A legtöbb szülő számára varázslatos érzés először magához ölelni várva várt gyermekét.
Ám előfordulhat olyan élethelyzet, hogy valaki egy kisgyermek születését nem tudja örömmel fogadni.
Egy nem várt gyermek érkezése rendkívül sok lelki nehézséget jelenthet.
A paranormatív krízis jelensége
A fejlődés egy egész életen át tartó folyamat.
Életünk során különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken megyünk keresztül.
A pszichológiában a nagyobb váltásokat életciklusváltásoknak nevezzük.
Ezek olyan átmenetek a fejlődés során, amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy az egész családnak.
A legtöbb esetben a stresszes életesemények teljesen természetesek és fejlődéslélektanilag előre láthatóak.
A nem kívánt gyermek fogantatása és megszületése paranormatív krízisnek tekinthető egy család életében.
A nem normatív krízisek hirtelen fellépő változások, amelyek nem vártak és az életút bármely szakaszában jelentkezhetnek.
Megjelenésük nem tekinthető természetesnek és nem minden család életében jelentkeznek.
A nem kívánt terhesség hatásai a szülőkre és a gyermekre
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor egy pár nem képes örömmel várni egy utód érkezését.
Ennek okai lehetnek például a partnerkapcsolati nehézségek, az állandó partner hiánya, a súlyos szociális, egészségügyi vagy gazdasági problémák.
Sokszor szégyennel és bűntudattal terhelt témaként élik meg a szülők, hogy nem kívánták gyermekük világra jövetelét.
A helyzetet még tovább nehezítheti, ha titok is terheli a fogantatás körülményeit, például, ha a baba erőszak során fogant vagy nem a férj a gyermek nemzője.
Többféleképpen reagálhatnak arra a szülők, ha a gyermekük hívatlanul érkezik.
Egyes családok örömmel és nyitottan fogadják a hírt, míg másoknál krízishelyzet alakulhat ki, sőt az abortusz gondolata is felmerülhet bennük.
A pár ilyenkor az esetek nagy részében egy gyászfolyamaton megy keresztül: kezdetben a sokk, a ledermedés állapota uralja a mindennapjaikat, majd a kétségbeesés, tehetetlenség, fájdalom, harag, szomorúság érzései kavarognak bennük.
Vagyis ha az édesanya nem kívánja gyermeke létezését, az traumatizálóan hathat a gyermek egész életére.
A születés előtti tudattalan élmények a nélkülözésekről és szenvedésekről pedig kisebbségi és értéktelenségi érzést, ürességérzést, depresszív lehangoltságot, pszichoszomatikus tüneteket, alkohol- és drogfüggőséget, életvezetési problémákkal való megküzdési nehézséget és antiszociális viselkedést eredményezhetnek.
Felnövekedett nem kívánt gyermekek esetében különféle önromboló tendenciák is megfigyelhetőek, mint például légzészavar (asztma, krupp), étvágytalanság vagy öngyilkossági gondolatok.
Ferenczi Sándor, a világhírű magyar pszichoanalitikus terápiás gyakorlata során felismerte, hogy az anya születendő gyermekével szembeni ellenérzései, magzata létezése elleni tudatos és/vagy tudattalan beállítódásai jelentősen befolyásolják a testi-lelki fejlődését, az élethez való viszonyulását.
Ő nem volt dühös rájuk, azt gondolta, hogy meg kellene tanítani őket szeretni.
Ferenczi Sándor nagyon kedvesen azt mondta ezekre a szeretet nélküli szülőkre, hogy szegények, szeretnék szeretni a gyereket, de nem tudják, hogyan kell.
Empirikus vizsgálatok a nem kívánt terhességek kapcsán
Egy prágai empirikus vizsgálat során 220 nem tervezett terhességből született személyt vizsgáltak.
A kapott eredmények arról számoltak be, hogy a prenatálisan elutasított gyermekek fejlődési, pszichológiai és szociális lemaradásokat, hátrányokat mutattak.
Továbbá antiszociális és erőszakos cselekedetek előfordulása háromszor annyi volt az ő esetükben, mint a tervezett várandósságból született kontrollcsoport tagjainál.
Későbbiekben finn és svéd kutatók is megismételték ezt a vizsgálatot, és ők is hasonló eredményekre jutottak.
A nem kívánt és nem elfogadott gyermekek sokkal sérülékenyebbek.
Könnyebben megbetegednek, gyakrabban küzdenek beilleszkedési nehézségekkel, társas és tanulási problémákkal.
Preventív szempontból fontos kutatási eredmény, hogy nem kívánt gyermekekkel szemben gyakoribb a szülői erőszak, továbbá az elhanyagolás is nagyobb számban fordul elő.
A szakember szerepe a várandósgondozás során
Szakemberként kiemelten fontos szerep, hogy legideálisabb esetben még a várandósság idején eljuttassuk a szülőket a gyermekük elfogadásáig.
Bátorítani kell a szülőket az ambivalens érzéseik felvállalásában, hiszen ha a nehéz érzések megfogalmazódnak, könnyebben fel is tudnak oldódni.
Ez pedig hozzásegítheti a családot az elfogadáshoz.
Elengedhetetlenül fontos, hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására és megbeszélésére, továbbá hogy számára megfelelő információkat és ellátást kapjon.
Ha az anya úgy érzi, semmiképpen sem képes megbirkózni a kialakult helyzettel, akkor támogatnunk kell őt abban, hogy egy számára is elfogadható döntést tudjon meghozni.
Ez a segítség lehet egy támogató családi vagy szakmai kapcsolat megerősítése, az örökbeadás lehetőségének átgondolása vagy adott esetben a terhesség megszakítása.
A nem tervezett terhességgel kapcsolatos párbeszéd újragondolása | Khadija Adams | TEDxKingLincolnBronzeville
Régebben a fiatal lányok felkészítése az asszonyi, anyai életre a saját édesanyjuk vagy más nőrokon feladata volt.
Egyértelmű mintát adott át a jövendőbeli édesanya számára.
Ma azonban a szülők nagy része nem tud, vagy nem akar felnövekedő gyermekével a párkapcsolatokról, a szexualitásról vagy a fogamzásszabályozásról beszélni.
A megfelelő információk és bizalom híján azonban a rengeteg félreértés és ismerethiány nehezíti a serdülő lányok és fiúk életét.
Ez pedig növekvő számú tizenéves-terhességhez, esemény utáni tabletta használathoz vagy abortuszhoz, önismerethiányhoz, továbbá a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalansághoz vezet.
Nem utolsó sorban pedig nem várt gyermekek megszületéséhez, akik kellő segítség hiányában súlyos pszichés terhekkel indulnak el az életben.
Pontosan ezért a szakemberek (védőnők, orvosok, szociális munkások, pszichológusok) számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése, a várandósgondozás, illetve a szülésre, a gyerek érkezésére való testi és lelki felkészítés, majd az azt követő gondozás.
