A csecsemőkori és gyermekek hányásának okai és kezelése

Amikor egy baba, vagy pici gyermek hány - az bizony a legnyugodtabb szülőt is aggodalommal tölti el.

Hányásról akkor beszélünk, ha a gyomorba került táplálék vagy folyadék a nyelőcsövön keresztül ismét a külvilágba kerül.

Minden gyermeknél előfordul 1-1 hányással, hasmenéssel járó megbetegedés évente.

A hétköznapi életben a vírus- vagy baktériumfertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban, de számos betegség tünete lehet.

A hányás számos kórkép tünete lehet és nem csak a gyomor-bélrendszer betegségeit kíséri.

Előfordulhat például alsó lebenyi tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, bélelzáródás, agyrázkódás, pszichés betegség, agyhártyagyulladás, anyagcsere-betegség, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés és még számos betegség kapcsán.

Hányinger, hányás jelentkezhet a garatot érő ingerlő hatások következtében is: mandulagyulladásban a megduzzadt mandula miatt, arcüreggyulladásban pedig a garatba hátra lefolyó váladék miatt.

Mi okozhat hányást gyermekkorban?

• Bélrendszert érintő fertőzések, melyek leggyakrabban vírusok, de néhány baktérium is okozhatja
• Gyulladásos megbetegedések - vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, tályog, bélelzáródás, de akár agyhártyagyulladás tünete is lehet, sőt gyermekkorban minden fertőzés (pl. középfülgyulladás) okozhat hányást
• Köhögés, hátracsorgó váladék, azaz hurut
• Túletetés: az étkezés után közvetlen jelentkező, kisebb volumenű bukás, hányás formájában jelentkezhet
• „Gyomorrontás”, ételmérgezés - a gyanított étel fogyasztását követő 1-6 órában jelentkeznek a tünetek
• Mérgezések (egyes növényel elfogyasztása: gyönygvirág, fikusz, gomba...stb.), szén-monoxid mérgezés, gyógyszermérgezések)
• Migrén, napszúrás - jellemzően fejfájás, fénykerülés is társul
• Agyi térfoglaló folyamat (agyadaganat, agyduzzadás): fejfájás, fénykerülés, rossz közérzet, jellemzően reggeli hányás visszatérően.
• Pszichés megterhelés, stressz, bulimia, anorexia
• Kinetózis - utazási betegség: járműben jelentkező hányinger, hányás, az egyensúly-érzékelés zavara miatt alakul ki

A hétköznapi életben a fertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban.

A panaszokat főleg vírusfertőzés okozza, de bakteriális fertőzés eredménye is lehet.

A gyermek hányhat naponta csak 1-2, míg máskor 10-20 alkalommal is.

Sajnos előfordul, hogy a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg.

A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő.

A nagyfokú folyadékvesztés, illetve a folyadékfogyasztási képtelenség miatt a gyermek kiszáradhat, szeme aláárkolt, nyelve lepedékes, bágyadt, a csecsemők kutacsa beesett lesz.

Reflux és bukás

Reflux: a gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe vagy a szájüregbe.

Ez a jelenség normál esetben is megtörténik néhány alkalommal, egyes gyermekek esetén azonban kóros méretet ölt.

Ilyenkor beszélünk „kóros refluxról”, vagy reflux betegségről, melynek kínzó tünetei lehetnek és akár a gyermek súlygyarapodásának, nyugodt alvásának vagy fejlődésének rovására is mehet és kezelés szükséges.

Bukás: A gyomortartalom a nyelőcsövön keresztül passzív módon a külvilágba kerül, oka a gyomor záróizmának gyengesége.

Fontos a csecsemők etetése utáni függőleges pozíció biztosítása (büfiztetés), mely során a levegő probléma nélkül távozhat és nem „tolja ki” a gyomorba került táplálékot.

1 éves korra többnyire szűnik.

Csecsemőkorban sok babánál előfordul a bukásnak nevezett jelenség, amikor a kicsi száján étkezések után visszacsordogál a táplálék, néha nagyobb mennyiségben.

Ez csecsemőkorban normális jelenség, amely a nyelőcső és a gyomor közötti záróizomzat gyengeségéből, illetve az éretlen anatómiai viszonyokból adódik.

Általában egyéves korra ez az izom megerősödik, illetve a szervek anatómiai helyzete úgy változik, hogy a bukás megszűnik.

Ha a bukás során sokszor és nagy mennyiségű táplálék jön vissza, akkor hasi ultrahang vizsgálattal igazolni lehet a refluxot, azaz a gyomorból a nyelőcsőbe visszafolyó táplálék tényét.

Ilyenkor - számos más módszer mellett - anyatej-, illetve tápszersűrítővel segíthetjük elő a bukás csökkenését, megszűnését.

Sugárhányás és pylorus stenosis

Sugárhányás: A hányás jelentkezhet sugárhányás formájában is, amikor a hányást nem előzi meg hányinger és a hányadék nagy ívben, hirtelen erővel távozik a gyomorból.

Ez általában a központi idegrendszert érintő betegségek kapcsán fordul elő, például agyhártyagyulladás esetén, de előfordulhat például a lentebb részletezett pylorus stenosis esetén is.

A pylorus stenosis: Az úgynevezett pylorus stenosis általában 2-4 hetes csecsemőknél jelentkezik, főleg fiúknál.

Minden étkezést hányás követ, a hányadék sugárhányás formájában távozik.

A kicsi hányás után szívesen eszik, majd újból hány.

A baba nyugtalan, éhes, sír.

Súlya először stagnál, majd fogyás következik be.

Elhanyagolt esetben mire orvoshoz kerül már lesoványodott, arca öreges, gondterhelt.

A betegséget a gyomor pylorus nevű izmának megnagyobbodása eredményezi: külső átmérője ennek következtében nagyobb a normálisnál, míg a belső átmérője túl szűk, így a táplálék nem tud rajta áthaladni.

A has vizsgálatakor a fejlett pylorus általában dudor formájában tapintható a gyomortájékon, illetve nem egyszer a gyomor visszafele irányuló mozgása is látható a hasfalon keresztül.

Hasi ultrahang vizsgálattal meg lehet mérni a pylorus átmérőjét, mely a normál értéktől nagyobb.

A betegség ma már rutineljárásnak számító műtéttel orvosolható, és utána a kicsi szépen fejlődik.

A fiatal csecsemőkorban (2-8 hetes életkor), főleg fiúknál megjelenő sugárhányás oka gyakran a gyomorgyűrű elzáródása (pylorus stenosis), mely műtétet igénylő, sürgősségi kórkép!

Kezelés

A legtöbb esetben a hányást követő kb. 20 perccel kezdett itatás elegendő.

Nagyon fontos, hogy már az első hányás után kezdjük el a folyadékpótlást a kiszáradás megelőzése érdekében.

A tiszta, hideg víz kortyonkénti adagolása a legcélravezetőbb (3 korty vagy kiskanál víz után pár perc szünet!).

A sok kicsi sokra megy elv követendő, egyszerre nem szabad sok folyadékot bevinni (csecsemők 2-3 teáskanál vagy gyógyszeradagoló fecskendőben 10-15 ml, gyermekeknek 2-3 evőkanál, vagy 30-40 ml) !

Anyatejes babáknak a szoptatás folytatása javasolt - 1-2 óránként kínálva, de rövidebb ideig - kisebb adagok)!

Amennyiben a gyermeknek láza is van, az tovább növeli a folyadékbeviteli igényt.

A folyadékveszteség miatt gyermekünk kívánja a különböző italokat.

Adjunk neki teát vagy szénsavmentes vizet, de csak kortyonként!

Ne engedjük a gyermek kérésének, és ne itassunk meg vele egyszerre 1-2 dl folyadékot, mert a gyulladt gyomor kilöki magából, újabb hányást eredményezve.

Érdemes nézni az órát, és az első órában öt percenként mindössze 2-3 korty folyadékot adjunk!

Ha ez benne maradt a szervezetében, a következő órában kicsit több folyadékot lehet adni, de még mindig ne 2 dl-t egyszerre.

A folyadékot 10 percre itatás előtt be lehet tenni a hűtőbe, ugyanis a hűtött folyadék csillapítja a hányingert.

4-5 napon keresztül kerülje a tejtermékek, a sült, fűszeres, zsíros dolgok fogyasztását, a szénsavas, rostos italokat!

Egyen főtt, párolt könnyű ételeket, igyon teát, szénsavmentes vizet, szűrt levet!

Rehidráló folyadékok

Ismétlődő hányások esetén: Rehidráló folyadékok alkalmazása: Kész italok, vagy gyógyszertárban beszerezhető, vízben oldható porok formájában:

• HIPP ORS Almás, répás- leginkább ajánlott, jó betegtolerancia: 4 hónapos kortól adható, recept nélküli
• BioGaiai Protectis ORS: újszülött kortól, recept nélküli
• Normolyt por: újszülött kortól, receptköteles.

Alkalmazásuk:

Folyadékhiány pótlására 5 óra alatt 50 -100 ml/kg rehidráló folyadék.

Pl. 10 kg-os gyereknek összesen 500-1000 ml elosztva egy nap alatt, tehát kb. 5x100-200 ml naponta!

Esetileg kiegészítve - nagyobb mennyiségű hasmenés vagy hányás után 20 perccel további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt.

Az a folyadékpótlás hatásos, ami a gyerekben marad, tehát nem elvetendő ötlet, hogy hígított almalevet, vagy nagyobb gyermek számára elfogadott „színes” izotóniás italt alkalmazzunk kontrollált mennyiségben, melyben ugyanúgy megtalálhatóak a szükséges összetevők: cukor, só és elektrolitok (+Mg, Ca).

Akkor megfelelő a folyadékpótlás, ha legalább 4-6 óránként van pisis pelusa!

Gyógyszeres kezelés

A B6 vitamin adása felesleges, nincs hatással a gyermekkori fertőzéses eredetű hányásra (egyedül terhességben mutattak ki pozitív eredményeket).

Dimenhidrinát tartalmú kúp és tabletta (Daedalonetta kúp, Daedalon kúp és tabletta).

Alkalmazásáról orvos döntsön, rutinszerűen, tartósan adásuk nem ajánlott.

Amennyiben a hányás ismétlődik, nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, a kiszáradás megelőzése érdekében kórházi felvétel és vénás folyadékpótlás szükséges!

A B6 vitamin adása felesleges, nincs hatással a gyermekkori fertőzéses eredetű hányásra.

Dr. Novák Hunor: Itt az idő, hogy a szülők ne engedjék a felesleges B6-vitaminos injekció beadását gyerekük érdekében.

Sok olyan gyerekkel találkozom a kórházban, akit hányás miatt utalt be az ügyeletes orvos vagy háziorvos, de előtte azért kapott (egy többnyire izomba adott) B6-vitaminos „hányáscsillapító” injekciót.

A komoly nemzetközi összeállításokban gyakorlatilag szóba sem kerül a B6-vitamin fertőzéses eredetű hányás kapcsán.

Egyedül a várandósság alatti hányinger kapcsán vannak vizsgálatok (ott is kétes a hatása), nagy nehezen találtam egy 2013-as, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálatot, ahol közel 100 gyermek bevonásával azt találták, a bevitt B6-vitaminnak semmilyen hatása nem volt a fertőzéses eredetű hányásra.

Valószínűleg onnan ered a tévhit, hogy a várandósság alatti hányásban (hyperemesis gravidarium) hatásos lehet a B6-vitamin egyes vizsgálatok szerint, valószínűleg innen ered a gyerekeknek, fertőzéses betegségben hányáscsillapítóként történő adás is, erre vonatkozó egyértelmű klinikai evidencia, bizonyíték viszont nincs.

A hányás miatt legtöbbször izomba adott (intramuszkuláris) injekció formájában alkalmazzák.

A szülőknek azt javaslom, ne hagyják, hogy ilyen injekciót beadjanak!

Sajnos nem a B6-vitamin az egyetlen izomba adott injekció, ami abszolút indokolatlan.

Izomba adott injekcióban lázcsillapító, hörgőtágító, különböző „koktélok”, amik görcsoldót, fájdalomcsillapítót tartalmaznak.

Hallottam már olyanról, hogy „pedagógiai céllal” C-vitamint vagy olajos injekciót adtak be a rendelőben, mert az csíp, fáj, és legalább a „beteg érzi, hogy kapott valamit”.

Ez a magatartás teljesen etikátlan, elfogadhatatlan egy orvostól!

Mely tünetek utalhatnak kiszáradásra?

• Beesett kutacs,
• csökkent vizeletürtíés (nincs elegendő pisis pelus),
• száraz ajak,
• acetonos lehelet,
• száraz nyelv,
• aláárkolt szemek,
• könnyezés hiánya,
• ráncolható bőr,
• bágyadtság,
• aluszékonyság,
• hűvös végtagok.

Egy év alatti csecsemő esetén már 1-2 etetés kimaradása/hányás is életveszélyes folyadékveszteséget eredményezhet!

Náluk különös körültekintéssel kell a kiszáradást mérlegelni, és idejekorán orvoshoz fordulni!

Speciális kórállapotok, melyek hányással járnak

Amennyiben a hányás több napon keresztül, reggeli, ébredés után jelentkezik, a gyermeknek nincs egyéb tünete, orvosi vizsgálat szükséges esetleges agyi térfoglaló folyamat kizárása miatt!

Ha a hányással láz, fénykerülés, fejfájás, rossz közérzet társul, apró bevérzések, pöttyök vannak a gyermeken, ugyancsak haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

Fejsérülést követően kialakuló hányás életveszélyes állapotra utalhat, azonnali orvosi vizsgálat szükséges!

A hányás kapcsán jelentős fájdalmat észlel a gyermek a hasában vagy a heretájon - herecsavarodás vagy hashártyát érintő gyulladásos megbetegedések (pl. vakbélgyulladás) merülnek fel!

Amennyiben a kis csecsemőnek a hányás mellett láza is van, elesett, vesemedence gyulladás is felmerülhet, orvosi vizsgálat és vizelet mintavétel szükséges!

Ha a gyermek sokat iszik, sokat pisil, fogyott az elmúlt időszakban, hányása jelentkezik, akár I-es típusú cukorbetegség is állhat a háttérben, ami sürgősségi ellátást tehet szükségessé!

Bulimia. Sajnos napjainkban egyre több esetben találkozunk olyan fiatal lányokkal, akik a sportolás, az egészséges táplálkozás illetve saját alkatuk, adottságaik elfogadása helyett a fogyás és az áhított sovány testalkat érdekében inkább meghánytatják magukat.

Ezt bulimiának nevezzük.

A hánytatás nagyon veszélyes, mivel a gyomorsav felmarja a nyelőcsövet, a nyelőcsőn fekély alakulhat ki, illetve a nyelőcsőben az erek felsértése miatt erős vérzés keletkezhet.

Tartós bulimia esetén - a nyelőcső nyálkahártya sejtjeinek átalakulásával - idővel nyelőcső rák jöhet létre.

Éppen ezért mindenképpen el kell magyarázni ezeknek a lányoknak, hogy milyen nagy bajt okozhatnak önmaguknak, és - szükség esetén gyermekpszichológus segítségével - helyes énképet, önbecsülést kell kialakítani bennük.

D-vitamin és immunrendszer

Napjainkban a COVID-19 és más vírusos eredetű légúti betegségek sűrűsödő előfordulásával sok szülő fordul hozzánk kérdésekkel a vitaminok, nyomelemek pótlását illetően.

Egy 25 vizsgálatot (10933 beteget) magában foglaló metaanalízis szerint a D vitamin pótlás csökkentette az akut légúti betegségek előfordulását.

Magyarországon a D-vitamin profilaxis kötelező 2 hetes kortól egy éves korig (az ősszel születetteknek az egy éves kor utáni tavaszig).

A gyakorlatban ehhez általában valamely D-vitamin cseppet használnak.

A különböző készítmények azonban ettől eltérő vitamin tartalmúak.

Egy népszerű készítmény, a Vigantol pl. 20.000 NE-t tartalmaz mililiterenként.

Egy mililiter az 20 csepp vizes oldatokból, a Vigantol olajos készítményben 1 ml 40 csepp,.

Könnyen kiszámolható, hogy ennek egy cseppje 500 NE D-vitamint tartalmaz.

Miért adnak mégis ennyit, ha az előírt adag ennél sokkal kevesebb?

Az 1000 NE egy éves kor alatt biztonságosan tolerálható D-vitamin mennyiség.

Ne felejtsük el, hogy a tápszerek is tartalmaznak bizonyos mennyiségű D vitamint, így nagyrészt tápszeres táplálás esetén a pótolandó D vitamin mennyisége csökkenhet.

Milumil HA Start Prosyneo elkészített tápszerben pl.

A cinkpótlást felnőttek esetében hatásosnak találták a légúti betegségek hosszának és a tünetek súlyosságának csökkentésében.

A szelénpótlás hatásosságát illetően COVID-19-ben és annak megelőzésében vizsgálatok folynak jelenleg.

Hiányállapota csökkentheti az immunrendszer megfelelő működését.

A csontok egészséges fejlődéséhez optimális kalcium- és D-vitamin-bevitelre van szükség.

A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is.

A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője.

A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg.

A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva.

ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak.

Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE).

12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.

A fentiek alapján úgy gondolnánk, hogy gyermekeink D-vitamin-ellátottsága minden igénynek megfelel, mégis egy 2015-ben történt magyar felmérés alapján hazánkban az 1-3 éves korosztály D-vitamin-ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült.

D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre.

Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis.

Klinikai csonttünetek: a hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb), a koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik, megkésett fogzás, a csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán), megkésett mozgásfejlődés.

Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak.

A jelenlegi konszenzus alapján csecsemőkorban napi 1 csepp Vigantol, 1-3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D3-vitamin-tabletta adása javasolt.

Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel.

de gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek jellemzőek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés.

A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.

tags: #dvitamintol #hanyas #csecsemo