A gyurmázás kiváló kézműves tevékenység, amely fejleszti a finommotoros készségeket, a kreativitást és a képzelőerőt. Remek téli benti program, amivel hosszú időre lefoglalhatjuk a kicsiket.
A gyurmázás akár egyedül is játszható, a kicsik szívesen bíbelődnek a figurák kialakításával. Alaposan megdolgoztatja a képzelőerejüket és a kreativitásukat is a különböző formák, ételek vagy épp állatok tervezése. A szem-kéz koordináció fejlesztése mellett, a gyúrás, ütögetés, formázás mozdulatai igazi edzést is jelentenek az apró kezeknek, ezekre az izmokra pedig szükség lesz a későbbiekben az olló használata és a ceruzafogás és az írás gyakorlása során.
A gyermekek tapintáson keresztül fedezik fel a világot. Ahhoz, hogy a gyermekek kézügyességét fejlesszük, nem kell drága és bonyolult eszközöket vásárolnunk, illetve használnunk, hiszen a gyermekek egy velük született kíváncsisággal jönnek a világra, amely arra készteti őket, hogy mindent felfedezzenek, kipróbáljanak, szájba, majd kézbe vegyenek. Miután csökken az orális ingerkeresés, a vágy, hogy mindent a szájukba vegyenek (ami teljesen természetes dolog, hiszen a száj körül és a szájban rendkívül sok érző receptor található), a gyermekeknek a kezük lesz az elsődleges érzékelő, tapintó szervük, amellyel képesek felfedezni a világot és mindent, ami érdekli őket. Ha csak a gyermekedre gondolsz, biztosan egyből beugrik, hogy mindent szeret „összetapogatni”. Hányszor van olyan, hogy amikor bementek egy boltba, már csak reflexből is rászólsz a csemetédre, hogy „mindent szemnek, semmit a kéznek”. Itt jön képbe a gyurma.
A tapintásos érzékelést segítő egyik leghasznosabb „játékeszköz” a gyurma. Az érzékelésen túl, segít a bonyolultabb kézmozgások megtanulásában, amelyek bizony nem veleszületett képességek, hanem el kell sajátítani őket. Az 1-3 éves korban a gyermek már egymásba tesz dolgokat, és egészen 3 éves koráig ebből a szemszögből tekint a tárgyakra. Ezért is csodadolog a gyurma, hiszen úgy gyúrja, ahogyan csak szeretné, és bármilyen alakot formázhat belőle.
A gyurma nagyban hozzájárul a finommotorika fejlesztéséhez, erősödnek tőle a kéz izmai és fejleszti a kéz-szem koordinációt. Ezek mind a későbbi írástanulás elengedhetetlen képességei. De emellett fejleszti a kreativitást, az alkotó képességet, valamint a képzeletet. És nem utolsó sorban segít a feszültség levezetésében is. Pusztán az, hogy a gyurmát gyömöszköli, gyúrogatja, oldja a feszültséget. Valamint nagyon jó lehetőség arra is, hogy minőségi idő töltsünk a gyerekekkel.
Melyik a megfelelő gyurma, és mikortól érdemes a gyermek kezébe adni?
Sok szülőnek nehéz kérdés, hogy mikortól és milyen gyurmát adjon gyermeke(i) kezébe. Úgy gondolom, hogy az elsődleges szempont az legyen, hogy, ha a szájába veszi, akkor se legyen belőle probléma. Nagyon fontos, hogy természetes alapanyagú, toxinmentes gyurmát válasszunk, ami nem túl kemény, sőt a kifejezetten lágy gyurma a legjobb, mert azt a legkisebbek is könnyedén tudják formázni.
Amennyiben a gyermeket érdekli, már 12 hónapos kortól megpróbálkozhatsz a gyurmával. Nagyon fontos, hogy semmit se erőltessünk, hiszen minden gyermek a saját ütemében fedezi fel. Biztos lehetsz benne, hogy egyszer fel fogja.
A 2 évesnél idősebb gyermekeknél érdemes először próbálkozni, ám az alábbi esetekben javasolt inkább elhalasztani és egy későbbi időpontban újra megpróbálni a játékot:
- a gyermek a gyurmát a szájába veszi, kóstolgatja, esetleg megeszi
- a gyermek túl kicsi még ahhoz, hogy megértse az egyszerű tiltószavakat, figyelmeztetéseket, mint az „állj” vagy „ne”
- fontos, hogy a gyermek jól értse a gyurmázással kapcsolatban esetleg felmerülő egyéb helyzetekben is a kéréseinket: ne dugja az orrába, ne etesse meg a kutyával
A megfelelő életkor fontossága persze nem csak a tiltások miatt fontos. A kognitív és motorikus képességek bizonyos szintű érettsége szükséges ahhoz, hogy a gyurmázás valódi élményt nyújtson a gyermek számára és ne pedig frusztrációt.
Már akár két éves kortól adhatunk gyurmát a gyerekeink kezébe. Egy kétéves már megérti, hogy nem szabad a szájába venni. Ennyi idősen nyilván még nem fog szebbnél szebb gyurmaszobrokat alkotni, de mivel a gyurma fejleszti a tapintást, megtapasztalja a saját kezének a hatását a gyurmán. És ha egy kétévesnek a kezébe adod a gyurmát, és csak nyomkodja, alakítgatja, számára már akkor is teljes a boldogság.
Három éves kor felett pedig, amikor már az alkotóerő teret nyer a gyerekeknél - a firkálást is lassan felváltják a rajzok - gyerkőcünk gyurmázás közben kiélheti alkotói vágyát.
A gyurmázás leginkább 3 éves kor felett ajánlott, amikor a kicsik fejlettebb értelmi szintjüknek köszönhetően már jobban megértik az utasításokat, és könnyebb elmagyarázni nekik, hogy hogyan kell használni a gyurmát. Mindennek ellenére akár már 1,5 éves korban elkezdhetjük megismertetni a tipegőket a gyurma készlet elemeivel, azonban ilyen fiatal gyermekeket TILOS magukra hagyni a gyurmával!
A gyurmaválasztás szempontjai
Vásárlás előtt olvassuk át az összetevőket, természetes alapanyagokból készült gyurmát válasszunk, nem csak azért, mert a gyermek megkóstolhatja, hanem mert a bőrével is hosszú időn át érintkezni fog. A legkisebbeknél praktikusan gondoljunk a takarításra is, egyszerűbb, ha olyan gyurmát választunk, ami lehetőleg nem hagy színes nyomot a felületen.
Persze készíthetünk otthon is gyurmát, így teljesen biztosak lehetünk az összetevőkben. A legismertebb só-liszt és víz gyurmát különböző ételszínezékkel tehetjük változatosabbá.
A házi gyurmák azonban segítenek abban, hogy a gyermekünk szabadon kísérletezhessen. Ha véletlenül egy tányérra kerül sem lesz tőle baja, mivel tudjuk, hogy mik az összetevői és nem teszünk bele szervezetre káros anyagot. Azért a megfigyelés fontos, és vigyázzunk rá, hogy inkább az ehető étel kerüljön a tányérra.
A bolti termékek összetevői nem mindig nyugtatják meg a szülők szívét. Az otthon készített kivitel mellett szól, hogy ha véletlenül egy darab a tányérra kerül, vagy a gyerek megkóstolja, nem kell azonnal aggódni. Amellett, hogy a kicsik számára érdekes és izgalmas játék, számos fejlesztő hatással is bír.
Számtalan fejlesztő hatás mellett a gyurmázás egy bizonyos életkor, vagy inkább érettség alatt nem javasolt. A 2 évesnél idősebb gyermekeknél érdemes először próbálkozni, ám az alábbi esetekben javasolt inkább elhalasztani és egy későbbi időpontban újra megpróbálni a játékot: a gyermek a gyurmát a szájába veszi, kóstolgatja, esetleg megeszi; a gyermek túl kicsi még ahhoz, hogy megértse az egyszerű tiltószavakat, figyelmeztetéseket, mint az „állj” vagy „ne”; fontos, hogy a gyermek jól értse a gyurmázással kapcsolatban esetleg felmerülő egyéb helyzetekben is a kéréseinket: ne dugja az orrába, ne etesse meg a kutyával.
A hozzávalókat alaposan összekeverjük egy lábasban (én fél adagot szoktam készíteni, könnyebb vele dolgozni). A tűzhelyet a leglassabb fokozatra kapcsoljuk és folyamatos kevergetés mellett megfőzzük. Ez egyszerűnek hangzik, de nem az. Semmiképp ne add fel, amikor csomósodni kezd! Igen, ragacsos és csomós lesz, nagyon nehéz keverni, és hozzá ragad a fakanálhoz. Kevergessük amíg egész massza nem lesz belőle. Rakjuk ki a konyhapultra és, ha már csak meleg, akkor gyúrjuk át. Ekkor tűnnek el a maradék csomók. És ekkor kapsz egy szuper gyúrható gyurmát! Teljes kiőrlésű, rétes liszt esetén több vizet igényelhet picivel. Amikor kirakod a konyhaasztalra hűlni, akkor teheted meg, hogy szétvágod annyi részre, amennyi színt szeretnél. A színezés ételfestékkel történhet, de lehet céklapor, karobpor, kurkuma is. Ezeknek azonban van egy csábító, vagy jellegzetes illata a falatozásra, így nem ajánlom. Kis mennyiség véletlen lenyelése általában nem okoz problémát, de fontos odafigyelni a gyerek, játék közbeni viselkedésére. Ha nagyobb mennyiséget nyelt le, vagy bármi szokatlant tapasztalsz, azonnal fordulj orvoshoz.
Az első gyurma és a játékélmény
A gyurmázáshoz ma már számtalan kiegészítő kapható, különböző formázók mellett komplett szetteket is beszerezhetünk. A gyurmával való ismerkedéshez a legegyszerűbb, ha néhány tégely különböző színű gyurmát beszerzünk és a gyermekre bízzuk a formázást. Az egyszerűbb golyó és kukacból lett csiga után néhány formázó eszközt is adhatunk a játékhoz. Később egyre összetettebb, változatosabb darabokkal bővíthetjük a játékot, például konyhai eszközökre vagy barkácskészletre hasonlító gyurmázó elemekkel. A profi gyurmázók pedig akár csokit is készíthetnek.
Az első körben, amikor a babának 8 hónapos kora körül adunk gyurmát, akkor ne várjunk tőle nagy alkotásokat. A babák ilyenkor inkább rombolnak, mintsem alkotnak. Te is megtapasztaltad már, amikor építettél neki egy szuper tornyot, ő pedig mókásan ellökte? A gyurma esetében is hasonló a helyzet. Első körben csak egyszerű nyomó mozdulatokat tesznek és ismerkednek az állagával. Mi leszünk ebben is azok, akik példát mutatnak. Kezdjétek egy egyszerű feladattal, ha már a nyomkodáson, széttépésen túl van.
Lapítsd ki a gyurmát, fogj egy kisebb méretű tányért, és szaggasd ki vele. Ezután mutasd meg a babádnak, hogy hogyan tekerheti fel, mint egy csigát. Később rakjatok rá szemet, szájat, orrot.
A közös gyurmakészítés azon túl, hogy gyors és filléres, nagyon jó móka is lehet. Amit együtt készítetek, annak amúgy is mindig nagyobb értéke van a gyermeked számára.
Ha nincs ötleted, mit játszatok együtt, vegyétek elő a gyurmát, és alkosson együtt a család. És ha nincs ötleted mit készítsetek, íme egy pár gyurmafigura, amit biztos ti is el tudtok együtt készíteni.
Gyurmafigurák
A gyurmázás általi alkotás, a gyurma figurák megformálása sok odafigyelést igényel. A legtöbb gyurma készlet többféle különböző színű alkotóelemből áll. Ahogy a gyermek formázgatja, gyúrja, nyomkodja és huzigálja a gyurmát, ujjacskái folyamatosan apró vagy erős mozdulatokat végeznek. És ha mindez nem lenne elég, a gyurmázás fejlesztő hatásai a mindennapokban is hasznosak, hiszen a kognitív képességek fejlesztésében és a tanulásban is támogatják a gyermeket (sőt, a felnőtteket is).
Manapság nem szoktunk sokat gondolkozni, hol szerezzük be a gyurmát. Megtalálható szinte minden közismert áruházban. A gyurma azonban nem tányérra való, és ezt mi is tudjuk. A baba nem eheti meg, de mégis van, hogy megkóstolja. Mivel a baba nem tudja, hogy mi ehető és mi nem, szinte mindent megkóstol. Miért ne tenné a gyurmával is. A házi gyurmák azonban segítenek abban, hogy a gyermekünk szabadon kísérletezhessen. Ha véletlenül egy tányérra kerül sem lesz tőle baja, mivel tudjuk, hogy mik az összetevői és nem teszünk bele szervezetre káros anyagot. Azért a megfigyelés fontos, és vigyázzunk rá, hogy inkább az ehető étel kerüljön a tányérra.
A gyurma nem tapad hozzá, és így többször felhasználható. Amikor meguntuk a gyurmázást, egyszerűen leszedjük róla a gyurmát és letöröljük egy vizes szivaccsal. Ezután bármikor, amikor a gyermekednek kedve támad, újra elővehetitek.
A gyurma nagyban hozzájárul a finommotorika fejlesztéséhez, erősödnek tőle a kéz izmai és fejleszti a kéz-szem koordinációt. Ezek mind a későbbi írástanulás elengedhetetlen képességei. De emellett fejleszti a kreativitást, az alkotó képességet, valamint a képzeletet. És nem utolsó sorban segít a feszültség levezetésében is. Pusztán az, hogy a gyurmát gyömöszköli, gyúrogatja, oldja a feszültséget. Valamint nagyon jó lehetőség arra is, hogy minőségi időt töltsünk a gyerekekkel.
A gyurma készítéséhez használhatunk természetes színezékeket, mint például céklapor, kurkuma vagy karobpor, bár ezeknek az illata könnyen étvágygerjesztő lehet a kicsik számára.
A gyurma, mint kortalan, szenzációs, egyszerre rendkívül egyszerű és roppantul sokoldalú játék, millió meg egy lehetőséget rejt magában. A gyurmázás általi alkotás, a gyurma figurák megformálása sok odafigyelést igényel. Ahogy a gyermek formázgatja, gyúrja, nyomkodja és huzigálja a gyurmát, ujjacskái folyamatosan apró vagy erős mozdulatokat végeznek.
Ne feledjük, hogy a pici babák számára válasszuk a biztonságosabb, természetes anyagokból álló, adalékanyag mentes változatokat, és ne hagyjuk őket felügyelet nélkül!