Az agyi bénulás (Cerebral palsy) egy idegrendszeri károsodás, melyet a CDC (Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) adatai szerint minden 326 gyermekből 1-nél diagnosztizálnak. A betegség kutatásáért létrehozott nemzetközi alapítvány (CPRIF) adatai szerint, világszerte 17 millió embert érint ez a ma még gyógyíthatatlan betegség. Bár úgy vélik, hogy a központi idegrendszeri károsodást leggyakrabban a születés körüli oxigénhiány okozza, az esetek 70%-80%-ban már a várandósság időszaka alatt kialakul, 10%-a a születéskor, 10%-a pedig a születést követően. Ez a betegség Magyarországon általában évente 230-240 megszületendő gyermeket érint, jellemző rá a mozgáskészségek elmaradásán kívül a szellemi fejlődés visszamaradása is. Az agyi bénulás sorozatos károsodások következi. A cerebrális parézis egy ernyőfogalom. Azokat a maradványtüneteket jelölik vele, amelyeket az okoz, hogy az agy a fejlődés korai szakaszában - az embrionális fejlődés során, vagy az első életéven belül - károsodik. A leggyakoribb formának számító Little-kórt jellemzően a koraszülöttek oxigénhiányos állapota váltja ki. A cerebrális parézis gyakorisága 2-3 ezrelék. Előfordulása annak ellenére sem lett ritkább, hogy a perinatális ellátás az utóbbi 20 évben nagyon sokat fejlődött, és ma már egészen kis súlyú babákat is meg tudnak menteni. Több okra vezethető vissza a cerebrális parézis, közülük az egyik leggyakoribb a koraszülés, illetve az amiatti, elégtelen vérellátás következményeként kialakuló oxigénhiányos állapot. Az agynak ezen a részén születnek az idegsejtek, majd vándorolnak különböző helyekre. Ez a mátrix ebben az időszakban tele van pici vérerekkel, és ha velük bármi történik, károsodnak az ott lefutó idegpályák. A Little-kórnak nevezett leggyakoribb formánál emiatt a lábak a rosszabbak. Sok olyan genetikai vagy korai magzatkorban kialakuló károsodás is ismert, amely cerebrális parézishez vezethet. Ilyen lehet egy vírusfertőzés, egy kongenitális fertőzés, egy agyvelőgyulladás, az anyát ért komolyabb sugárzás. Okozhat cerebrális parézist az is, ha a baba normális időben, terminusra születik oxigénhiányosan amiatt, mert például elakad a szülőcsatornában, nyakára tekeredik a köldökzsinór. Kialakulhat cerebrális parézis korai csecsemőkorban is, ilyenkor a leggyakrabban érelzáródás áll a hátterében.
A csecsemőkori stroke
A stroke csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő, és nehéz felismerni. Mivel a csecsemő- és gyermekkori stroke rendkívül ritkának gondolt betegség volt, eddig nem volt róla pontos kezelési útmutató. Az Amerikai Szív és Stroke Szövetség első ízben állított össze egy ilyen dokumentumot.
A cerebrális parézis tünetei és diagnózisa
Az agyi bénulás nem betegség, mivel nem progresszív és nem fertőző, hanem testi fogyatékosságot okoz és leggyakrabban mozgáskoordinációs problémákkal jár együtt. A cerebrális parézis domináns tünete a mozgásfejlődés zavara, ha az nincs meg, nem is beszélhetünk erről az állapotról. A mozgásfejlődési problémának, bénulásnak több típusa lehet, érinthet minden végtagot, így a karokat is. Kialakulhat úgynevezett spaszticitás is, ami az agy piramispálya-károsodásának egyik klasszikus tünete. A tünetek pici babáknál nem mindig láthatók jól, lévén a kicsiknek még nincs normális mozgása. Ilyenkor tesztekkel tudják nézni, megvannak-e babának azok az elemi reflexei és mozgásmintái, amelyek a normális működést mutatják. Az érintett gyerekeknek lehetnek akaratlan mozgásai is, és mivel sokszor nemcsak a mozgásért felelős agyterületek sérülnek, hanem egyéb területek is, más problémák is kialakulhatnak. Létrejöhet például úgynevezett szenzoros deficit, amelynél az érintettek nem képesek megfelelően feldolgozni sem a környezetből, sem a saját szervezetükből származó ingereket. Jelentkezhet motoros deficit is, ami miatt a többi között a koordinációs képesség és az ízületi mozgékonyság szenvedhet zavart, bénulások, egyensúlyzavarok, tartási rendellenességek alakulhatnak ki. Felléphetnek akár érzelmi problémák is, kialakulhat beszédzavar. A babáknál már 3-4 hónapos korban gyanítható lehet, hogy érinti őket a cerebrális parézis, a náluk elvégzendő tesztek - ezeket a gyerekorvosok és a védőnők rutinszerűen elvégzik - mutatják ezt a rizikót. Megesik, hogy erős gyanú már ebben az életkorban is felállítható, de magát a diagnózist csak 2 éves korban mondják ki. A rendellenesség diagnózisát a tünetekből kiindulva állítják fel. Első lépése a mozgászavar feltérképezése. Végeznek agyi képalkotó vizsgálatot is, amire azért van szükség, mert a cerebrális parézis egyes formáinak jellemző radiológiai képe van.
Kezelési lehetőségek és új terápiák
Nincs olyan egységes, speciális kezelési mód, amely minden agyi bénulásban szenvedő gyermek számára megfelelő lenne, mivel minden beteg állapota egyedi. A kezelések során a gyermekek állapota javulhat és fizikailag fejlődhetnek, de a javulás és fejlődés folyamata különböző. Éppen ezért nehéz megkülönböztetni a szervezet természetes „regenerációját” a kezelések okozta lehetséges előnyöktől. Eddig a kezelések a rehabilitációra és a szövődmények megelőzésére korlátozódtak, melyek eredményességének előrejelzése gyakran igen nehéz. A jelenleg fellelhető terápiás lehetőségek közé azok a fizikai módszerek tartoznak, melyek a feszes izomzatú végtagok nyújtására, ezen keresztül az agy ingerlésére irányulnak. Ilyen például a Vojta-módszer, a Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer, melyek kiegészítéseként szolgálnak a pedagógiai fejlesztések. Ezek a kezelési formák indirekt módon képesek hatni a központi idegrendszer sérült területeire. Ezért is kiemelkedően fontos az a hír, hogy az újszülöttkori agykárosodás új kezelési lehetőségeire irányuló kutatást indít és támogat az ESPERITE csoport. A kutatásban a CryoSave - ESPERITE csoport tagja- által feldolgozott és tárolt két őssejt-típust (köldökzsinórvérből és köldökzsinór-szövetből nyert őssejtek) alkalmazzák együttesen, a világon először. A szüléskor levett őssejtek magas immun-modulációs (immunreakciók befolyásolása) és gyulladás gátló aktivitást mutatnak élő szervezeten belül (in vivo) és élő szervezeten kívüli sejt vagy szövettenyészetekben végzett vizsgálatoknál (in vitro), valamint erős trófikus hatásuk (gyógyulás és növekedés felgyorsítása) révén stimulálják az agyi szövetek regenerációját. A kutatás megvalósulásával először fognak klinikai vizsgálatban mélyfagyasztott köldökzsinór-szövetből nyert mesenchimális őssejteket alkalmazni autológ (saját) felhasználási céllal. A klinikai kutatással, a laboratóriumi körülmények között a köldökzsinór-szövetből kinyert és felszaporított mesenchimális őssejtek és köldökzsinórvér-őssejtek sorozatos intravénás infúziós adagolásának biztonságosságát és hatásosságát kívánják bizonyítani. A terápiában használt őssejteket az ESPERITE által szabadalmaztatott, egyedi, a mesenchimális őssejtek klinikai felhasználására alkalmas technológiájával készítik elő. A legfontosabb tudományos és technológiai felfedezés a mélyfagyasztott szövetekből nyert őssejtek reprodukálható előállítási folyamatának optimalizálása volt. Az őssejtek saját célú alkalmazása (autológ) növelni fogja a kezelés biztonságosságát és meg fogja hosszabbítani az őssejtek élettartamát a beteg szervezetében.
Fejsérülések csecsemőknél és gyermekeknél
A WHO kimutatása szerint a világon minden évben kb. 800 000, Európában 42 000, hazánkban 193 gyermek veszti életét balesetek következtében. Ezeknek legalább fele megelőzhető lenne. A sérülések típusa és helye korcsoportonként változó. A babák magasból esés kapcsán többnyire a fejüket ütik meg, a súlyeloszlás miatt. Sajnos naponta érkeznek a kórházunkba olyan csecsemők, akik ágyról, pelenkázóról esnek le, vagy etetőszékből, pihenőszékből, babakocsiból esnek ki. Fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen kicsi még a csecsemő, be kell kötni az ülésekbe, babakocsikba, hordozókba, mert ha az eszköz felborul, a gyermek kirepül és súlyosabban sérül. Természetesen nem szabad felügyelet nélkül hagyni az ágyon, pelenkázón heverő babát, még néhány másodpercre sem. A fejsérülésekhez tartozik az agyrázkódás, agyzúzódás, koponyatörés és a különböző koponyaűrön belüli vérzések. A koponyacsont törése röntgenfelvétellel és CT-vel mutatható ki. Önmagában nincs nagy jelentősége, sokkal fontosabb, hogy társul-e hozzá koponyaűri vérzés. A kemény agyhártya és a csont közötti epiduralis vérzés, a kemény agyhártya és a lágy agyhártya közötti subduralis vérzés és a lágy agyhártya és az agy közötti subarachnoidealis vérzés létrejöhet csonttörés nélkül is. A csecsemők agyi működése nehezebben ellenőrizhető ideggyógyászati tünetek alapján, ezért őket gyakrabban vizsgáljuk CT-vel, mint az idősebbeket. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés. A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első, és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése. Ha eszméleténél van, könnyebb a dolgunk, hiszen tudunk vele kommunikálni, és a kérdéseinkre kapott válaszok kapcsán könnyebben eldönthető, hogy gyanakodjunk-e agyrázkódásra, vagy fölösleges aggódnunk. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot. Bágyadtság, aluszékonyság, hányinger, hányás, zavartság, viselkedésváltozás esetén viszont indokolt lehet az orvosi vizsgálat. Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégézése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés). MILYEN ESETEKBEN HÍVJUNK MENTŐT? Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (úgy hívjuk ezt, hogy fejnehezek), így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Ha mégis mentőkre van szükség, bízzunk a szakértelmükben! A mentősök tapasztaltak: a legtöbbször - mire a beteghez érnek- már rengeteg információt gyűjtöttek a hozzátartozóktól a sérült testhelyezetével (fekszik, mozdulatlan, jó benyomást keltő), tudatállapotával kapcsolatban. MIRE FIGYELJÜNK? #1 Volt a gyereknek eszméletvesztése?#2 Hányt?#3 Felsírt a sérülést követően? #4 Milyen a kedélyállapota, ébersége a sérülés óta? A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, esetleg éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb. Ne aggódjunk, általában csak egy kis területet kell megtisztítani a hajtól, ami ráadásul viszonylag gyorsan visszanő majd. A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással.
Megelőzés és felelős szülői magatartás
Minden gyerek elesik vagy leesik minimum egyszer (inkább többször) gyermekkora során. Ez teljesen normális és szükséges része a gyerekek fejlődésének. Végtag sérülésnél viszonylag egyszerű a dolog, és a szülők se ijednek meg általában annyira. Első szülők gyakori rémálma a koponyasérülés. Ennek bekövetkezte gyakorlatilag teljesen elkerülhetetlen. Amint a gyerek olyan korba ér, hogy kúszik, mászik, felfedezi a világot, a lepotyogás bekövetkezte inkább csak idő kérdése. Semelyik szülő nem tudja a nap minden percében szemmel tartani a gyerekét, de ez nem is baj, ha biztonságos az otthoni környezet. Ha lépcső van, célszerű babarácsot használni. Az asztalok sarkát is jó sarokvédővel védeni. Érdemes a konnektort védővel lezárni főleg régebbi épületben, ahol nincs FI relé. Ha mindezt az elővigyázatosságot megtettük, akkor jó eséllyel a gyerek az ágyról a földre fog először fejjel lekoppanni. Tilos a babát vízágyra, babzsákra tenni. A műanyag csomagolások veszélyesek, ha a szájra és az orra kerülnek, és megfojthatják a babát. A legfontosabb a megelőzés! Sajnos sokszor bármely óvintézkedés ellenére is bekövetkezik a baj, mégis törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy a gyermekünk fejét sérülés érje. Ennek érdekében mindenképpen bukósisak használata javasolt a veszélyt jelentő helyzetekben, mint biciklizés, síelés, lovaglás stb. Az otthon biztonságossá tétele (csúszásmentesség, sarokvédők, leesésgátló stb.) is kiemelten fontos! Csetlő-botló kisdedek esetén pedig természetesen az a legjobb, ha közvetlen a szülők vigyázzák a gyermek bizonytalan lépteit. A kerékpáros sisakot mindig viselő gyermekek aránya a szállítottak és a 10 év alatti kerékpározók körében sajnos csak 20% körüli, a serdülők esetében pedig alig több, mint 10% volt egy 2010-es felmérés szerint. A biztonsági öv használata és a kornak megfelelő gyermekülés állandó használata a sérülések súlyosságát egyértelműen csökkenti. Egy 2010-es tanulmány szerint a kerékpározó gyermekek 70% százaléka többségében nem, vagy sosem viselt láthatósági mellényt. A 10 év alatti gyermekek láthatósági mellény viselési aránya rosszabb, mint a serdülőké. Természetesen a közúti balesetek elkerülése érdekében a szabályok betartása és nagyobb gyermekekkel betartatása is sokat számít a végzetes történések megelőzésében. Ha megtörténik a baj, a lelkiismeretfurdalás, önvádaskodás már késő.
A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket. Első gyermekes anyukaként minden apróság miatt aggódsz. Teljesen érthető, hogy szeretnéd a legjobbat a kisbabádnak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelsz, hogy minden rendben van-e. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!