A harmadik trimeszter: A várandósság utolsó szakasza és a hasi változások

A terhesség 40 hétig tartó időszakát három trimeszterre osztjuk. Az első trimeszter az 1-12. hétig, a második a 13-27. hétig tart. A harmadik trimeszter a 28. héttől a szülésig tartó időszak, amely leginkább a szülésre való felkészülésről szól. Ebben az időszakban a méh és a benne fejlődő magzat jelentősen növekszik.

A harmadik trimeszter a terhesség 28. hetétől a szülésig tart. Ez az időszak leginkább a szülésre való felkészülésről szól. Ilyenkor a méh és a benne fejlődő magzat növekszik.

A magzat fejlődése a harmadik trimeszterben

Ebben az időszakban a szervek már kifejlődtek, növekedésük azonban még zajlik, a magzat csontjai és végtagjai szintén egyre erőteljesebben növekednek. Ekkorra az esetleges genetikai eltéréseket már felfedezték vagy kizárták, így a szülésre és a kinti életre való felkészülésen van a hangsúly, illetve a korábbi vizsgálatok során azonosított veleszületett fejlődési rendellenességek utánkövetésére is ebben az időszakban kerül sor.

Bizonyos részletek vizsgálata információt nyújt a magzat megfelelő fejlődéséről; mint például a magzatvíz mennyiségének ellenőrzése, a méhlepény vizsgálata, a különböző magzati szervek érésének ellenőrzése vagy a magzat és az anya közötti véráramlás vizsgálata. Ez utóbbi különösen az anyai magasvérnyomásos kórkép esetén fontos.

Ahogy növekszik a magzat, egyre kevesebb helye van a mozgásra. Szintén a harmadik trimeszterre tehető az az időszak, amikor a magzat megfordul, és fejjel lefelé helyezkedve, a medenceüregben várja a születés pillanát. Olykor a szülőcsatorna felé történő fordulás csak a születést közvetlenül megelőző időszakban történik meg, de ahogy közeledünk a szüléshez, ennek egyre kisebb az esélye. A szülés előtti hetekben végzett vizsgálatokkal megállapítható, hogy a magzat mely része fekszik a szülőcsatorna felé, így a szülésre ez alapján lehet felkészülni.

Magzat helyzete a harmadik trimeszterben

Vizsgálatok a harmadik trimeszterben

A harmadik trimeszterben a terhesgondozási vizsgálatokra 4-6 hetente kerül sor. A vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata, valamint a terhesség fejlődésének ellenőrzése minden alkalommal megtörténik.

Elvégzendő vizsgálatok a harmadik trimeszterben:

  • Laborvizsgálat: vérkép, hemoglobin- és hematokritszint, ellenanyagszűrés, vizeletvizsgálat.
  • Hüvelyváladék-tenyésztés (egyes Streptococcus baktériumok szűrése).
  • Ultrahangvizsgálat a 30-32. és a 36-38. héten
  • NST-vizsgálat (non-stressz teszt), amely a magzati szívműködést, illetve a méhizomzat aktivitását rögzíti. Alacsony rizikójú terhesség esetén a 38. héttől hetente egyszer, 40. héttől minden második nap szükséges elvégezni.

Élettani változások és lehetséges tünetek a harmadik trimeszterben

A legtöbb tünetet ebben az időszakban a megnövekedett méh (és a benne fejlődő magzat) okozza. Általánosságban elmondható, hogy a második trimeszternél leírt tünetek többsége intenzívebbé válhat vagy új tünetként megjelenhet.

Emelkedhet a vérnyomás és a pulzus. A terhességi magasvérnyomás az egyik leggyakrabban előforduló kórkép, ezért a gyakori ellenőrzés rendkívül fontos. A gyakori 140/90 Hgmm fölötti érték kórosnak számít.

Magasabb vérnyomásértékek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, amennyiben azzal együtt az alábbi tünetek valamelyike jelentkezik: fejfájás, szikralátás, jobb bordaív alatti fájdalom, hányinger, hányás.

A harmadik trimeszterben a légzés nehezebbé válhat, olykor légszomj is kialakulhat. Megjelenik a főként bordaközi izmokkal való légzés, ami a terhesség előtt jórészt a rekeszizommal történt. Ennek oka, hogy az anyaméhben növekvő magzat feljebb tolja a rekeszt, ezzel mérsékelten nyomva a tüdők alsó részét is.

A gyomor- és bélrendszeri problémák felerősödhetnek vagy új tünetként jelenhetnek meg. Ebben az időszakban a reflux, a gyomorégés és a székrekedés is gyakori, ezért a megfelelő folyadék- és rostbevitelre ügyelni kell.

Szintén erre az időszakra jellemző a vizelési inger gyakoribbá válása - ahogy nő a magzat, egyre nagyobb nyomás nehezedik a húgyhólyagra. Ezen kívül előfordul, hogy a vizelet nem ürül ki teljes mértékben a hólyagból, a pangó vizeletben pedig könnyebben elszaporodnak a baktériumok. Emiatt is fontos a kellő mennyiségű folyadékbevitel, illetve a higiénés szabályok betartása.

A bőrön legtöbbször a harmadik trimeszterben jelennek meg a terhességi csíkok. A megjelenés mértéke, jellege az egyén testi adottságainak függvénye.

Terhességi csíkok a bőrön

A has keményedése a harmadik trimeszterben

A várandósság kilenc hónapja alatt számtalan új és ismeretlen érzéssel találkozik a kismama, amelyek közül az egyik leggyakoribb és legtöbb kérdést felvető jelenség a has keményedése. Ez az érzés, bár gyakran ijesztő lehet, a legtöbb esetben a szervezet természetes reakciója a növekvő életre és az előttünk álló változásokra.

A méh, mint egy rendkívül rugalmas és erős izom, folyamatosan dolgozik, tágul és készül a nagy napra. A méh egy csodálatos szerv, amely alapállapotában alig akkora, mint egy ököl vagy egy körte. A terhesség során azonban képes eredeti méretének többszörösére tágulni, hogy helyet biztosítson a fejlődő magzatnak, a méhlepénynek és a magzatvíznek. Mivel a méh falát simaizomszövet alkotja, ugyanúgy képes az összehúzódásra, mint bármely más izmunk. A keményedés tulajdonképpen nem más, mint a méhizomzat rövid ideig tartó megfeszülése. Az izomzat érzékenységét számos tényező befolyásolja, a hormonális változásoktól kezdve a fizikai aktivitáson át egészen a stresszig.

Érdemes megérteni, hogy a méh ingerküszöbe a terhesség előrehaladtával változik. A simaizom működése eltér a vázizomzatétól, hiszen nem tudjuk tudatosan irányítani. A vegetatív idegrendszer és a hormonok diktálják a tempót. Ezért van az, hogy néha egy hirtelen mozdulat, egy tüsszentés, vagy akár a baba egy erőteljesebb rúgása is kiválthatja a reakciót.

A második és a harmadik trimeszterben tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el- célja, hogy a testet felkészítse a szülésre. A tünetet több minden is kiválthatja, gyakran magától jelentkezik, ám az időjárás, az intenzív magzatmozgások, stressz, kimerültség, dehidratáció is okozhatja.

A huszonnyolcadik hét után a pocakkeményedések mindennapossá válhatnak. Ahogy a baba súlya növekszik, és a méh eléri a bordakosár alját, a feszülés már nemcsak alul, hanem a has felső részén is érezhető. A jóslófájások intenzitása már nagyobb lehet, mint a korábbi Braxton Hicks összehúzódásoké. Előfordulhat, hogy a derékba sugároznak, vagy enyhe menstruációs görcsre emlékeztetnek. Fontos különbség azonban, hogy ezek sem válnak rendszeressé, nem sűrűsödnek be, és az intenzitásuk sem nő az idő múlásával.

A harmadik trimeszterben a méhszáj állapota is döntő tényező. A gyakori keményedések néha a méhszáj rövidüléséhez vezethetnek, ezért az orvosi ellenőrzések során a nőgyógyász rendszeresen vizsgálja annak zártságát és hosszát.

A baba fekvéséből adódóan a keményedés érzete is változhat. Ha a magzat már beilleszkedett a kismedencébe, a feszülés inkább nyomó jellegűvé válhat a szeméremcsont tájékán.

Ebben a szakaszban különösen figyelni kell a kísérő tünetekre. Ha a keményedés mellett jelentős vizenyő (ödéma), fejfájás vagy látászavar jelentkezik, az már nem egyszerű méhtevékenység, hanem a terhességi toxémia jele is lehet, ami azonnali orvosi ellátást igényel.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bár a pocakkeményedés az esetek nagy százalékában a normál terhesség velejárója, vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad várni. Ha a keményedések száma meghaladja az óránkénti négy-öt alkalmat, és ez a pihenés ellenére sem változik, érdemes felvenni a kapcsolatot a szülészorvossal vagy a szülésznővel. A rendszeresség a legfontosabb árulkodó jel. A kísérő fájdalom jellege is meghatározó. Míg a Braxton Hicks összehúzódások inkább csak kényelmetlenek vagy furcsák, a koraszülést vagy a szülés megindulását jelző kontrakciók általában hullámszerűen erősödnek, és nehéz mellettük beszélni vagy másra figyelni. Az egyéb tünetek, mint a vérzés, a magzatvíz szivárgása vagy a megváltozott hüvelyi folyás, egyértelműen azonnali figyelmet igényelnek.

Sok kismama tart attól, hogy „feleslegesen” megy be a kórházba. Fontos tudatosítani, hogy a terhesgondozás keretében nincs felesleges vizsgálat. Egy CTG (szívhang és méhösszehúzódás figyelő) vizsgálat percek alatt megnyugtató választ adhat, és megelőzheti a nagyobb bajt.

Bízzunk az anyai megérzésünkben. Ha valami „nem stimmel”, ha az érzés más, mint a korábbiak, inkább menjünk el egy felesleges vizsgálatra, mintsem hogy egy fontos jelet figyelmen kívül hagyjunk.

Tippek a harmadik trimeszterre

Meglepő, de a pocakkeményedések egyik leggyakoribb oka a szervezet vízháztartásának egyensúlyvesztése. A várandós szervezetnek jelentősen több folyadékra van szüksége a megnövekedett vértérfogat és a magzatvíz folyamatos cserélődése miatt. Napi két-három liter tiszta víz fogyasztása alapkövetelmény. Érdemes kerülni a cukros üdítőket és a túlzott koffeinbevitelt, mivel ezek vízhajtó hatásúak lehetnek, és tovább fokozhatják a méh érzékenységét.

Az elektrolitok egyensúlya is kulcsszerepet játszik az izmok ellazulásában. A kálium és a kalcium mellett a legfontosabb elem ilyenkor a magnézium. Ez az ásványi anyag természetes izomlazítóként hat, és nemcsak a lábikragörcsök megelőzésében segít, hanem a méhfal nyugalmát is támogatja. A magnézium formája sem mindegy. A magnézium-citrát vagy magnézium-laktát típusú készítmények általában jobban hasznosulnak a szervezetben. A magnézium szedését általában a 36-37. hét környékén javasolják abbahagyni. Ennek oka, hogy a szervezetnek a szüléshez szüksége van a hatékony méhösszehúzódásokra, és a túl magas magnéziumszint elnyomhatja a korai fájásokat, amivel kitolhatja a szülés megindulását.

Az étrend tekintetében a rostban gazdag táplálkozás közvetetten segít. A székrekedés és az azzal járó erőlködés, valamint a felfúvódott belek nyomást gyakorolnak a méhre, ami keményedést válthat ki.

A test és a lélek elválaszthatatlan egységet alkot, és ez a várandósság alatt fokozottan igaz. A méh nem csupán egy izomzsák, hanem egy érzelmekre is reagáló szerv. A kismamák gyakran tapasztalják, hogy egy feszült munkanap végén, vagy egy aggodalmakkal teli éjszaka után a hasuk sokkal érzékenyebb és gyakrabban bekeményedik. Ilyenkor a fizikai pihenés mellett a mentális ellazulás is elengedhetetlen. A kismama jóga, a meditáció vagy akár egy könnyed relaxációs zene hallgatása is csodákra képes. Nem szabad alábecsülni a környezet hatását sem. Ha tehetjük, vonuljunk vissza egy csendes szobába, ahol nincs külső inger, és próbáljunk meg kapcsolódni a babához. Az aggodalom körforgása is veszélyes lehet: a kismama megijed a keményedéstől, ettől még feszültebb lesz, ami újabb keményedést vált ki. Ennek a körnek a megtörése kulcsfontosságú. Érdemes beszélni az érzéseinkről a párunkkal vagy egy barátnővel. Sokszor már az is segít, ha kimondjuk a félelmeinket. A támogató környezet csökkenti a stresszhormonok szintjét, ami közvetlen hatással van a méhizomzat tónusára is.

A várandósság nem betegség, de egy megváltozott állapot, amely másfajta dinamikát igényel a mindennapi mozgásban. A testmozgás kifejezetten ajánlott, hiszen javítja a keringést és segít a kondíció megőrzésében, ugyanakkor meg kell tanulnunk felismerni a határainkat. Ha sportolunk, válasszunk olyan mozgásformákat, amelyek nem járnak rázkódással vagy hirtelen irányváltással. Az úszás például az egyik legjobb választás, mert a víz felhajtóereje leveszi a terhet a szalagokról és a méhizomzatról, miközben minden izmot átmozgat.

A mindennapi tevékenységek során is érdemes odafigyelni. Kerüljük a nehéz tárgyak emelését, mert az azonos oldali hasizmok megfeszülése közvetlen nyomást gyakorol a méhre. A pihenés minősége sem elhanyagolható. A harmadik trimeszterben a háton fekvés nem javasolt, mert a méh súlya nyomhatja a fő visszeret (vena cava), ami rontja a keringést és keményedést, sőt szédülést is okozhat. Ha napközben érezzük, hogy feszül a hasunk, tartsunk rövid szüneteket. Nem kell órákat feküdni, néha tíz perc nyugodt ülés, a lábak felpolcolása is elegendő ahhoz, hogy a méh tónusa visszaálljon a normál szintre.

A szülészeti nővér végső harmadik trimeszterre való felkészülési ellenőrzőlistája

Gyakran ismételt kérdések a has keményedésével kapcsolatban

Mennyi keményedés számít normálisnak egy nap?

Nincs kőbe vésett szám, hiszen minden szervezet más, de általánosságban elmondható, hogy napi 10-15 rövid ideig tartó, fájdalmatlan keményedés még a normál tartományba esik a második trimeszter végétől.

Okozhatja a keményedést a teli húgyhólyag?

Igen, a teli húgyhólyag mechanikai nyomást gyakorolhat a méhre, ami ingerelheti annak izomzatát. Sok kismama tapasztalja, hogy reggel, ébredés után közvetlenül keményebb a hasa, ami a vizeletürítés után azonnal el is múlik.

Befolyásolja a keményedés a baba fejlődését?

A normál élettani keményedések, mint a Braxton Hicks összehúzódások, nem gátolják a baba fejlődését, és nem okoznak neki oxigénhiányt. Ilyenkor a méhlepény vérellátása zavartalan marad.

Lehet szexuális életet élni, ha gyakran keményedik a hasam?

Ha az orvos nem állapított meg méhszáj-elégtelenséget vagy egyéb kockázati tényezőt, a házasélet nem tilos. Az orgazmus során felszabaduló oxitocin és a spermiumban lévő prosztaglandinok ugyan okozhatnak átmeneti keményedést, de ez egy egészséges terhességnél nem indítja be a szülést.

Segíthet-e a meleg fürdő a feszülésen?

Egy kellemesen meleg (nem forró!) fürdő kiváló izomlazító hatású. Ha a keményedés jósló jellegű vagy egyszerű fáradtság okozza, a vízben a méh izomzata is elernyed.

Számít-e, hogy hol keményedik a hasam?

Igen, a keményedés lehet lokális vagy az egész méhre kiterjedő. Ha csak egy ponton érzed keménynek a hasad, az gyakran csak a baba valamelyik testrésze (popsija vagy háta), amit nekinyom a méhfalnak.

Hogyan tudom megkülönböztetni a keményedést a baba mozgásától?

A baba mozgása általában hirtelen, rövid ideig tartó ütés, rúgás vagy hullámzó érzés, ami után a has puha marad. A keményedés ezzel szemben egy lassabb folyamat: a has fokozatosan feszül meg, 30-60 másodpercig úgy marad, majd lassan ellazul.

Bőrproblémák a harmadik trimeszterben

A terhesség alatt számos bőrrel kapcsolatos változás tapasztalható. Jellegzetes pigmentáció figyelhető meg a mellbimbók és a nemi szervek tájékán. A meglévő anyajegyek megváltozhatnak a terhesség alatt. Megnagyobbodhatnak vagy sötétebbé válhatnak a dermisben felgyorsult mitotikus aktivitás miatt.

Ahogy a has nő a terhesség alatt, a bőrön vöröses vonalak, úgynevezett striák jelenhetnek meg. Mivel a magzat gyorsan fejlődik, a bőr nem tud olyan mértékben kinyúlni, hanem eleinte hajszálnyi apró repedések keletkeznek tágulása során a hason, a faron, a melleken vagy a combon. Számos termék létezik, amely visszaszorítja a striák kialakulását.

Sok nőnek van pattanása a terhesség alatt. Akiknek már előtte is pattanásos volt az arca, a terhesség alatt súlyosbodhat, viszont esetenként akár vissza is húzódhat az akne.

A méh súlya és nyomása csökkentheti a véráramlást az alsó testrészekből, így a lábak vénái megduzzadnak, fájnak. Ezeket visszérnek nevezik.

A PUPPP-ban (Pruritic Urticarial Papules and Plaques of Pregnancy) a terhesség későbbi szakaszában apró, vörös dudorok és csalánkiütések jelennek meg a bőrön. A göbcsék nagyobb plakkokat képezhetnek, amelyek nagyon viszketnek. Ezek először a hason jelennek meg és átterjedhetnek a combra, a farra és a mellekre. Szülés után általában elmúlik.

Terhességi viszketés esetén a bőrön szinte bárhol megjelenhetnek apró, viszkető, rovarcsípésnek tűnő göbcsék. Ez az állapot a terhesség alatt bármikor előfordulhat. Általában néhány kiütéssel kezdődik, amelyek száma napról napra növekszik. A terhesség alatt beállt immunrendszer változások okozzák. A prurigo több hónapig is elhúzódik, és még a baba születése után is megmaradhat.

A pemphigoid gestationis egy ritka autoimmun bőrbetegség, amely általában a terhesség második és harmadik trimeszterében, vagy néha közvetlenül a szülés után kezdődik.

Az impetigo herpetiformis összefüggésben áll a terhesség alatt fellépő hormonális változásokkal. A viszketés általában a kézfejen és a talpon jelentkezik, de átterjedhet a törzsre is. Általában éjszaka rosszabb. A tünetek a terhesség harmadik trimeszterében kezdődnek és elmaradnak néhány nappal a szülés után.

Amennyiben bőrbetegsége van, tájékoztassa róla a nőgyógyászt vagy a bőrgyógyászt.

Terhességi változások a bőrön

tags: #harmadik #trimeszter #has #lilulasa #kekulese