A modern urbanizáció első fázisa Kínában a 19. század közepétől számítható. Európától és Észak-Amerikától eltérően, ez nem a kínai ipari forradalom, hanem külső, gyarmatosító jellegű, kereskedelmi behatolás eredménye. Formálisan ez a szakasz az 1842. évi nankingi egyezménnyel kezdődött, amelyet a Brit-Birodalom csikart ki. Ennek értelmében a britek megkapták Hongkong szigetét; kereskedelmi és letelepedési engedélyhez jutottak öt kikötőben (Hangzhou, Amoy [ma: Xianmen], Fuzhou, Ningbo és Shanghai). A következő évtizedekben más fejlett, gyarmatosító országok - Franciaország, Egyesült Államok, Németország, Belgium s a 19. század végén Japán - hasonló egyezményeket kötöttek, hasonló jogokhoz jutottak.
1911-ben már kb. 90 egyezményes kikötő volt Kínában, végig az egész tengerparton, de a nagy folyók - főleg a Yang Ce mentén messze behatoltak a szárazföld belsejébe is (egészen Chongingig). A 20. század elején már 350 ezer külföldi lakos élt az egyezményes kikötőkben! A városrobbanás fázisa tehát nem a helyi, hanem távoli korábbi ipari forradalmak eredménye volt, amikor a fejlett országok nagyméretű nyersanyag-import és késztermékexport területet kerestek expanziójukhoz. Felvevő piacként Kína sokkal jelentősebb volt, mint bármelyik korábbi gyarmat.
A városok fejlődésének megértéséhez elengedhetetlen foglalkozni az urbanizáció fogalmával, a városok sokrétű arcával, a városnövekedés különböző szakaszaitól kezdve egészen a modern megavárosok kialakulásának társadalmi mechanizmusaiig.
A városrobbanás különböző útjai
Városrobbanás hanyatlás mellett: a fejlődő országok
A fejlődő országok urbanizációját gyakran a "városrobbanás hanyatlás mellett" jelenség jellemzi. Ez a folyamat szorosan összefügg a falu-város vándorlásokkal, melyek során a lakosság nagy tömegei áramlanak a vidéki területekről a városokba.
Az afrikai urbanizáció sajátosságai
Az afrikai kontinens urbanizációja különleges kihívásokat és jellegzetességeket mutat. A városok növekedése itt is jelentős, de gyakran párhuzamosan halad a gazdasági és társadalmi problémákkal.
Városnövekedés gazdasági felzárkózás mellett: az emelkedő gazdaságok
Ezzel szemben az emelkedő gazdaságok városai a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan növekednek. Ez a folyamat megfigyelhető Latin-Amerikában és Ázsiában is.
Az ázsiai városok és Kína példája
Ázsia, különösen Kína, az urbanizáció egyik legdinamikusabb régiója. A kínai városok fejlődése a modern urbanizáció korai szakaszától kezdve egyedülálló jelenség, amelyet a külső kereskedelmi és gyarmatosító hatások alakítottak.
A globalizált világ urbanizációja
A negyedik szakasz, a globalizált világ urbanizációja, új dimenziókat nyit meg. Ez magában foglalja az európai városok átalakulását, az orosz városhálózat kialakulását és a 21. századi orosz városok jellemzőit.
Urbanizáció és a városok jövője - Vance Kite
Enyedi György munkássága átfogó képet ad a városokról, azok fejlődéséről és a jövő városairól. "Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni" - ez a kijelentés jól tükrözi a szerző mélyreható tudását és a városkutatásban betöltött szerepét. Könyve nemcsak kritikai áttekintést nyújt a szakirodalomról és az alapfogalmakról, hanem betekintést enged a várost alakító tényezők egymásra hatásába is, elgondolkodtatva az olvasót a nemzetállam és a városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, valamint a városias életmód és a környezet kapcsolatáról a történelemben.
tags: #enyedi #gy #kontinensek #urbanizacioja