Cikkeinkben igyekszünk számos információval szolgálni a kismamáknak és leendő anyukáknak.
Az újszülött érkezése előtti teendők
Ezeken kívül viszont van néhány hivatalos teendő, amelyet szülés és az anyasági szabadság előtt szükséges elintézni.
Terhesgondozás és anyasági támogatás
A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás. Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely minden gyermek után jár. Az anyasági támogatásra az a kismama jogosult, aki legalább 4 alkalommal megjelenik a terhesgondozáson és ezt bejegyzéssel tudja igazolni.
Szülési szabadság és csecsemőgondozási díj (CSED)
Az érvényes jogszabályok értelmében a kismamát 24 hét szülési szabadság illeti meg. A kismama leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás avagy a csecsemőgondozási díj (CSED, régebbi nevén terhességi gyermekágyi segély azaz TGYÁS) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony.
Ha a CSED-et a kismama szülés előtt igényli, ezt a szándékát nőgyógyásza felé jelezi, aki egy „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről“ elnevezésű formanyomtatványt állít ki, melynek másolatát a kismama a munkahelyén adja le. A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál (amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt vagy a személy önfoglalkoztató).
A házi gyermekorvos kiválasztása
A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani. Ha a várandóság 34. hetéig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az EMMI rendelet értelmében a terhesgondozási kiskönyvben a területileg illetékes házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti.
A háziorvosi ellátás keretében működik az alapellátás, amelynek célja, hogy a lakóhelyén vagy annak közelében, választása alapján, nemétől, korától, betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy háziorvost vagy házi gyermekorvost válasszon. A háziorvos az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látja el a feladatait. A háziorvosi tevékenység szakmai, tartalmi előírásait, személyi és tárgyi feltételeit jogszabályok határozzák meg.
A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt a hozzá bejelentkezett és általa fogadott lakosok számára az egészségi állapotuk megőrzése, betegség megelőzése, gyógyítása és egészségfejlesztés céljából. A háziorvosi ellátás naponta, meghatározott rendelési időben, az orvosi rendelőben, indokolt esetben a beteg otthonában történik.
A háziorvos kiválasztásának folyamata
Az egyik legalapvetőbb jogosultság, hogy az ellátást végző orvost, így a háziorvost is meg lehet választani. Az orvosválasztás a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Amennyiben a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy TAJ-számát nyilvántartásba veszi és igazolást állít ki a nála jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni: a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát. Az igazolással egyidejűleg az orvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja“ elnevezésű nyomtatványt.
A háziorvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, azonban abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más orvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne.
Évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, vagy ha a választott orvos felkeresése akadályba ütközik. Az ilyen átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos - a biztosított írásbeli hozzájárulása alapján - átkéri az egészségügyi törzskarton adatait az előző háziorvostól.
Az újszülött első napjai és hivatalos teendők
Miután a baba megszületett és mindketten hazaérkeztek a kórházból, 72 órán belül védőnői látogatásra számíthat.
Névválasztás és születési anyakönyvi kivonat
Az érvényes törvény értelmében a gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi név legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét szintén a szülők határozzák meg.
Amennyiben a szülők nem házasok és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. A nyilatkozat a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál. A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni és megtételéhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját és a kismama terhesgondozási kiskönyvét. A nyilatkozatot a kórházban le kell adni. Amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja.
A megszületett babának nem a lakhelye szerinti, de a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor.
Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata, az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.
TAJ kártya és lakcímkártya
Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során a társadalombiztosítási azonosító jelet (közismertebb nevén TAJ) alkalmazzuk. A TAJ az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben, a személyi adatok védelme érdekében bevezetett, személyt azonosító kód.
A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja.
Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját, fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.
Családi adókedvezmény
2017-ben a családi adókedvezmény intézetét is fontos változások érintik. Ennek keretében nőtt az eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke.
A baba legelső és legfontosabb dokumentuma a születési anyakönyvi kivonat, melynek másolatát nem csak az egyes hivataloknál, de a munkáltatónál is le kell adni.
A gyermekorvos szerepe és feladatai
A gyermekorvos a csecsemők és gyermekek egészségének szakértője, aki újszülött kortól egészen tinédzser korig végigkíséri a kicsik fejlődését.
Feladata messze túlmutat a betegségek kezelésén: éppoly fontos a megelőzés és a szülők támogatása is. A gyermekgyógyászat szépsége, hogy a gyermekorvos a születéstől a serdülőkor végéig biztos pontként áll a gyermek és családja mellett - nemcsak a kialakult betegségeket kezeli, hanem segít időben felismerni és megelőzni a fejlődési rendellenességeket, súlyosabb eltéréseket is.
Legyen szó bőrpanaszokról, emésztési gondokról vagy visszatérő fertőzésekről, a csecsemő- és gyermekgyógyász mindenben támogatást nyújt a kicsiknek - szükség esetén pedig további specialistához irányítja a gyermeket.
Mikor forduljunk gyermekorvoshoz?
A mindennapos, enyhe panaszok - például rövid ideig tartó nátha vagy múló hasfájás - többnyire otthoni ápolással is rendeződnek. A gyermekorvos felkeresése azonban nemcsak betegség esetén indokolt: a megelőző ellenőrzések, az oltási tanácsadás és a fejlődés rendszeres nyomon követése ugyanolyan fontos a biztonságos, tudatos gyermekellátásban.
Érdemes mielőbb gyermekorvosi vizsgálatot kérni, ha a tünetek szokatlanul hevesek vagy elhúzódnak; ha a gyermek elesett, légzése nehezített, nem fogad el folyadékot, ismételten hány, tartós hasmenése vagy erős fájdalma van; ha fül- vagy torokpanasz, szemmel látható hallás- vagy látásromlás, szokatlan kiütések vagy allergiás reakció jelentkezik; illetve sérülés, baleset esetén.
Újszülötteknél és fiatal csecsemőknél az óvatosság különösen indokolt: bármely aggasztó jel esetén javasolt a gyors gyermekorvosi konzultáció. Kétség esetén is jobb szakemberhez fordulni - a korai, szakszerű ellátás megnyugtató, és segít megelőzni a szövődményeket.
Gyakori szituációk, amikor szakemberhez kell fordulni:
- Magas vagy tartós láz, elesett állapot
A láz a szervezet természetes védekező reakciója, de csecsemő- és kisdedkorban fokozott figyelmet igényel. Három hónapos kor alatt már a 38°C vagy afölötti testhőmérséklet is azonnali orvosi vizsgálatot indokol. 3-6 hónapos csecsemőnél 39°C feletti láznál szintén sürgősen gyermekorvoshoz kell fordulni. Nagyobb babáknál és kisgyermekeknél, ha a láz 2-3 napnál tovább fennáll vagy nem reagál megfelelően lázcsillapítókra, szintén javasolt orvosi vizit.
Riadójelnek számít, ha a magas láz mellett a gyermek nagyon bágyadt, nehezen ébreszthető, vagy ha a lázhoz rendkívüli tünetek társulnak - például hányás, erős fejfájás, tarkómerevség, esetleg furcsa bőrkiütések vagy apró bevérzések a bőrön. Ilyen esetekben fennállhat súlyos fertőzés gyanúja (pl. agyhártyagyulladás), amikor azonnal orvoshoz kell fordulni! Ugyancsak sürgősségi ellátást igényel, ha a lázas gyermek görcsrohamot kap vagy eszméletvesztést tapasztalunk.
- Légúti panaszok: erős köhögés, nehézlégzés
A megfázás miatti enyhe köhögés önmagában nem szokatlan a kicsiknél, de fullasztó, ugató jellegű vagy szűnni nem akaró köhögés esetén már indokolt a vizsgálat. Különösen fontos, ha a köhögést sípoló légzés, szapora vagy nehezített légvétel kíséri - ezek légúti szűkületre vagy alsó légúti fertőzésre (pl. krupp, hörghurut, tüdőgyulladás) utalhatnak, melyeket gyermekorvosnak kell megítélnie.
Orrdugulás és nátha miatt a kicsik gyakran köhécselnek (a hátsó garatfalra csorgó váladék irritálja a torkot), de ezt általában orrszívással, orrcsepp használatával lehet kezelni. Ha azonban a gyermek légzése láthatóan erőlködő, mellkasa behúzódik a levegővételnél, vagy szokatlan hangot hallat légzés közben, mielőbb vigyük orvoshoz. Csecsemőknél az orrjáratok szűkek, így az orrdugulás is okozhat nehéz légzést - ha a pici kékül vagy szürkül a bőre oxigénhiány jeleként, az azonnali orvosi ellátást igényel.
- Fül- és torokfájás, fülfájásra utaló jelek
A fül és a torok megbetegedései a leggyakoribb gyermekkori problémák közé tartoznak. Kisebb gyerekeknél a fülfájást sokszor csak közvetett jelekből vesszük észre: a baba vagy totyogó gyakran piszkálja a fülét, sírós, nyugtalan, éjjel felsír, esetleg egyensúlyzavara van. A középfülgyulladás rendszerint egy banális megfázás szövődményeként alakul ki, amikor a fertőzés az orr-garat üregéből a fülkürtön át a középfülbe jut.
Heves fülfájdalom, ismétlődő láz, vagy ha a gyermek hirtelen rosszabbul hall, mind gyermekorvosi vizsgálatot igényel - az orvos speciális eszközzel (otoszkóppal) belenéz a fülbe, megállapítja, fennáll-e középfülgyulladás, és szükség esetén kezelést (pl. fájdalomcsillapítás, antibiotikum) indít.
A torokfájás szintén gyakori panasz: okozhatja vírus (megfázás, torokgyulladás) vagy baktérium (pl. Streptococcus, ami tüszős mandulagyulladást, skarlátot kiválthat). Ha a gyermeknek erős torokfájása van, nyelési nehezítettséggel, magas lázzal, vagy gyanú van rá, hogy tüszős mandulagyulladása lehet (fehéres foltok a mandulákon, rossz közérzet), mutassuk meg orvosnak a megfelelő terápia (pl. antibiotikum) miatt. Kisebb torokfájást, náthát kísérő enyhe kaparást otthon is lehet enyhíteni bő folyadékkal, mézes teával (1 éves kor felett) és torokfertőtlenítőkkel - de a hosszan tartó vagy súlyos torokfájást mindig vegyük komolyan.
- Hányás, hasmenés, hasi panaszok
A csecsemőkori hasfájás (kólika) többnyire ártalmatlan és magától múló jelenség, de ismétlődő vagy szokatlan hasi fájdalmaknál fontos kizárni az esetleges betegségeket. Hányás és hasmenés esetén a legfontosabb a folyadék és sók pótlása - például gyakori szoptatás, kortyonként adott víz vagy speciális rehidráló oldat formájában. Általában egy-egy vírusos gyomorrontás pár nap alatt rendeződik, de orvoshoz kell fordulni, ha nem sikerül a folyadékveszteséget pótolni (a gyermek nem fogad el italt vagy minden kijön belőle), ha a hányadék vagy széklet véres, vagy ha a hasmenés 1-2 nap alatt sem csillapodik.
Kiszáradás veszélye fenyegethet, ha a gyermek bágyadt, szemei aláárkoltak, szája száraz, bőre rugalmatlan - ez sürgős ellátást kíván. Az erős hasi fájdalom lázzal, puffadással, véres széklettel szintén azonnali orvosi vizsgálatot igényel, ilyenkor akár vakbélgyulladás vagy más akut hasi kórkép is fennállhat, amit ki kell zárni.
- Bőrkiütések, allergiás reakciók
A bőrön jelentkező elváltozások közül sok ártalmatlan (pl. melegkiütés, enyhe ekcéma), de vannak figyelmeztető jelek, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a bőrön csalánkiütés-szerű, viszkető duzzanatok jelennek meg rovarcsípés, új étel vagy gyógyszer kapcsán, és a gyermeknél emellett sápadtság, verejtékezés, nehezített légzés, gyengeség jelentkezik, fennállhat az anafilaxia (súlyos allergiás reakció) veszélye - ez életveszélyes állapot, amit sürgősen kezelni kell.
Az allergiás reakció legkisebb gyanújánál is indokolt gyermekorvosi vizsgálat, aki szükség esetén antihisztamin vagy szteroid gyógyszert ad, illetve megszervezi a további ellátást. Kiütéses fertőző betegségek (bárányhimlő, skarlát) gyanúja esetén szintén keressük fel a gyermekorvost. Ilyenkor a bőrtünetek mellett gyakran láz, levertség is jelentkezik. A bárányhimlő például apró hólyagos kiütésekkel jár, míg a skarlátot láz, málnanyelv és testszerte érdes tapintatú kiütés jellemzi - a pontos diagnózist és a szükséges kezelést (pl. skarlátnál antibiotikum) a szakorvos fogja megállapítani.
Csecsemőknél a tartós pelenkakiütés, nedvedző bőrelváltozás vagy bármi szokatlan bőrtünet esetén is érdemes tanácsot kérni, mert lehet fertőzés (pl. gombás bőrgyulladás) a háttérben, ami kezelést igényel.
- Fejlődési vagy viselkedésbeli eltérések
A gyermekorvos nemcsak akut betegségek idején segít, hanem a gyermek fejlődését is nyomon követi. Ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke lemarad a mozgásfejlődésben, beszédfejlődésben vagy egyéb képességekben a kortársakhoz képest, ezt érdemes megbeszélni a gyermekorvossal.
Az első életévben nagy egyéni különbségek lehetnek, de pl. ha 6-7 hónaposan nem forgolódik a baba, 10-12 hónaposan nem próbál ülni vagy mászni, 1,5-2 évesen nem beszél legalább néhány szót, indokolt a kivizsgálás. Ugyanígy viselkedésbeli problémák, extrém hiperaktivitás vagy figyelemzavar, alvás- és evésproblémák kapcsán is kérhetünk tanácsot.
A gyermekorvos az esetek jó részében megnyugtatja a szülőt, vagy javasol egyszerű fejlesztő módszereket. Ha komolyabb gyanú merül fel (pl. autizmus spektrumzavar, ADHD, halláscsökkenés), a gyermekorvos beutalót ad a megfelelő szakrendelésre (gyermekpszichológushoz, korai fejlesztőbe, audiológiára stb.), hogy a gyermek időben megkapja a szükséges segítséget.
Gyakori gyermekkori betegségek és tünetek
Gyermekkorban számos jellegzetes betegség fordul elő, amelyekkel a szülőknek nem árt tisztában lenni. Az alábbiakban sorra veszünk néhány gyakori gyermekkori betegséget és állapotot - a gyermekorvos ezek diagnosztizálásában és kezelésében elsődleges szerepet játszik, szükség esetén pedig specialistához irányítja a pácienst.
Megfázás és felső légúti fertőzések gyermekeknél
A nátha, megfázás a leggyakoribb gyermekbetegségek egyike, különösen közösségbe kerülés (bölcsőde, óvoda) idején. Oka többnyire vírusfertőzés (pl. rhinovírus), tünetei az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, hőemelkedés vagy alacsony láz, torokkaparás. A gyermekorvos fő feladata ilyenkor a súlyosabb szövődmények kizárása és a tüneti kezelés ajánlása. Általában otthon is kezelhető bő folyadékbevitellel, pihenéssel, orrszívással és orrcseppek alkalmazásával.
Influenza esetén magasabb láz, levertség, izomfájdalmak jelentkezhetnek - a gyermekorvos megvizsgálja a gyermeket, és szükség esetén vírusellenes kezelést vagy egyéb támogatást javasol. A náthától az influenzáig a felső légúti betegségek legtöbbször maguktól gyógyulnak, de szövődmény (pl. fül- vagy arcüreggyulladás) esetén orvosi beavatkozás kellhet.
Középfülgyulladás gyermekeknél
A középfülgyulladás (otitis media) főleg a 6 hónapos-3 éves korosztályban gyakori probléma. Gyakran egy egyszerű megfázás talaján alakul ki: a vírus vagy baktérium az orr-garatból feljut a fülkürtön át a középfülbe, ahol gyulladást okoz. Tünetei az orrfolyás és torokfájás után fellépő erős fülfájás, nyűgösség, esetleg láz; csecsemőknél a fülfájást jelzi a fülhúzogatás, vigasztalhatatlan sírás is.
A gyermekorvos a fület megvizsgálva látja a dobhártya állapotát (piros, elődomborodó dobhártya utalhat gyulladásra). A kezelés függ a gyulladás súlyosságától: enyhébb esetben elegendő lehet a fájdalomcsillapítás és orrcsepp, súlyosabb vagy bakteriális fertőzésnél antibiotikum adása szükséges. A kezeletlen középfülgyulladás tályogot vagy halláscsökkenést okozhat, ezért mindig komolyan kell venni. Visszatérő fülfertőzések esetén a gyermekorvos fül-orr-gégészhez irányíthatja a gyermeket a további kezelés (pl. orrmandula műtét) megbeszélésére.
Torokgyulladás, mandulagyulladás
A torokgyulladás gyermekkorban általában vírusos eredetű, és a meghűlés részjelensége. Ilyenkor vörös torok, enyhe fájdalom, rekedtség fordul elő, a gyermekorvos pedig elsősorban a tüneti kezelést javasolja (bőséges folyadék, szükség esetén fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő).
Bakteriális torokgyulladás - leggyakrabban Streptococcus okozta mandulagyulladás - esetén magas láz, erősebb torokfájás, nyelési nehézség, duzzadt nyaki nyirokcsomók jelentkezhetnek, a mandulákon pedig gennycsap látható. Ezt a köznyelv tüszős mandulagyulladásnak hívja. Kezelése orvosi vizsgálat után antibiotikummal történik, amit a gyermekorvos felír (általában 10 napos penicillin-kúra szükséges). Fontos a megfelelő dózis és időtartam betartása, hogy megelőzzük a szövődményeket (mint a reumás láz, vesegyulladás).
Skarlát (scarlatina) esetén a Streptococcus fertőzés bőrkiütésekkel jár - ilyenkor a jellegzetes pontszerű kiütések, málnanyelv, valamint hámló bőr is megfigyelhető. A skarlátot is penicillinnel kell kezelni, és a gyermekorvos utasítása szerint otthon elkülöníteni a gyermeket a fertőzés terjedésének megakadályozására. Visszatérő baktériumos mandulagyulladásoknál szóba kerülhet a fül-orr-gégészeti beavatkozás (mandulaműtét), erről a gyermekorvos szakorvoshoz küldi a pácienst.
Alsó légúti fertőzések: hörghurut, tüdőgyulladás, krupp
Hörghurut (bronchitis) gyakran a felső légúti vírusfertőzés szövődménye, amikor a gyulladás a légcsőből a hörgőkbe terjed. Kisgyermekeknél a hörgők szűkebbek, ezért hajlamosabbak a gyulladás miatti beszűkülésre, nehézlégzésre. Tünetei: eleinte száraz, majd hurutos köhögés, sípoló légzés, szapora légvétel, esetleg láz.
A gyermekorvos meghallgatja a gyermeket (sok esetben szörcszörejek, sípolás hallható a tüdő felett) és eldönti, szükség van-e gyógyszeres kezelésre. Vírusos hörghurutnál gyakran elegendő a párásítás, bő folyadék és hörgőtágító inhaláció (pl. sóoldatos párásítás); bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikumot ír fel az orvos.
Tüdőgyulladás is kialakulhat szövődményként, ilyenkor magas láz, elesettség, nehezített légzés és gyakran hasi fájdalom is felléphet. A tüdőgyulladást gyermekorvos állapítja meg (hallgatózással, szükség esetén mellkasröntgennel), és kórokozótól függően antibiotikummal vagy vírus ellen nincs specifikus terápia, csak tüneti kezelés történik.
Krupp (laryngotracheitis) az őszi-téli időszak rettegett betegsége kisdedeknél, melyet vírus okoz és a gége-hörgő nyálkahártya duzzanatával jár. Ugató köhögéssel, rekedt sírással kezdődik, és éjszaka fulladásos rohamot okozhat a gégegörcs miatt. Kruppos roham esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, de amíg a mentő megérkezik, javasolt a hideg párás levegő, ami csökkentheti a duzzanatot. A sürgősségi ellátásban adrenalinos párásítást és szteroid gyógyszert kap a gyermek, amitől hamar javul. A krupp hajlamos a visszatérésre, ezért az érintett gyermekeket a gyermekorvos külön is instruálja, hogyan lehet megelőzni vagy időben kezelni a rohamot (pl. hideg párna éjjel, kúpok alkalmazása).
Gyomor-bélhurut (gastroenteritis) gyermekeknél
Gyermekkorban gyakoriak a hányással, hasmenéssel járó fertőzések, melyeket többnyire vírusok okoznak (például rotavírus, calicivírus). A gyomor-bélhurut tünetei: étvágytalanság, hasfájás, vizes hasmenés, hányinger/hányás, gyakran láz.
A legfontosabb teendő a folyadékveszteség pótlása - a csecsemőket gyakrabban kell szoptatni, a nagyobb gyerekeknek kis kortyokban vizet vagy rehidráló oldatot adni. A gyermekorvos megvizsgálja a kiszáradás jeleit (nyálkahártyák szárazsága, bőr turgora, vizelet mennyisége), és dönt arról, szükség van-e kórházi folyadékpótlásra. Enyhe esetben otthon is kezelhető a betegség: diétával (könnyű ételek, például ropi, banán, rizs), probiotikum adásával, lázcsillapítással.
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a gyermek apatikus, nem iszik, vagy ha véres hasmenés jelentkezik - ez baktériumos fertőzésre utalhat, ami célzott kezelést igényel. Csecsemőknél a hosszan tartó hasmenés különösen veszélyes, mert gyorsan kiszáradnak; ilyenkor a gyermekorvos akár kórházi megfigyelést is javasolhat.
Neonatal Examination
Az újszülött vizsgálata a kórházban
Nincs is annál nagyobb öröm, amikor a hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - meghalljuk a baba első hangját. Ugye egészséges? Megvan mindene? Ezeket a kérdéseket teszik fel ilyenkor világszerte az édesanyák. De vajon milyen vizsgálatok várnak a kicsikre? Ki és hogyan végzi el ezeket? Ezekre adunk most választ, hangsúlyozván, hogy jelen esetben szövődménymentes, eseménytelen várandósságból, komplikációmentes hüvelyi szülésből, vagy nagyobb rizikó nélküli császármetszés során megszületett babákról van szó. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.
Az első vizsgálatok
Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ebből a szempontból nagy különbség lehet az egyes helyek gyakorlatai közt, hiszen a kifejezetten bababarát intézmények az anya-baba azonnali kontaktust mindennél előbbre sorolják, vagyis a megszületést követően a kicsit azonnal az édesanyára teszik, ami miatt a baba alapos vizsgálata egy későbbi időpontra tolódik. Természetesen, amikor bármilyen probléma gyanúja felmerül akár a baba, akár az anya részéről, akkor itt is az azonnali vizsgálat vagy beavatkozás mellett döntenek.
Akik esetleg otthonukban, vagy egyéb, különleges helyszíneken (pl. mentőautó, bevásárlóközpont, benzinkút stb.) születtek, azok is a kórházba érkezést követően azonnal, de legkésőbb 12-24 órás korukon belül átesnek az első kötelező orvosi vizsgálatokon.
Vizsgálatok a megszületés után
A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.
Apgar-teszt
Az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozása“, az úgynevezett Apgar-rendszer. Ennek során a baba 1 perces, 5 perces és 10 perces életkorában annak szívfrekvenciáját, légzését, bőrszínét, izomtónusát, reflexingerlékenységét és bőrszínét pontozzák 0-1-2-ig terjedő skálán, minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kapva. Ezekből az értékekből a kicsi külvilághoz való adaptációjáról, illetve súlyos kórállapotok meglétéről vagy épp hiányáról szereznek információt a szakorvosok. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében, azonban a 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége.
Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet.
Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát is. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben.
A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki.
Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban
A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Ennek módja az, hogy meghatározott korukban még az intézményben vért vesznek: egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben.
Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz.
Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.
Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.
A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát.
Hazaérkezést követően
A kórház már a megszületést követően értesíti a védőnőt, aki az újszülött hazaérkezését követően pár napon belül a házi gyermekorvossal együtt felkeresi a gyermeket, és megejtik az első gyermekorvosi vizsgálatot, tanácsokat adnak az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban, illetve megbeszélik a következő vizsgálat időpontját is.
tags: #gyermekorvos #valasztas #ujszulott