességére jellemző, hogy 3%-nyi elég egy oldat teljes mágneses feltöltésére. A mágnesesen strukturált víz segíti a vérkeringést, növeli az oxigénszintet, így segítve a táplékszállítást. A pH-egyensúlyt helyreállítja, felgyorsítja a kalcium-ion beáramlását a szövetekbe, és segíti az idegrendszer működését, és a csont gyógyulási folyamatait. Bizonyos hormonok termelődését is elősegíti, és növeli az enzimek aktivitását.
A mágnesességnek nagy szerepe van a DNS-molekula szerkezetének alakításában. A mágneses tér közvetlenül stimulálja a DNS átírását mRNS-re, kinyitva a dupla spirált, és serkenti a DNS megkettőződését is. A DNS a mágneses térre való érzékenységének oka, hogy a DNS savas és elektromosan töltött molekula: egyik ponton pozitív a másik részen negatív, és így dipólust képez, vagyis a DNS elektromosan töltött, szerves makromolekula. A feltekeredett DNS, azaz a kromoszóma dipólusos mágneses rúdként működik, és álladó (121 mHz) frekvenciával rezeg.
A stabilizált oxigén élettani hatása, hogy segíti a sejtek oxigénellátását, javítja az anyagcserét. Méregtelenítő és tisztító hatásán kívül hozzájárul az anaerob baktériumok elpusztításához (Salmonella, Coli baktérium, stb.). Energiával tölti fel a testet (oxigén jelenlétében aerob körülmények között 20-szor több ATP képződik, mint oxigén hiányában, azaz anaerob körülmények között), elősegíti a vitaminok, ásványanyagok, gyógynövények, stb. felszívódását és hasznosulását, javítja a vérkeringést, enyhíti a légzési nehézségekből adódó tüneteket, jelentősen növeli a vér és a sejtek oxigén ellátását, ezáltal növeli a szervezet teljesítő képességét, növeli a sportteljesítményt.
Az oldat lúgosító hatásának következtében a víz több OH--t tartalmaz, mint H+-t, több oxigénatom van benne, mint a semleges vízben; ezért van az, hogy a lúgos vizet oxigénben gazdag víznek hívjuk, a savas vizet pedig oxigénhiányos víznek. Az egészséges sejt szén-dioxiddá égeti el a cukrot, míg a rákos sejt tejsavvá erjeszti, amivel növeli a testre ható savterhelést, és így megteremti magának azt a túlsavasodott közeget, amelyre szüksége van. A ráksejtek - a legtöbb baktériumhoz hasonlóan - oxigénszegény környezetben szeretnek élni. Az oxigén mennyiségének növekedése megakadályozza a rákos sejtek burjánzását, és végső soron - akárcsak a lúgos környezet - el is pusztítja őket. Daganat nem jöhet létre olyan környezetben, ahol a sav-lúg egyensúly fennáll, és bőségesen van oxigén (Otto H. Warburg elmélete).
A lúgos vízben kis mennyiségben egy oxigén és egy hidrogén atom marad hidroxil gyökben(OH-). Az oxigénnek, mivel csak egy hidrogént köt meg, marad egy szabad töltése (-). Ez teszi alkalmassá, hogy a szervezetben lévő szabadgyököket (töltéshiányos molekulákat) megkösse, és azok kémiai reakcióképességét lelassítsa, azaz neutralizálja. Az ionizált, lúgos víz felszívódása egy percen belül megkezdődik. A negatív ion terápia, mely a szervezetet mellékhatások nélkül tölti fel energiával, és minimum 30%-kal effektívebben tisztítja az érpályát. Ez a tisztítás az egész szervezetre kihat.
A készítmény különleges aktív oxigén koncentrátum só oldatban.A kémiai összetevők: alacsony deutérium tartalmú, mágnesesen struktúrált víz, nátrium-klorid (tengeri sóból), biológiailag hasznosítható stabilizált oxigén valamint létfontosságú nyomelemek.
Sejtbiológia 1. rész: A víz
Alkalmazás és Ajánlások
Javasolt felhasználás: 5-10 cseppet kell csepegtetni 3 dl folyadékba. 5 éves kor alatt: nem ajánlott, csak oxigénhiány esetén max. Daganatos betegségben 3 x 15 - 20 csepp. Lehetőség szerint csak alacsony deutérium tartalmú vizet fogyasszon a beteg (2-3 liter/nap)! Ne hízzon, csak erősödjön!!! Legjobb - különösen ha rákbeteg a fogyasztó - eleve csökkentett deutérium tartalmú vízbe csepegteti a különleges oldatot, ekkor a daganatsejtek oszlása több oldalról gátolható.