A pajzsmirigy betegségeit sokszor női problémának tekintik, holott ez nem igaz. Mivel jódhiányos területen élünk, így hazánkban a pajzsmirigy problémái népbetegségnek számítanak. Ezek a gondok bár többször érintik a nőket, a férfiak pajzsmirigye is megsínyli a jódhiányt, náluk is kialakulhat az alulműködés. Sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ezeknek a tüneteknek. A fáradság mindennapos, a merevedési probléma pedig a csökkent libidó mellett sokszor elrejtőzik. De sajnos az alulműködés a férfiak termékenységére is rossz hatással van. A spermiumszám lecsökken, ahogy romlanak a herefunkciók is, ráadásul merevedési zavarok is kísérhetik. Ezeken felül sajnos a spermiumok minősége is romlik. Így pedig már érthető, miért tulajdonítanak egyre nagyobb jelentőséget a megfelelő életmódnak, illetve a megfelelő tápanyagpótlásnak. Sajnos napjainkban még az egészséges étkezés és rendszeres mozgás mellett is kialakulhatnak a tápanyaghiányos állapotok, így a tápanyagpótlás is szükséges! Az endokrin szervek eltérései az egész hormonrendszert kibillenthetik.
A pajzsmirigy túlműködése leginkább a hímivarsejtek számának csökkenését, gyenge mozgását és alaki eltéréseit okozza, míg a pajzsmirigy-alulműködés leggyakrabban alaki eltérésekhez vezet, illetve csökkent nemi vágyat és merevedési zavarokat is eredményez. Ezenkívül az alacsony pajzsmirigyhormonszint alacsony tesztoszteronszintet, alacsony LH- és FSH-mennyiséget is okozhat, ami negatívan befolyásolja a spermiumtermelést.
A pajzsmirigy alulműködés a nemi hormonkötő globulin (SHBG) és a tesztoszteron szintjének csökkenése mellett, alacsony LH és FSH mennyiséget is eredményezhet, ami negatívan befolyásolja a spermatogenezist (a spermiumtermelés 74 napos ciklikus folyamata). Ez növeli a herék sejtjeinek számát, de csökkenti az érett sejtek mennyiségét.
Ha a nő sikertelen teherbeesése vagy a vetélése mögött a férfi pajzsmirigyzavara áll, akkor a megfelelő terápia megkezdése után nem sokkal a spermakép helyreáll és sikeres terhesség következhet be. Hogy pontosan milyen kezelésre van szükség, az attól függ, az érintett pajzsmirigye túl-vagy alulműködik. Legtöbbször elegendő a gyógyszeres kezelés, ám ha a túlműködést göb, strúma okozza, akkor az orális tablettás kezelés nem mindig elég, szükség lehet akár műtétre is, hogy csökkenjen a pajzsmirigy hormonok szintje.
A meddőség és a férfi termékenység
A meddőség (infertilitás) globális egészségügyi probléma, amely reproduktív (termékeny) korú emberek millióit érinti világszerte. Tudta-e? A párok körülbelül 15%-át érinti a meddőség, melyet az esetek 40-50%-ában a férfi infertilitás (meddőség) okoz. A túlsúly a reproduktív (termékenységi) funkciókra is hatással van. A telített zsírsavakban (SFA) gazdag és alacsony többszörösentelítetlenzsírsav-tartalmú (PUFA) étrend negatívan befolyásolja a hímivarsejtek minőségét. Az antioxidánsok az oxidatív stressztől, a DNS-károsodástól védik a hímivarsejteket. A megfelelő szelénellátottság szükséges a normál hímivarsejt-termelődéshez, a spermiumok éréséhez, mozgékonyságukhoz, ami kulcsfontosságú tényező a normál fogantatásban.
A férfi meddőségnek rengeteg oka lehet - a hormonális zavaroktól az anatómiai problémákon át a genetikai hibákig. Bár a pajzsmirigy betegséget gyakran női problémának tekintik, a hypothyreosis-os (pajzsmirigy alulműködés) esetek mintegy egyharmada férfiaknál fordul elő. Ha nem kezelik, férfi meddőséghez, a nő vetéléséhez, koraszüléshez, a gyermeknél fellépő genetikai gondokhoz is vezethet a pajzsmirigyzavar generálta rossz spermakép miatt.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a férfiak alacsony pajzsmirigyhormon szintje rossz spermium minőséget, alacsony spermiumszámot, csökkent herefunkciót, merevedési zavarokat és a libidó csökkenését okozhatja.
A férfi meddőség lehetséges okai és életmódbeli tényezők
A férfi meddőség lehetséges okai között szerepelnek genetikai eredetű problémák (pl. Kallmann-szindróma, Klinefelter-szindróma), veleszületett kórképek (pl. rejtettheréjűség), anatómiai okok (pl. herevisszér-tágulat), hormonális eltérések (hipogonadizmus), korábbi fertőzések (pl. mumpsz), gyulladások, daganatok, kémiai hatások (pl. gyógyszerek, drogok, túlzott alkoholfogyasztás), sugárzás, idegi eredet, immunológiai eltérések, pszichés okok, táplálkozási és életmódtényezők.
A túlzott testzsír számos endokrin rendellenességgel jár, amelyek hátrányosan befolyásolják a férfiak fertilitását. A leggyakoribb mechanizmus a tesztoszteron megnövekedett perifériás átalakulása ösztrogénné az aromatáz enzim által. A zsírszövet, különösen a zsigeri zsír számos biológiailag aktív molekulát szabadít fel, például az úgynevezett adipokineket, az ezek közötti összetett kölcsönhatás alapján az elhízást krónikus alacsony fokú gyulladás is jellemzi, tartósan megnövekedett oxidatív stresszel.
Az oxidatív stressz a reaktív oxigénfajták (ROS) termelése, valamint a semlegesítésükért és eltávolításukért felelős antioxidáns rendszer védő hatása közötti egyensúlyhiányból adódik. A ROS feleslege kóros reakciókat vált ki, ami a sejtek és szövetek károsodásához vezet. A spermiumok különösen érzékenyek a ROS káros hatásaira, befolyásolja az aktivitásukat, károsítja a DNS-ük szerkezetét, melynek következtében csökken a számuk, romlik a mozgékonyságuk, funkcióik, ami a fogantatás esélyének csökkenéséhez és a vetélés magasabb rizikójához vezet.
Az egészségtelen étrend, melyre jellemző a túl magas kalóriabevitel, magas telített zsír- és transzzsírsavtartalom, sok magas glikémiás indexű étel, miközben bizonyos vitaminokban, ásványi anyagokban és tápanyagokban hiányos, elhízáshoz, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához és a normál bélflóra felborulásához vezethet, ezek pedig mind hozzájárulnak a termékenység romlásához.
A telített zsírsavakban (SFA) gazdag és alacsony többszörösentelítetlenzsírsav-tartalmú (PUFA) vagy kiegyensúlyozatlan omega-6/omega-3-zsírsav-arányú étrend (vagyis túl sok omega-6 és túl kevés omega-3) negatívan befolyásolja a hímivarsejtek minőségét. Egyes kutatásokban azt találták, hogy a magas koleszterinszint a tesztoszterontermelés csökkenését is okozhatja.
A finomított szénhidrátok és a hozzáadott cukor túlzott bevitele, valamint a rostszegény táplálkozás a túlsúly, az elhízás és az inzulinrezisztencia kialakulásán vagy súlyosbodásán keresztül hat negatívan a termékenységre. Ezenkívül egy vizsgálatban azt találták, hogy a cukorral édesített italok túlzott fogyasztása összefüggésben áll az egészséges fiatal férfiak spermiumainak alacsonyabb mozgékonyságával.
Egy több kutatást összegző tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony fehérjetartalmú étrend csökkenti az ivarmirigy- és endokrin funkciókat, a tesztoszteron-, illetve az FSH-szintet, így a férfi meddőség egyik kockázati tényezője.
Egy 2016-ban végzett metaanalízis eredményei alapján azt találták, hogy a hímivarsejtek minőségét nem rontotta az alkalmi, mérsékelt alkoholfogyasztás, míg a napi szintű és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás mind a számukat, mind az alakjukat negatívan befolyásolta.
Mindent a férfi termékenységről – mitől lesznek erősebbek a spermiumok?
Életmód és táplálkozási tényezők, melyek előnyösen befolyásolják a férfiak fertilitását
A kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy a termékenységet támogató étrend megfelelő mennyiségben tartalmaz teljes kiőrlésű, teljes értékű gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, telítetlen zsírsavakban gazdag olajos magvakat, növényi olajokat (pl. olívaolaj), fehérjeforrásként előnyben részesíti a sovány baromfihúst, sovány tejtermékeket, tengeri halakat, tengeri herkentyűket, hüvelyeseket.
Túlsúly fennállása esetén a meddőségi kezelés egyik legfontosabb eleme a testtömeg csökkentése. Ennek elérése érdekében a helyes étrend mellett a rendszeres testmozgás is nagyon fontos. A testsúlycsökkentő étrendet egyénre szabottan kell összeállítani, a napi bevitt energiamennyiség nem kerülhet tartósan a szervezet alapanyagcseréjének szintje alá, hiszen ez lassítja az anyagcserét, ami idővel leállítja a fogyást és később visszahízás következhet be. Az izomzat megtartása érdekében a súlycsökkenés üteme ne haladja meg a heti 0,5-1 kg-ot.
Alapanyag-választás tekintetében az egészséges táplálkozás fő szabályait vesszük figyelembe, kiegészítve a szükséges kalóriacsökkentéssel. A gabonák esetében törekedni kell a teljes kiőrlésű, teljes értékű változatok (mint például zab, köles, bulgur, barna rizs, hajdina) előnyben részesítésére, hiszen ezeknek magasabb a rosttartalmuk, ami egyenletes vércukor-emelkedést, hosszabb távú jóllakottságot biztosít.
Ügyelni kell az elegendő zöldség- és gyümölcsbevitelre, mely az OKOSTÁNYÉR® ajánlása alapján is napi min. 5 adag legyen, ebből 3-4 adag zöldség és 1-2 adag gyümölcs. Ezek alacsony kalória-, magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmukkal járulnak hozzá a helyes étrendhez.
Az elegendő fehérjebevitel kiemelt a testsúlycsökkentő étrendben is, a fehérjeforrásokból részesítsük előnyben a zsírszegény változatokat: szárnyasok sovány húsrészei, alacsonyabb zsírtartalmú halak, zsírszegény tejtermékek (joghurt, kefir, skyr, túró, cottage cheese, light sajt), tojás (főként a fehérje), hüvelyesek.
Ételkészítésnél is figyeljünk a zsírszegénységre, készíthetjük ételeinket párolva, natúran sütve, grillezve, sütőzacskóban, alufóliában, jénai tálban, agyagedényben, teflon serpenyőben, melyekkel elérhető, hogy ne vagy csak minimális mennyiségben kelljen zsiradékot használni.
A hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, ételeket ajánlott minél inkább kerülni. Szénhidrátanyagcsere-zavar fennállása esetén javasolt étrend fő elemei azonosak az egészséges táplálkozás alapszabályaival, azonban vannak olyan élettani folyamatok, amelyeket nagyobb súllyal kell figyelembe venni.
A telítetlen zsírsavak fő forrásai a növényi alapanyagok és a tengeri halak, illetve egyes édesvízi halak, mint például a busa, kecsege, pisztráng. Ezek a zsírsavak a spermiumok membránjának összetevői is, amelyeknek megfelelő minősége fontos a megtermékenyítés folyamatában. Az omega-3-zsírsavak gyulladásgátló és antioxidáns hatásai jól ismertek.
Jó minőségű többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak a hidegen sajtolt növényi olajok pl. olívaolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, dióolaj, viszont ezek a zsírsavak a hőre érzékenyek, ezért érdemes őket hidegen használni, pl. saláták, zöldségek, kész tésztaételek tetején.
Az olajos magvak szintén remek telítetlenzsírsav-források, hetente 2-3 alkalommal érdemes őket beilleszteni az étrendbe, de a magas energiatartalmuk miatt egyszerre maximum 1 maroknyit (kb. 30 g) és a sótlan változatokat.
Hetente legalább egyszer ajánlott halat is fogyasztani, ahogyan az OKOSTÁNYÉR® is javasolja.
Az antioxidánsok az oxidatív stressztől, a DNS-károsodástól védik a hímivarsejteket. A megfelelő antioxidánsbevitel érdekében, az egészséges táplálkozás részeként, naponta legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt.
| Tényező | Hatás a termékenységre | Javasolt források |
|---|---|---|
| Telített zsírsavak | Negatívan befolyásolják a spermiumok minőségét | Zsíros húsok, felvágottak, sajtok, vaj, kókusz- és pálmazsír |
| Omega-3 zsírsavak | Gyulladásgátló, antioxidáns hatásúak, javítják a spermiumok minőségét | Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, lenmagolaj), olajos magvak, tengeri halak |
| Antioxidánsok (pl. C-vitamin, E-vitamin) | Védik a spermiumokat az oxidatív stressztől és DNS-károsodástól | Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák |
| Cink | Szükséges a normál hímivarsejt-termelődéshez, éréshez és mozgékonysághoz | Tengeri herkentyűk, sovány húsok, hüvelyesek, magvak |
| Finomított szénhidrátok és hozzáadott cukor | Negatívan befolyásolják a termékenységet az elhízás és inzulinrezisztencia révén | Kerülendőek; helyette teljes értékű gabonák |
| Alkohol | Nagy mennyiségben rontja a spermiumok számát és alakját | Mérsékelt vagy teljes elhagyás javasolt |