Az anyatejes táplálás optimális formája az anyatejes táplálás. Az anyatejes táplálást javasolja. A szoptatás a csecsemő szempontjából a táplálás legbiztonságosabb formája. Az anyatejes táplálás mellett számos előny van, és a legtöbb esetben folytatható. Fontos megtalálni azokat a pozíciókat, melyek mindkettőjük számára ideálisak. Ha a csecsemő jól szopik, egy szoptatás körülbelül 5-20 percig tartson. Ideális esetben minimum 2 óra teljen el két szoptatás között. Az anyatejet fogyaszt egyszerre, mely fedezi a csecsemő folyadékszükségletét. A szopás egy ősi reflex. Az első napokban az ún. szopási reflex kialakulásában játszik szerepet.
Folytatható-e a szoptatás betegség esetén?
Ha az édesanya megbetegszik, megfázik vagy elrontja a gyomrát, nem kell abbahagynia a szoptatást. Tehát, ha nem szoptat, akkor ezek az ellenanyagok nem jönnek létre, és a betegség múltával a gyermek jobban ki van téve a fertőzés veszélyének. Krónikus vagy súlyosabb betegség esetén, a nehezebb körülmények mellett is lehet szoptatni. Előfordulhat, hogy a szoptatás ideje alatt különféle gyógyszereket ír fel az orvos. Lehetséges tehát, hogy az anya emésztőrendszerén keresztül a hatóanyag a vérbe kerül, onnan az emlőmirigyeken át a tejbe jut, aztán a gyermek emésztőrendszerén keresztül a kicsi véráramába kerül. Vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek hatóanyagai ugyan nagyobb koncentrációban jelennek meg az anyatejben, de gyorsan kiürülnek, és nem kerülnek be a kisbaba vérébe. Mérvadó a bevett adag, az anya, sőt a kisbaba súlya és életkora. Például egy bizonyos fajta gyógyszer a kilenc hónapos szoptatott gyermeknél, aki a pépes étel bevezetése miatt már kevesebb anyatejet kap, nyilvánvalóan másféleképpen hat, mint egy újszülöttnél. Ezért tehát minden gyógyszert és minden helyzetet külön-külön kell megítélni.
Ha megbetegszel, belázasodsz a szoptatás időszaka alatt, ez önmagában nem ok arra, hogy abbahagyd vagy szüneteltesd a szoptatást. Az anya betegsége esetén az anyatej tartalmazza a védekezéshez szükséges ellenanyagokat, így ezeket a kisbaba a legjobb forrásból kapja. A légúti vírusfertőzéseknél sem a szoptatás révén terjed a betegség, hanem cseppfertőzéssel. Ugyanez vonatkozik a hasmenéssel, hányással járó fertőzésekre is. A szoptatást tüdőszűrés, fogászati kezelés, fogászati röntgen, fájdalomcsillapító alkalmazása miatt sem kell szüneteltetni! Csak radioaktív kontrasztanyagos vizsgálatoknál van szükség szünetre.
A gyógyszerek döntő többsége mellett folytatni lehet a szoptatást, annak ellenére, hogy a szer tájékoztatójában ennek ellenkezőjét állítják. A hatóanyagnak legtöbbször csak elenyészően kis része jut át az anyatejbe. Bizonytalanság esetén a szoptatási ambulancián lehet tanácsot kérni. Ha gyógyszerszedésre kényszerülsz, feltétlenül kérj tanácsot a füzetünk végén felsorolt szoptatási ambulanciák szakembereitől, mert számos gyógyszernek létezik olyan alternatívája is, amely nem befolyásolja a szoptatást.
Használható gyógyszerek szoptatás alatt
- Légúti fertőzésben édesanya nyugodtan használhat orrcseppet (pl. Nasivin, Nasic stb.).
- Szedhet köptetőt (pl. ACC, Fluimucil).
- Gyulladás és fájdalomcsökkentő: paracetamol (Rubophen vagy Panadol, Algopyrin) és a csecsemő 3 hónapos korától ibuprofén tartalmú készítményt (Algoflex, Nurofen).
- Amennyiben antibiotikum szükséges, a béta-laktám típusúak javasoltak (Augmentin, Zinnat vagy allergia esetén makrolid: Sumamed).
- Gyomor-bélhurut esetén (hányás, hasmenés) a szokottnál jóval több folyadékbevitel, kifejezett folyadékveszteség esetén sópótlás (Sodioral), probiotikum javasolt.
- Hasfogók közül a Smecta szedhető.
Konkrét problémák és megoldások
Befelé forduló/lapos mellbimbó
A terhesség utolsó harmadában a melltartóban viselt emlőbimbó-kiemelő segíthet.
A mell tisztítása szoptatás előtt
Tiszta langyos vízzel történő lemosás javasolt, a fertőtlenítők, szappanok száríthatják a bőrt, ami az emlőbimbó berepedezéséhez vezethet. Ha a bimbó kisebesedik, akkor szoptatás után lanolinnal bekenhető, melyet a szoptatás előtt sem szükséges lemosni.
Beggyulladt mell, kisebesedett mellbimbó
A mell gyulladása kialakulhat elzáródott tejcsatornában pangás miatt és fertőzés következtében is. Az előbbi esetben meleg borogatás, szoptatási pozíció változtatása és gyakoribb mellre helyezés és a gyulladás következtében kialakult fájdalmas csomó óvatos masszírozása segíthet. A fertőzés következtében kialakult gyulladás esetén igen hamar magas láz és fájdalmas feszülés jelentkezik. Kísérhetik influenzaszerű tünetek: végtagfájdalom, elesettségérzés. Ebben az esetben a legjobb megoldás a szoptatás: erre a mellre kell először ráhelyezni a csecsemőt. Érdemes olyan testhelyzetet keresni, melyben a gyulladt rész könnyebben ürül (futball tartás- hónalji pozíció).
Csökkenő anyatej mennyiség
A szoptató anya energiaszükséglete az első 6 hónapban kb. 330 kcal-val, a 7-12. hónapban 400 kcal-val magasabb, mint egy nem szoptató nőnek. Fontos a megfelelő tápanyag-összetétel és a kiegyensúlyozott napi 4-5-szöri étkezés. Magasabb vitamin és ásványianyag-szükséglete is van. A megfelelő táplálkozás mellett a bő folyadékbevitel is fontos, ajánlott a szokásosnál 1 literrel több folyadékot fogyasztani. Meg lehet próbálkozni a tejserkentő tea és a Karamalz sör fogyasztásával is, fontos, hogy ezeket ne folyamatosan használjuk, hanem szüksége esetén néhány napig alkalmazzuk.
Elegendő táplálékbevitel a csecsemőnél
Az első napokban az 1-2 nedves pelenka még normális, ekkor meconiumot ürít, mely zöldesfekete szurokszéklet. Néhány nap alatt színe zöldes színűvé, majd anyatejes mustársárgává válik. Néhány napos kortól ideális táplálás mellett, naponta legalább 6 alkalommal szükséges pelenkát cserélni. Amennyiben a csecsemőnek 6 órán túl nem nedves a pelenkája, akkor elégtelen folyadékbevitelre kell gondolni. Ugyancsak erre utalhat a széklet zöldes elszíneződése.
Szükséges-e víz vagy tápszer kiegészítésként?
Az anyatej a csecsemő teljes folyadék- és tápanyagszükségletét képes fedezni 6 hónapos korig. Az anyatej-elválasztás a kereslet-kínálat elvén működik, tehát minél többet szoptatjuk a csecsemőt, annál több anyatej fog termelődni, így teljesen a csecsemőnk igényeihez igazodik. A gyakori tápszeres kiegészítés az anyatej elapadásához vezethet.
A baba felébresztése szoptatásra
Minden csecsemőnek egyéni ritmusa van, vannak akik hosszabb ideig is alszanak egyhuzamban, vannak akik pedig rövidebb ámde gyakoribb alvást igényelnek. Általánosságban elmondható, hogy az első hetekben 4-5 óránál hosszabb szoptatási szünet nem javasolt, ebben az esetben érdemes felébreszteni a csecsemőt.
A szoptatás technikája
A megfelelő pozíció elengedhetetlen a hatékony szoptatáshoz. Fontos, hogy a mellbimbót megfelelő módon helyezzük a csecsemő szájába. A csecsemő feje enyhén hátra hajlik, az orra a mellbimbó vonalában helyezkedik el, a többi ujj pedig megtámasztja a mellet alulról. Akkorára kell nyitnia a száját, mintha ásítana. Nem csak a mellbimbót kapja be, hanem szinte az egész bimbóudvart is. A csecsemő felső ajka is kifordul, a nyelv az alsó ajakkal a mellbimbó köré simul.
Különleges esetek és ellenjavallatok
Ritkán, de előfordulnak olyan anyai vagy egyéb okok, melyek nem teszik lehetővé a szoptatást. A fejlett országokban, ahol a tápszeres táplálás minden körülmények között biztosított, javasolt a szoptatás felfüggesztése.
- HTLV-I vírusfertőzés: A kórokozó a Human T-sejt Lymphotrop Vírus (HTLV-1,2), mely progresszív, krónikus neurológiai, gerincvelői betegséget vagy akár daganatos elváltozásokat is okozhat. A vírus az anyatejjel átjuthat az újszülöttbe, ezért ebben a vírusfertőzésben az anyatejes táplálást fel kell függeszteni.
- Herpeszvírus fertőzés a mellen: Azok az édesanyák, akiknél herpeszvírus fertőzés által okozott elváltozás van a mellükön, egészen addig nem szoptathatnak, amíg a hólyagos elváltozás meg nem gyógyul. Herpesz-vírus fertőzés esetén az újszülöttel történő direkt kontaktus során a gyermek megfertőződhet. Amennyiben a vírusfertőzés a melleket nem érinti, de egyéb bőrterületeket igen, a szigorú higiéniás szabályok betartásán kívül javasolt a fertőzéssel érintett területek letakarása és a szoptatás folytatása. Figyeljünk arra, hogy az újszülött a vírus által okozott bőrelváltozásokkal semmi esetre se érintkezzen!
- Bárányhimlő: Azoknál az édesanyáknál, akiknél a szülést követő pár napban a bárányhimlő tünetei jelentkeznek, újszülöttjeiket nem szoptathatják. A friss tünetes édesanya újszülöttje legalább 5-7 napig az édesanyától elválasztandó. A lefejt anyatej a gyermeknek odaadható és az újszülött anyatejjel táplálható. Azon kismamák esetében, akik nem védettek bárányhimlővel szemben és feltételezhető a bárányhimlővel történő fertőzés (pl. fertőző beteg környezetében tartózkodott).
- Gümőkór: Gümőkórban szenvedő, fertőzőképes édesanya nem szoptathat. A megkezdett gyógyszeres kezelést követően 2 héttel, miután a gümőkorban szenvedő beteg már nem fertőz, a szoptatás folytatható. A gümőkór kórokozója a légúti váladékban ugyan kiválasztódik, az anyatejbe azonban nem, így a lefejt anyatej az újszülöttnek odaadható.
- H1N1 influenza: Az H1N1 influenza vírussal fertőzött édesanyát csak addig szükséges újszülöttjétől elválasztani, amíg a lázas állapot fennáll.
- CMV (Citomegalovírus): Az CMV átvitele az anyatejbe nem minden esetben törvényszerű, azonban az igen alacsony születési súllyal világra jött babák esetében javasolt az óvatosság.
- Kábítószer használat: Az anyai kábítószer használat nem kategórikus ellenjavallata a szoptatásnak. A szoptatás ellenjavallt a következő szerek használata esetén: fenciklidin, kokain, kannabisz.
- Alkohol: A kutatások szerint az alkohol egyértelműen negatívan befolyásolja az újszülött motoros fejlődését. Éppen ezért a WHO a terhesség és szoptatás alatt történő anyai alkoholfogyasztás elhagyását javasolja!
- Dohányzás: Az anyai dohányzás nem egyértelmű kontraindikációja a szoptatásnak, azonban a dohányzó édesanyát tájékoztatni kell arról, hogy a dohányzás növelheti a hirtelen csecsemőhalál, valamint egyéb légzési rendellenességek kockázatát.
- Kemoterápia: Ha a szoptató édesanyának kemoterápiás kezelésre van szüksége, akkor a szoptatás felfüggesztése előtt érdemes szoptatási tanácsadóval egyeztetni, ugyanis ebben az esetben sem mindig szükséges a szoptatás teljes elhagyása.
- Galaktozémia: A galaktozémia egy veleszületett anyagcsere betegség, mely során a tejcukor egy alkotóelemét (galaktóz) a szervezet (máj) nem tudja hasznosítani. A galaktóz felszaporodva a gyermek szervezetében súlyos mentális retardációt, valamint májműködési zavart okoz. Galaktozémia diagnózisát követően a szoptatást azonnal abba kell hagyni!
- Fenilketonuria (PKU): Szintén veleszületett anyagcsere zavar, mely során a fenil-alanin (aminosav) felhalmozódik a gyermek szervezetében és súlyos idegrendszeri ártalmak alakulhatnak ki.
Az olyan gyakori betegségek, mint például nátha, influenza, torokgyulladás, gyomor-bél fertőző megbetegedései, mellgyulladás NEM ELLENJAVALLATAI A SZOPTATÁSNAK, TEHÁT EZEKBEN AZ ESETEKBEN A SZOPTATÁS FOLYTATÁSA JAVASOLT! Ezekben a betegségekben nem ritka, hogy a gyermek már akkor találkozott a kórokozóval, mielőtt még az édesanya észlelte volna saját fertőzését!
Gyomorrontás (gyomor-bélfertőzés) esetén a szoptatás felfüggesztése nem javasolt. Ha a tünetek csak a gyomor-bélrendszert érintik (hányás, hasmenés, gyomorfájdalom), akkor a szoptatást egyértelműen folytatni kell. Abban az esetben, ha az édesanya súlyos fertőzésben szenved (a fertőzés a véráramba is bekerült=szeptikémia), akkor az anyatej is fertőzötté válhat. Ebben az esetben sem javasolt a szoptatás teljes elhagyása, viszont a lehetőségeinkhez mérten olyan antibiotikus kezelést kell választanunk, mely a szoptatással kompatibilis. Az antibiotikus terápia megkezdését követően 24 órás szünet elteltével a szoptatás általában folytatható.
Tévhitek a szoptatással kapcsolatban
- Tévhit: A szopott mennyiségek mérésének sok értelme van. Valóság: Nem igaz! Amellett, hogy a szopott mennyiséget a baba aktuális étvágya befolyásolja, a próbaszoptatás alkalmával az édesanya minden bizonnyal feszült, ideges, érzi, hogy most “teljesítenie kell”. Ilyen körülmények között szinte biztosan gátlódik a tejleadó reflex, ezért hiába termeli meg az emlő a tejet, a csecsemő nem jut hozzá.
- Tévhit: Egy jól szopó csecsemő kevésbé hatékony a mell kiürítésében, mint a fejés. Valóság: Nem igaz!
- Tévhit: A szoptatás előtti mellfertőtlenítés szükséges. Valóság: Nem igaz! A szoptatás előtti mellfertőtlenítés nemcsak feleslegesen bonyolulttá teszi a szoptatás menetét, hanem kifejezetten káros is lehet. A szappan és a fertőtlenítőszerek rendkívüli módon szárítják a bőrt, ennek következtében a mellbimbó és a bimbóudvar bőre kirepedezhet, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. A fertőtlenítőszer (különben a klór) ekcémát okozhat a csecsemő szája körül, a szaga pedig arra késztetheti a babát, hogy elutasítsa a szopást. A bimbóudvarba nyíló ún. Montgomery-mirigyek termelte váladék amellett, hogy ápolja a bimbó bőrét, antibakteriális hatóanyagokat is tartalmaz.
- Tévhit: A szoptatás kárára lehet a babának. Valóság: Nem igaz! Nagyon-nagyon ritka kivételektől eltekintve a szoptatás nemhogy kárára lenne a babának, hanem éppen hogy az védi meg őt a fertőzéstől. A legtöbb fertőzés cseppfertőzés útján terjed, és a kórokozóval a csecsemő valószínűleg már azelőtt találkozott, hogy az édesanyán megjelentek a tünetek.
- Tévhit: Mellgyulladás esetén fel kell függeszteni a szoptatást. Valóság: Nem igaz!!! A mellgyulladás mielőbbi gyógyulása érdekében a legfontosabb dolog a mell minél alaposabb és minél gyakoribb kiürítése. Ezt leghatékonyabban a csecsemő tudja elvégezni. Még ha fertőzés társul is a mellgyulladáshoz - ami nem minden esetben van így - akkor sem kell attól tartani, hogy a szoptatás folytatása árt a babának. Még a szoptatás átmeneti felfüggesztése is szükségtelen nehézséget okoz az édesanyának, aki amúgy sem érzi magát jól.
- Tévhit: Lázas anya nem szoptathat, mert leforrázza a baba torkát. Valóság: Nem igaz! Ennek a téves tiltásnak a legnevetségesebb indoklása mindezidáig ez volt: ” a lázas anya azért nem szoptathat, mert leforrázza a baba torkát”. Vajon mennyire lázasnak kell lennie az anyának ahhoz, hogy a teje olyan forró legyen, amivel leforrázza a baba torkát???!!! Az ellen a kórokozó ellen, ami az édesanya lázát okozza legjobban az anyatejben lévő specifikus antitestek védenek.
- Tévhit: Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a szoptatás nem javasolt. Valóság: Nem igaz! Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a legjobb gyógyszer az anyatej. Még idősebb csecsemő esetén is jól teszszük, ha inkább a többi ételféleség adását függesztjük fel, és a szoptatást szorgalmazzuk. Az anyatej könnyen emészthető táplálék (nem úgy, mint a tehéntej!), betegség esetén is biztosítja a baba számára a tápanyagokat és a megfelelő folyadékmennyiséget.
- Tévhit: A csecsemőtápszerek egyenértékűek az anyatejjel. Valóság: Nem igaz! A csecsemőtápszerek csak felületesen hasonlítanak az anyatejre. Sokkal több fehérjét, vasat, alumíniumot, kadmiumot, mangánt és ólmot tartalmaznak, mint az anyatej. Fehérje- és zsírsavösszetételük jelentősen eltér az anyatejétől. Nem tartalmaznak ellenanyagokat, élő sejteket, enzimeket, hormonokat. Öszszetételük nem változik az etetés elejétől a végéig, a napszaktól vagy a baba korától függően. Az anyatej egyedileg készül minden egyes csecsemőnek, míg az azonos fajtájú tápszeresdobozok mindegyikében ugyanaz van. Időről időre újabb és újabb adalékokkal igyekeznek a tápszerek minőségét javítani, de az anyatej élő anyagait soha nem fogják tudni pótolni. Fentiek ismeretében az egészségügyben mindent meg kellene tenni azért, hogy az édesanyák sikeresen szoptassák gyermekeiket.