Egy rendben lezajló várandósság esetén a 40. terhességi hét után világra jön a kisbaba, az esetek 7-8 százalékában viszont a tervezettnél korábban indul be a folyamat. Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt jön világra. A várandósság általában körülbelül 40 hétig tart, azonban a 37. hét első napjától kezdve már teljes időtartamúnak számít a terhesség.
A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek. Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra (ezekben az esetekben viszont még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el). A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik - 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota.
Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Magyarországon évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születik. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.
A koraszülésnek számos oka lehet: a rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal vagy túl idős korban szülő nő (18 év alatt vagy 40 év felett), az anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, abortuszok az előzményekben, az anya krónikus betegsége, az anya fertőzéses megbetegedése, különösen, ha a nemi szerveket érinti, a stressz, pszichés problémák túlzott megléte, méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei, például mióma (jóindulatú méhdaganat), a méhszáj rendellenessége, a méhlepény rosszul tapadása, hirtelen leválása, ikerterhesség, magzati betegség. Jól látható, hogy számos ok vezethet koraszüléshez. Az is kitűnik, hogy ezek közül számos ok megelőzhető, ha gondosak és figyelmesek vagyunk.
A koraszülés elõjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. A koraszülés elkerülésére már a magzat fogantatása előtt érdemes figyelmet fordítani. Fokozottan oda kell figyelni az egészséges életvitel kialakítására. A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost.
A koraszülött babák jellemzői és speciális igényei
Hogy is néznek ki a koraszülött babák? Méretük általában kicsi (testhosszuk 50 cm alatt marad), de teltek, fejük kicsit nagy a testükhöz viszonyítva. Kutacsaik nagyok, tátongóak, koponyájuk puha. Fülkagylóik a fejhez lapulnak, általában puhák, a fülkagylók porcosodása még nem fejeződött be. Bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmáz és apró kis "magzati szőrök" borítják testüket. A bőrük alatt a zsírszövet még nem vagy alig fejlődött ki, ezért bőrük vékony. A bőr alatti kötőszövet víztartalma nagyobb, így a bőrük fényes. A tenyereken, talpakon elhelyezkedő barázdák vagy nem alakultak ki, vagy fejletlenek. Körmeik nem érik el az ujjbegyek végét. Köldökük kissé lentebb helyezkedik el, mellbimbóik laposak. Izomzatuk általában kissé tónustalan, mint kis békák fekszenek az ágyban. Fiúknál a herék még nincsenek a herezacskóban, kislányoknál pedig a szeméremajkak tátongóak. Általában az ébrenlét és alvás ritmusa nem alakul ki náluk, az éhséget gyakran nem jelzik, éber állapotban sem túl aktívak. Ugyanakkor ingerlékenyek is lehetnek. Hangjuk inkább nyöszörgő. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki náluk, így a szopóreflex sem, ezért etetésük kezdetben nehézséget okoz.
A koraszülött babáknak időre van szükségük ahhoz, hogy egyes szerveik teljesen kifejlődjenek. Emiatt nagyon érzékenyek a fertőzésekre, így a koraszülött osztályokon nagyon szigorú a higiéniai rutin, és a szülőkön kívül senki nem látogathatja a babákat. A koraszülött csecsemőknek az evéshez is szükségük van segítségre. Ilyen esetben az orrukon keresztül vezetnek be egy csövet, amely anyatejet juttat a gyomrukba, később pedig megtanulnak szopni.
Az extrém koraszülöttek intenzív ellátásban részesülnek. Ilyenkor a picit folyamatosan figyelik és biztosítják számára a megfelelő oxigénellátást. Az ilyen esetekben fordulhat elő az, hogy nem foghatod meg a babádat. Szülőként ez nagyon nehéz, de sajnos a várakozáson kívül nem tehetsz mást.
A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, amely aztán több betegség kialakulásának a veszélyével járhat. Figyelem! A megelőzésnek már a terhesség előtt el kell kezdődnie! Koraszülöttségről akkor beszélünk, ha a normális betöltött 40. terhességi hét helyett a baba hamarabb, a 37. terhességi hét előtt jön a világra születési korához viszonyítva normál testsúllyal. A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak a születés után, úgymond nehezebben adaptálódnak. Ez aztán több betegség kialakulásának a veszélyével jár, a kórházi benntartózkodásuk is hosszabb, és sajnos veszélyeztetettebbek a csecsemőkori elhalálozás szempontjából is.
A koraszülés megelőzése és a szülők szerepe
A koraszülés megelőzésének szempontjából számos dolgot tehetünk: a megelőzés már a terhesség előtt elkezdődik. Érdemes már ilyenkor felkeresni a szülész-nőgyógyász szakorvost, egy rákszűrést és általános vizsgálatot végeztetni, hogy minden rendben van-e. Három hónappal a fogantatás előtt kezdjük el a vitaminok bevitelét, és ne felejtsük el a folsav szedését sem. Ha fogamzásgátló tablettát szedünk, akkor annak kiürülésére a szervezetből hagyjunk elegendő időt, legalább fél évet. Terhesség alatt egészségesen éljünk, ne dohányozzunk, ne fogyasszunk alkoholt, járjunk el rendszeresen terhesgondozásra.
Ha a szülési fájások idő előtt megindulnak, azonnal értesítsük orvosunkat, menjünk be a kórházba, mert a koraszülés infúziókkal, megfelelő gyógyszerek adásával késleltethető, és a baba szempontjából minden nap, amit az anyuka hasában tölt, sokat jelenthet.
Mit tehet Ön szülőként, ha a babája koraszülött? A koraszülött gyermek speciális igényei miatt az újszülött intenzív osztályra kerül. Itt a kórházi dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek a baba fejlődése érdekében, ám az Ön szerepe is fontos ebben a folyamatban. Tudjon meg a lehető legtöbbet gyermeke állapotáról. Ossza meg észrevételeit, ha bármilyen változást tapasztal gyermeke állapotában! Készüljön fel a baba otthoni gondozására, kérezzen bátran az egészségügyi személyzettől! Tegyen fel minden olyan kérdést, ami felmerül Önben! Semmi sem butaság vagy lényegtelen, ha a gyermekéről van szó! Beszélje meg a következő kontroll időpontját, illetve azt is, kit és milyen számon hívhat, ha időközben bármi további kérdése adódna. Gondoljon önmagára is! Pihenjen sokat! Fogadja el a saját érzelmeit! Fogadja el mások segítségét! Vezethet naplót! Feljegyezhet mindent a gyermek fejlődéséről, az Ön gondolatairól, érzéseiről. Kereshet sorstársakat! Csatlakozhat koraszülöttek szüleit támogató klubhoz.
A koraszülöttség hosszú távú következményei és a fejlődés nyomon követése
A koraszülött babák kiváló szakellátásban részesülnek, szerencsére a koraszülött babák nagy része egészségesen kerül ki a kórházból. A koraszülötteknek, mint minden babának a legjobb helyük a szüleik karjaiban van. A bőrrel való érintkezés, a testkontaktus bizonyítottan pozitív hatással van a fejlődésre, például a pulzus stabilitásának kialakulására és a testhőmérséklet kiegyenlítésére. Az érintés nemcsak a babáknak jó, hanem a szülőket is megnyugtatja.
A koraszülöttek éjjel-nappal felügyeletet igényelnek, ezért a szülők karjai mellett inkubátorokban vagy melegítőágyakban pihennek. Az inkubátorok lágy megvilágításukkal és alacsony zajszintjükkel az anyaméhben megszokott világot utánozzák, magasabb páratartalmukkal pedig óvják a kisbabák fejletlen bőrét.
A koraszülésnek a túlélési esélyen túl is vannak következményei. A mai napig sok kutatás foglalkozik azzal, hogy a koraszülöttként világra jött gyermekek milyen hosszú távú hatásokkal néznek szembe. Fontos megértenünk, hogyan befolyásolhatja iskolás korban a gyerekek fejlődését a koraszülöttség, és ahogy Alexandra is írta, ezt a tanároknak is figyelembe kell venniük. Juliette gondoskodik róla, hogy a felnőttorvosok is tisztában legyenek a koraszülöttség későbbi lehetséges következményeivel, hiszen ez is nagyon fontos.
A gyermekek fejlődését hosszabb távon nyomon kell követni, hogy a jelentkező eltéréseket még időben kezelni lehessen. A koraszülött gyermekek utánkövetése speciális ambulanciákon történik, ahol neonatológus, gyógytornász, gyógypedagógus és/vagy pszichológus, konduktor és neurológus dolgozik együtt. A teammunka célja, hogy minél korábban azonosítsák a fejlődésben mutatkozó eltéréseket és segítsék a gyermeket és a családot a megfelelő irány megtalálásában.
380 grammos koraszülött baba története a Naplóban
tags: #koraszulott #babak #fertozese