A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb tünet, amely miatt az emberek orvoshoz fordulnak. A szívünk a mellkasban helyezkedik el, és egy szorító érzés, fájdalom vagy nyomásérzet akár szívinfarktus jele is lehet. Ugyanakkor nem minden mellkasi fájdalom származik a szívből - gyakran egészen más szerv okozza a panaszt: lehet az ok a tüdő, a nyelőcső, a bordaközi idegek, az izmok vagy akár a psziché is. Ezért fontos, hogy felismerjük, mikor lehet szó komoly problémáról - és mikor elegendő a pihenés, fájdalomcsillapítás vagy életmódváltás.
Orvosi értelemben a „mellkasi fájdalom” olyan tünet, amelyet nemcsak a fájdalom intenzitása, hanem annak jellege, időtartama, helye és kiváltó tényezői alapján értelmezünk.
Nem minden mellkasi fájdalom életveszélyes, de az okokat laikusként nem mindig lehet megkülönböztetni.
A háziorvos meg tudja hallgatni a tüdejét és megállapítani, hogy ott tiszta-e a légzési hang. EKG-t készítve a szív normális működését ellenőrzi. Vérnyomást mér, laborvizsgálattal több betegséget, gyulladást kizárhat. A mellkas összenyomásával megkísérelheti provokálni, tehát kiváltani a fájdalmat, esetleges bordaközi neuralgiát kideríthet. A hasat meg tudja tapintani. Nőgyógyász kontroll vizsgálaton meg tudja mondani, hogy összefügghet-e a panasz a terhességgel, szüléssel.
Mivel a fájdalom főleg éjszaka jelentkezik, ezért valószínűleg nem függ össze étellel, itallal.
Mellkasi fájdalom még olyan banális esetben is jelentkezhet, ha szülés után hirtelen és túl nagyra nőnek a mellek a szoptatás alatt. Ez előlről hátulra, vagy a hátról a mellkasba közvetíthet fájdalmat.
Ha mély légvételre erősödik a fájdalom, akkor az negatív tüdő esetében inkább a mellkasi csont-és izomváz működésével hozza kapcsolatba a panaszt.
A No-Spa görcsoldó, ami mellkasi fájdalmat nem szokott lényegesen befolyásolni, sokkal inkább hasi görcsöket enyhít.
Nem derül ki, hogy Ön szoptatáskor ébren van, amikor fáj, vagy a görcsre ébred fel.
Éjszaka, ha a bal oldalamra fordulok arra ébredek, hogy fáj a szívem körül, és kellemetlen érzés megfordulni. Ilyenkor megmasszírozom és óvatosan fordulok a másik felemre!
Feltehetően ennek oka mozgásszervi, oka lehet a rossz tartás, rosszul megválasztott fekhely. Javaslok gerinctornát, odafigyelést a helyes testtartásra, az ülés során is, válasszon a gerincet jól támasztó fekhelyet, gyógymasszázs is segíthet.
A várandósság kilenc hónapja alatt a női szervezet grandiózus változásokon megy keresztül, melyek célja az egészséges utód kihordása, biztonságban tartása. Megkoronázván ezt a relatíve hosszú időtartamot érkezik el a szülés folyamata, mely gyakorlatilag emberfeletti erőt, energiát és a biológiai folyamatok tökéletes szinkronját megkövetelve teszi lehetővé, hogy az addig az anyaméh által óvott és nevelt magzat világra jöhessen. Mindezek tükrében érthető tehát, hogy a női szervezetnek, a testnek időre van szüksége ahhoz, hogy ezen változások zöme visszaalakulhasson, s hogy terhelhetősége ismét a régi, a várandósság előtti legyen.
Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy kilenc hónap kellett a szervezetnek az újszülött „felneveléséhez”, hát kilenc hónap kell ahhoz is, hogy a dolgok visszaálljanak a régi kerékvágásba. Mások úgy gondolják, hogy ennél jóval kevesebb, megint mások pedig azt, hogy ennél jóval több időre van szükség.
Közvetlenül szülés után Nem sokkal a magzat világrajövetelét követően leválik és megszületik a méhlepény is, az elvágott köldökzsinórral pedig végleg megszakad a fizikai kapcsolat anya és gyermeke között. Az ezt követő hormonális és biokémiai folyamatok többségükben azt a célt szolgálják, hogy a frissen szült édesanya minél hamarabb „erőre kapjon”, hogy képes legyen újszülöttjét ellátni, s tejével minél tovább táplálni őt. Egyrészt beindulnak azok a „gyógyító” mechanizmusok, melyek célja, hogy a szülés traumái (sebek, véraláfutások, zúzódások stb.) minél hamarabb gyógyulhassanak, másrészt beindul a tejelválasztás, harmadrészt pedig a várandósság alatt létrejött elváltozások (pl. tápcsatornai-emésztési, hormonális, légző rendszeri, keringési) fokozatos „visszaállása” kezdődik.
Éppen ezért a frissen szült/császározott édesanyák meghatározott időt szigorú felügyelet alatt töltenek: itt folyamatosan figyelik, hogy a méh természetes összehúzódása megkezdődött-e, képes-e a kismama a spontán vizeletürítésre, ellenőrzik a testhőt, hogy nem kezdődik-e valamilyen fertőzéses folyamat. Ezt az időt szigorú ágyban fekvéssel töltik az édesanyák, legtöbb esetben már újszülött csecsemőjük társaságában.
Az első napok Az őrzőből kikerülve az úgynevezett gyermekágyas osztályra kerülnek, ahol továbbra is rendszeres megfigyelés alatt állnak. Itt azonban már elkezdődik a csecsemőápolás rutinjába való beletanulás, természetesen csak a lehetséges fizikai határokon belül. A szülési sérülések még fájnak, a méh továbbra is húzódik össze felé, amely időnként igen erős görcsös alhasi fájdalommal jár (főként szoptatás közben, mert ilyenkor szabadul fel a női szervezetben az oxitocin nevű hormon, amely a szoptatásban kifejtett jótékony hatása mellett a méhösszehúzódásért is felelős).
A hüvelyből folyamatosan ürül a lochia. A véres-nyálkás váladék mennyiségének, minőségének ellenőrzése a napi nőgyógyászati vizit szerves részét képezi, hiszen ez ad elsősorban információt arról, hogy hol tart a méh üregének gyógyulása, tisztulása, s fenyeget-e bármilyen méhűri fertőzés.
A rendszeres napi higiéné, zuhanyzások, WC-zés után a gátseb tisztántartása, elengedhetetlen a fertőzések megelőzése és a fizikális jóllét érzésének fenntartásában.
Célszerű ilyenkor bőséges, változatos táplálékokat fogyasztani, az sem éppen baj, ha a családtagok naponta változatos „menüvel” érkeznek látogatóba, hiszen eleve rengeteg energia szükséges a szülés utáni felépüléshez, illetve a tejbelövelléshez, az újszülött táplálásához. A bőséges folyadékfogyasztás szintén nagyon fontos: napi 3-4 liter, lehetőleg szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek a legideálisabbak.
A gyermekágy időszaka A szülést követő első 6 hét hivatalos neve a gyermekágy. Nem is írhatnánk le ennél pontosabban, hogy mi is ilyenkor az újdonsült édesanyák feladata: pihenni, amennyit lehet, és gondozni az újszülöttet. Nem kell, és egyáltalán nem elvárható, hogy egy pár hetes csecsemő mellett csillogjon-villogjon a lakás, és háromfogásos menü várja a munkából hazaérkezőket. Éppen ellenkezőleg: az sem baj, ha az apukák kivesznek néhány nap szabadságot (hivatalosan is létező dolog, pont erre a célra kitalált az úgynevezett „apanap”), hogy a család szokja egymást, és amennyi terhet csak tud, levegyen az anyuka hátáról, hiszen a neheze úgyis az övé.
A diétával, testedzéssel azonban még várni kell: legalább ezt a 6 hetet meg kell adni a várandósságban, szülésben megfáradt testnek a pihenésre, a regenerálódás megkezdésére. Akik a terhesség alatt intenzíven sportoltak, azoknak bizonyára nehéz lehet még ezt kivárni, de mindenképpen érdemes, sőt: célszerű ezzel kapcsolatban a kötelező 6 hetes nőgyógyászati kontrollon konkrétan rákérdezni a nőgyógyásznál arra, hogy lát-e valami akadályt arra vonatkozólag, hogy miért kellene tovább várni az edzésekkel.
A friss levegő, a babával történő napi rendszeres séták tökéletesen alkalmasak arra, hogy szokassák a testet az ilyen típusú terheléshez, mindamellett a légzésnek, keringésnek is jót tesz, és persze nem utolsósorban mentálisan is segítséget nyújt.
Sebgyógyulás A gátsebek, császáros hegek tovább gyógyulnak: a külső varratokat, kapcsokat rendszerint a hazabocsájtás előtt eltávolítják, a belsők pedig az idő múlásával fokozatosan felszívódnak. Az első időkben a sebek fájdalma, húzódása szinte folyamatos, később azonban ez enyhülni fog, s a gyermekágy végére rendszerint panaszmentessé válnak. Amíg azonban be nem gyógyulnak, az érintett területekre fokozottan kell ügyelni, mind higiéniai, mind fizikai terhelés céljából. A sebkezeléshez szükséges módszerekről a hazabocsájtás előtt érdemes a szülészorvostól tájékozódni.
Továbbra is tart a hüvelyből történő véres váladék ürülése, amely nem más, mint a méh üregét belülről bélelő nyálkahártya lelökődése s eltávozása. Normál esetben a véres-nyákos váladék mennyisége folyamatosan csökken, színe lassan feltisztul, és nagy átlagban a gyermekágyi időszak végére (6 hét) meg is szűnik. Természetesen, ettől eltérő esetek is bőven vannak, van akinél csak 1-2 hétig tart, másoknál akár 7-8 hétig is elhúzódhat.
Ezekben a hetekben történik meg a hasüregi szervek visszarendeződése, amelyek a terhesség végére a hatalmas méretűvé nőtt méh miatt eredeti helyükről kimozdultak, összenyomódtak. Éppen ezért a has kímélete kiemelten fontos, sem a hasizomgyakorlatok, sem a nehéz tárgyak emelgetése nem célszerű.
Gyermekágy után A 6 hetes kontrollvizsgálat alkalmával a szülészorvos ellenőrzi, hogy a méh visszahúzódása megtörtént-e, milyen a sebgyógyulás folyamata, illetve van-e bármilyen nőgyógyászati jellegű panasz. Amennyiben minden megfelelő, „engedélyt ad” a házasélet megkezdésére.
Sokan ezzel egy időben elkezdenek diétázni, és fokozottabban edzeni testüket, hogy izomzatuk mihamarabb visszanyerje a várandósság előtti formáját. Vitatható ennek létjogosultsága ilyen relatíve kevés idővel a szülést követően, de mint oly sok mindenben, itt is nagy különbségek vannak a kismamák teherbírása, aktuális fizikai állapota, valamint a gyógyulás mértékének tekintetében. Általános szabály, hogy csúcsra járatni a szervezetet még ilyenkor sem szabad, főként, ha az édesanya szoptatja csecsemőjét.
És hogy mikor lesz minden olyan, mint régen? Vannak szerencsések, akikről pár hónap után már nehéz megmondani, hogy nemrég hoztak világra egy új életet, másoknál akár egy év is szükséges az eredeti forma visszanyeréséhez. És nagyon-nagyon sokan vannak, akiknél már soha nem lesz minden a régi: ennek egyrészt hormonális okai vannak, másrészt többféle tényező (pl.: a szövetek „genetikája”, táplálkozás-mozgás, pszichés háttér stb.) rejlik a háttérben. Bizonyos elváltozások, mint pl. a bőr striái, örökre megmaradnak, bár színük jócskán halványodik a hónapok, évek alatt. A legfontosabb természetesen az kell, hogy legyen, hogy az édesanyák jól érezzék magukat, találják meg önmagukat ebben a megváltozott élethelyzetben, az új család középpontjában, és ne feledjék soha, hogy a testük változása az egyik tanújele annak, hogy egy hatalmas csoda létrehozói voltak.
A szülést követő trombózis komoly veszélyt jelenthet a kismamákra. A várandósság és a szülés utáni időszak magas kockázatúnak számít mélyvénás trombózis és tüdőembólia szempontjából. Sajnos nem ritka, hogy az újdonsült anyuka a szülés után vérrögök miatt kórházba kerül.
A mélyvénás trombózis a fokozott véralvadás miatt keletkező vérrögöktől alakul ki, amely lábdagadással, kékes-lilás elszíneződéssel és fájdalommal járhat. Az állapot akut ellátása kórházi beavatkozást igényel, ezt követően pedig fontos, hogy a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait, mert úgy jó eséllyel elkerülhetőek a szövődmények.
A terhesség során olyan változások indulnak meg és mennek végbe a szervezetben, melyek mind a magzat fejlődését, mind a szülést szolgálják. Ebbe a véralvadási rendszer megváltozása is beletartozik, mivel a természet úgy alkotta meg a nőket, hogy várandósság során a véralvadás némileg fokozódik. Ennek oka egyszerű: az, hogy az anyuka ne veszítsen túl sok vért a szülés során. Amennyiben valaki eleve nagyobb rizikóval rendelkezik trombózis terén (például trombofíliás, cukorbeteg, szívpanaszokkal vagy súlyosabb visszértágulatokkal küzd), úgy az esély arra, hogy vérrögök alakulnak ki a vénáiban, még nagyobb ekkor. Ráadásul az egyre növekvő magzat szintén elősegíti a trombózis fellépését, mivel nyomást gyakorolhat a medence vénáira, így bennük a vér pangásnak indul.
Éppen ezért terhesség során és a szülés utáni 2 hónapban lényegesen nagyobb a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia esélye (főleg akkor, ha császármetszés útján adott életet gyermekének, hiszen a műtét plusz rizikót jelent). Bár lehet preventív lépéseket tenni annak érdekében, hogy elkerülhessük a bajt (kompressziós harisnya, mozgás, bőséges folyadékbevitel, nagy súlyfelesleg elkerülése, esetleg orvosi javallatra fokozott kockázat esetén LMWH injekció), ám még így is megeshet, hogy mégiscsak csak fellép mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia. Amennyiben a fent említett panaszokat tapasztaljuk, mielőbbi orvosi segítség szükséges.
A kórházi tartózkodással nem ér véget a terápia, a gyógyuláshoz, felépüléshez idő kell. Ehhez nagyban hozzájárul (és a kezelés alapját adja) a véralvadásgátló terápia. Szerencsére vannak olyan készítmények, melyeket szoptatás során is biztonsággal lehet alkalmazni, ugyanis nem választódik ki a szer az anyatejbe. Ilyenkor a kismamák úgynevezett LMWH injekciót kapnak, melyet minden nap be kell adniuk maguknak. Emellett kompressziós harisnyát is szükséges viselniük, hogy a véráramlás a mélyen fekvő vénákba terelődjön, ott felpezsdüljön- így nem lép fel pangás, ami meleg ágya a vérrögöknek.
Hogy meddig kell a véralvadásgátló terápiát alkalmazni a kismamának, az egyéni elbírálás függvénye, de minimum 3 hónapig! Amennyiben valaki átesett szülés után trombózison vagy tüdőembólián, úgy fontos kivizsgálni, van-e a terhességen és szülésen kívül egyéb olyan tényező, mely megemeli a vérrögképződés kockázatát.
Éppen ezért vizsgálatokat szükséges végezni többek között trombofília irányába. Amennyiben jelen van olyan faktor, mely nagyobb rizikót jelent, úgy tovább, akár élethosszig tartó véralvadásgátló terápiára szorul a beteg. Amennyiben nincs jelen hasonló rizikó tényező, akkor a pár hónapos LMWH injekciózás után elegendő a megfelelő életmód követése.
A szexuális együttlétek az esetek többségében nem okoznak fájdalmat, ám olykor megeshet, hogy a nő a nemi izgalom ellenére is kisebb-nagyobb kellemetlenséget tapasztal közösülés során. A várandósság és a szülés hatására számtalan hormonális változás megy végbe, mely elsősorban a baba kihordását és a szoptatást hivatott támogatni, és ez gyakran komoly hatással van a libidóra is. Ennek oka több síkon is mozog, hiszen nem csak hormonális, de pszichés okai is lehetnek.
„Sokan számolnak be arról, hogy a szülés után fájdalmakat tapasztalnak szex közben. Ennek hátterében általában a megemelkedett prolaktin szint áll, ami a tejelválasztásért felelős. Viszont hátránya, hogy libidócsökkenést és hüvelyszárazságot is okozhat, ami kellemetlenné teheti az együttléteket.
Amennyiben a kismama nem szoptat, úgy a tünet általában fél éven belül elmúlik, más esetben a probléma folyamatosan csökken, ahogy a baba átáll a szilárd táplálék fogyasztására”- mondja dr. Amennyiben a hüvelyszárazság a probléma okozója, úgy gyakran elég a kezdetekben a sikosító használata, majd ahogy telik az idő, úgy az elhagyható. Viszont ha huzamosabb ideig fennáll a panasz (még a szoptatás befejezése után is), úgy érdemes szakemberhez fordulni.
Hogy miként lehet orvosolni a problémát, az a kiváltó okoktól függ. Készséggel látjuk rendelőnkben, hogy egy vizit keretében elvégezhessük a szükséges vizsgálatokat.
A kismamának saját testi és lelki egészségére, életminőségére is nagyon fontos gondot fordítania a szülés után. Az aranyér kellemetlen tüneteit minden negyedik kismama megtapasztalja. A szülés után az aranyeres panaszok sok esetben néhány hét alatt elmúlnak. Műtéti megoldásra szerencsére ritkán van szükség, kenőccsel, kúppal vagy langyos ülőfürdővel általában jól kezelhető a probléma.
Amikor a kismama a terhesség alatt vagy a baba megszületése után köhögéskor, tüsszentéskor, emeléskor vagy kocogás közben vizeletcsepegést tapasztal, a panaszokat stressz inkontinencia okozza. Kialakulásának oka, hogy a medencefenék izomzata meggyengül, ami kötőszöveti gyengeséggel párosulva megváltozott anatómiai állapotot eredményez. A medencefenéki izmok és szalagok terhelés vagy kötőszöveti gyengeség miatti megnyúlása süllyedéses panaszokat is okozhat. Méhsüllyedésről akkor beszélünk, amikor a méh előre csúszik a hüvelybe, lejjebb kerül, ezáltal idegentest-érzést okoz.
A szülést követő 6 hét a regenerálódás, a gyermekágy időszaka, ezt követően a szülész-nőgyógyász ellenőrzi a gyógyulás menetét és megállapítja, hogy van-e akadálya a szexuális együttlétnek. Változó azonban, hogy a női test mikor áll készen az együttlétre. Az első időszakban az együttlét kellemetlenséget, fájdalmat okozhat, illetve van, akinek hosszabb időbe telik az édesanyai szerepkört összeegyeztetni a szex gondolatával. Amennyiben a szex során a nő a szülést követő 4-6 hónap elteltével is kellemetlenséget, vagy fájdalmat tapasztal, nőgyógyászati kivizsgálás szükséges.
Gyakori szülés utáni probléma a gyermekágyi depresszió, mely a nők 10%-át érinti. A szülés és a baba körüli teendők az első hetekben természetesen kimerítőek. Szerencsére ez manapság már nem számít tabu témának, sok segítő csoport és fórum áll a kismamák rendelkezésére, ahol megoszthatják gondolataikat, nehézségeit más anyukákkal.
Császármetszés után nem ritka, hogy az édesanyák arra panaszkodnak, légzésük mintha nem a régi lenne, és rekeszizmuk sincs a helyén. A hasukban is úgy érzik, a szervek nem találják a helyüket, és sebük is nagyon kellemetlenül húzódik. Ez természetes folyamat. A felületesebb, kisebb levegőket veszik, s a visszarendeződés napokig tarthat. A módszeres légzés, az ún. légzőtorna segíthet.
Császármetszés után - Sebkímélő felülés
A szülés utáni fizikai regeneráció egy komplex, hosszú folyamat, és számos szervet, szervrendszert érint. Az első hat hét minden édesanya szervezete számára kiemelten fontos a regeneráció szempontjából. A regeneráció nagymértékben függ a szülés módjától, a vajúdás hosszától, az édesanya életkorától, a szülés alatti esetleges szövődményektől, illetve az egyéni sajátosságoktól.
Császármetszést követően Császármetszés után fontos, hogy az édesanya betartsa az előírásokat arról, hogy milyen fizikai aktivitásokat kerüljön a regeneráció érdekében. Az öltések 5-10 nap alatt gyógyulnak meg. Az izomban lévő öltéseknek azonban több időre van szükségük (több mint 12 hétre). Fontos ügyelni a seb tisztán tartására is.
Gáttáji érzékenység A gát szűkebb értelemben a hüvely és a végbél közti területet jelöli. Hüvelyi szülés esetén, ha a gáton szakadás következett be, vagy ha az orvos gátmetszést végzett, a seb fájdalmas, érzékeny lehet pár hétig. Az öltések gyógyulására 7-10 napra is szükség lehet.
Az érzékeny területre érdemes fokozottan vigyázni és tisztán tartani a fertőzések elkerülésének érdekében; vizeletürítést, székletürítést követően meleg vízzel tisztán tartani a sebet. Érdemes minél többet ülni rajta az ödéma csökkentése érdekében, valamint óvatosan hűteni az érintett területet, szükség esetén fájdalomcsillapítót használni, illetve székletlazítót alkalmazni.
Lochia Szülést követően a méhet borító felszíni nyálkahártya lelökődik, és vérrel együtt, úgynevezett lochia formájában távozik. Az első pár napban a lochia pirosas színű és viszonylag nagy mennyiségű, majd az idő előrehaladtával mennyisége csökken, vizes állagúvá és rózsaszínes-barnás, majd sárgásfehér színűvé válik.
Szoptatást követően - a méhösszehúzódásoknak köszönhetően - megfigyelhető, hogy a lochia pirosabb és bővebb, de ez teljesen normális. A lochia távozása nagyjából 6 hétig tart, ez alatt az idő alatt fontos, hogy csak egészségügyi betétet használjon, a tampon használata ellenjavallt.
Ha a folyás kifejezettebbé válik, esetleg fájdalommal, lázzal vagy gyengeséggel társul, mielőbb forduljon kezelőorvosához!
Összehúzódások A méh méretében és elhelyezkedésében is változásokon megy keresztül a szülést követően. A szülés utáni fájások, összehúzódások az első pár napban megjelenhetnek, a menstruációs fájdalomhoz hasonló érzetet keltenek.
A méh ereinek összehúzásával a szervezet próbálja megakadályozni az erőteljes vérzést, valamint a méh próbálja visszanyerni eredeti méretét és elhelyezkedését. Az összehúzódások elsősorban szoptatás alatt jelentkeznek, az oxitocin nevű hormon hatására. Szükség esetén fájdalomcsillapítók alkalmazása javasolt.
Inkontinencia A terhesség, a vajúdás és a szülés következtében a medence falait alkotó izmok megnyúlhatnak, sérülhetnek. Emiatt vizelettartási zavar (inkontinencia) léphet fel, például tüsszentéskor, nevetéskor vagy köhögéskor pár csepp vizelet akaratlanul távozhat. A legtöbb esetben ez pár héten, esetleg hónapon belül megszűnik, ritkább esetben azonban állandóvá válhat. A regenerálódásban segíthet az intimtorna valamely formája, például a Kegel-torna, mely segítségével a medence izomzatának erősítése végezhető. A medencefenék izmainak nagyjából fél év szükséges, hogy visszanyerjék tónusukat.
Székrekedés Szülést követően gyakori panasz a székrekedés. Ennek számos oka lehet, például a fájdalomcsillapító vagy érzéstelenítő szerek alkalmazása, vagy a gátmetszést követő öltések miatti félelem. A székrekedésen magas rosttartalmú ételek fogyasztásával enyhíthetünk, illetve szükség esetén székletlazító gyógyszerek alkalmazására is sor kerülhet.
Aranyér Aranyér esetén fájdalmat és duzzanatot érezhet a végbél környékén, ebben az esetben érdemes aranyérkenőcsöt alkalmazni, illetve naponta 3-szor 10-15 percet meleg vízzel óvatosan átmosni az érintett területet. További fájdalom elkerülése érdekében érdemes székletlazító ételeket fogyasztani, például gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket, és biztosítani a megfelelő folyadékbevitelt. Szükség esetén székletlazító gyógyszerek is alkalmazhatóak.
Érzékeny emlők Az első napokban előtej, úgynevezett colostrum termelődik, majd csak ezt követően indul be a valódi anyatej termelődése. Pár nappal a szülést követően az emlők teltebbé, keményebbé és érzékenyebbé válnak. A szoptatás első napjaiban teljesen normális, ha az emlő, illetve az emlőbimbó érzékeny vagy fájdalmas. Azonban, ha ez a fájdalom nem szűnik, felmerül, hogy a csecsemő nem szopik megfelelően.
Próbáljon helyzetet változtatni, vagy védőnő konzultálni. Szoptatás során fontos figyelni arra, hogy mindkét emlőt felváltva használják, így elkerülhető a tej elakadása. A szoptatás előtt egy meleg zuhany segíthet megkönnyíteni a csecsemő táplálását. A szoptatások között hideg vizes borogatás segíthet a fájdalom csillapításában, illetve végső esetben fájdalomcsillapítót is alkalmazhat.
Ha az emlők duzzanata, fájdalma mellett láz is jelentkezik, konzultáljon kezelőorvosával, mert az emlőgyulladás további kezelést igényel.
Hajhullás és bőrelváltozások A terhesség alatt a hormonális változásoknak köszönhetően a haj növekedése felgyorsul, dúsabbá válik. Szülést követő 5 hónapban azonban hajhullás jelentkezhet.A terhesség során keletkezett striák a szülést követően nem múlnak el nyomtalanul, azonban halványodnak, a piros színezetük eltűnik, fehéres-ezüstös színűvé válnak.
Izzadás A hormonális változásoknak köszönhetően izzadás jelentkezhet, különösen éjszaka. Fontos meggyőződni arról, hogy nem lázzal jár együtt, ugyanis akkor fertőzés gyanúja merül fel.
Vizesedés A terhesség vége felé tapasztalt vizesedés a szülést követő egy hétben még megmaradhat, ez a progeszteronhormonnak köszönhető. Főként a kezeket, lábakat érinti. Ezt követően azonban a vizesedés megszűnik.
Súlycsökkenés A szülést követően továbbra is azt a látszatot keltheti, hogy terhes, azonban ez teljesen normális. A legtöbb nő nagyjából 3-6 kilogrammot veszít a szülés során, amit az újszülött, a méhlepény és a magzatvíz súlya tesz ki.A szülést követő hetekben további súlyveszteség érheti a vizesedés megszűnésének következtében. Ezt követően a szoptatás, az egészséges táplálkozás és az állapotnak megfelelő testmozgás segít visszanyerni a terhesség előtti súlyt.
Mikor forduljon orvoshoz? Az alábbi szövődmények ritkák, azonban megjelenésük esetén azonnal forduljon orvoshoz, ugyanis súlyos, életveszélyes állapotot is jelezhetnek.
Az alábbi tünetek észlelésekor keresse fel orvosát: szülést követő vérzés: ha a vérzés kifejezett, óránként vagy gyakrabban kell cserélni betétet, mielőbb keresse fel kezelőorvosát; fejfájás: ha súlyos fejfájás gyötri, ami nem múlik, szintén forduljon orvoshoz mihamarabb, mert az magas vérnyomás, illetve stroke jele is lehet; mélyvénás trombózis: ha az egyik láb fájdalmas, piros, tapintata meleg, fontos, hogy mihamarabb kezelést kapjon, így megelőzhető a tüdőembólia kialakulása; preeclampsia: a szülést követő 48 órában vagy akár 6 héttel szülés után is kialakulhat az erek kontrakciójának következtében magas vérnyomás, szervi elégtelenség alakulhat ki, járhat fejfájással, végtagduzzanattal, látászavarral, a has jobb felső részének fájdalmával, illetve hirtelen súlygyarapodással; emlőgyulladás: az emlő(k) fájdalmasak, duzzadtak, láz kíséretében; ismeretlen eredetű láz.
Utánkövetés Fontos, hogy szülést követően ne csak a csecsemőt vigyék kontrollvizsgálatokra. Az édesanya egészségügyi állapotára is fontos odafigyelni, a szülést követő 6, illetve 12 hét elteltével érdemes nőgyógyászati kontrollvizsgálatra menni a kezelőorvoshoz.
Támogatás A terhesség és szülés során a nő testében drasztikus változások mennek végbe. Ezeket a változásokat sokszor nehéz elfogadni. Az újdonsült édesanya sokszor türelmetlen lehet a regenerálódásával szemben, hiszen már egy másik életről is gondoskodnia kell.