A hipotónia csökkent izomtónust jelent. Ha túl alacsony az izomtónus, petyhüdt, laza az izomzat, hipotóniáról beszélünk. A hipotónia az izomtónus gyengeségét jelenti. Fontos, hogy a hipotónia nem azonos az izomgyengeséggel, amely az izomerő hiányát foglalja magában. Az izomtónus az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét írja le. Leegyszerűsítve tehát azt a folyamatosan és passzívan fennálló részleges összehúzódást, amely az izmok tartását adja. Ha például egyik kezünkkel megszorítjuk a másik kar nyugalmi helyzetben lévő bicepszét, az abban érzett ellenállás az izom tónusa. Az izomtónus kulcsszerepet játszik a többi között a testtartásban, de egyes szervek működésében is. Újszülöttek körében a hipotónia a motoros képességeket érintő leggyakoribb zavar. A hipotón baba mozgásfejlődése általában lassabb és nehezebben megy, éppen azért, mert túl laza az izomtónusa. Nem szeret hason feküdni, nem tudja felemelni a fejét, a vállát. A hipotón izomzat tapintásra lágy, tésztaszerű, „szétfolyó” jellegű. Ezek a csecsemők nem szeretnek mozogni, nehezükre esik a mozgás, hamar kifáradnak. A hipotónia több területen is jelentkezhet: testszerte, vagy csak egy részén a testnek, jellemzően a váll részén vagy a törzsön.
Az izomzat az idegrendszerrel szoros működési egységet képez. Ezen soktényezős, bonyolult rendszer valamely elemének eltérő működése csökkent izomtónust eredményezhet, vagyis az izomhipotónia több eltérésnek lehet az egységes, nem specifikus következménye. Fontos azonban tudni, hogy az izmok tónusába egyénenként is nagy különbségek vannak, a határ a kóros hipotonia és az alkati hipotonia között nem mindig éles. A hipotónia általában veleszületett probléma, és legtöbbször hamar felismerik. Többféle kiváltó ok állhat a hátterében, beleértve az izmok, illetve a mozgatóideg-végződések és izmok kapcsolatának rendellenességeit, valamint a centrális és perifériás, avagy környéki idegrendszer zavarait.
A nagyobb fejkörfogat és a hipotónia okai
A növekedési hormon túltermelődése gyermekeknél gigantizmust, felnőtteknél akromegáliát idéz elő. A gigantizmus nagyon ritka betegség, melynek során a gyermekek rendellenesen gyorsan és magasra nőnek. A növekedési hormon túltermelését leggyakrabban az agyalapi mirigyben növekvő jóindulatú daganat, az adenóma okozza, de különböző genetikai mutációknak is szerepük lehet benne. A nagyobb fejkörfogattal járó állapotok között előfordulnak familiáris formák, ezért mind a szülők, mind a testvérek fejkörfogat méretét figyelembe kell venni, mielőtt kórosnak ítélünk egy átlagosnál nagyobb fejkörfogatot. Ilyen esetekben a gyermeknek semmilyen kóros idegrendszeri tünete nincsen, teljesen jól fejlődik, intellektusa ép. Az eltérés öröklődő családi alkat következménye. Ebben az esetben a csecsemő fejkörfogata a testméretéhez viszonyítva nagynak tűnik, de a koponya növekedési üteme teljesen normális.
A hipotónia okai igen sokrétűek lehetnek. Ide sorolhatók a kromoszóma-rendellenességek, mint a Down-szindróma vagy a Prader-Willi-szindróma. Az agy és/vagy a gerincvelő sérülése, vérzése, valamint súlyos fertőzései is okozhatnak csökkent izomtónust. A magicterus, azaz az agy bazális ganglionjainak bilirubin okozta károsodása szintén hozzájárulhat. A gerincvelői eredetű izomatrófia, a Charcot-Marie-Tooth betegség, a miaszténia grávisz és a botulizmus is a lehetséges okok közé tartoznak. Emellett izomdisztrófiák, kötőszöveti gyengeséggel járó genetikai betegségek (pl. Marfan-szindróma), koraszülöttség, tárolási betegségek, táplálkozási hiányállapotok (pl. D-vitamin hiány) és hormonális eltérések (pl. pajzsmirigy alulműködés) is kiválthatják.
A nagyobb fejkörfogat és hipotónia tünetei
A gigantizmus főbb tünetei csecsemőkorban, vagy akár tinédzserkorban is megjelenhetnek. A vezető tünet a gyermek túlzottan gyors növekedése, melynek hatására szokatlanul magas lehet az azonos életkorú társaihoz képest. Az átlagos magasságot az úgynevezett kor- és nemspecifikus percentilis görbe alapján lehet meghatározni. További tünetek: megnövekedett fejkörfogat; kórosan nagy kezek és lábak; ízületi fájdalom; kiemelkedő homlok; előrenyúló állkapocs; durva arcvonások; fokozott izzadás; megvastagodott, zsíros bőr; alvászavarok; nemi szervek fejlődésének elmaradása, késői pubertás; lányoknál menstruációs eltérések, fiúknál merevedési problémák; extrém mértékben megnövekedett étvágy; általános gyengeség; fejfájás, hányinger, látásromlás.
A hipotón babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”. Jellemző, hogy az érintett gyerekek késleltetve érnek el olyan fejlődési mérföldkövekhez, mint a felülés, mászás, séta, az első szavak kimondása és az önálló étkezés. Az arc-, és szájizmok gyengesége lehet veleszületett, illetve jelentkezhet központi idegrendszeri sérülés vagy egyéb genetikai eltérések következtében. Ha egy gyermek hipotón, akkor ez első nehézség, amivel szembesülhetünk a hozzátáplálás során az a stabil és optimális pozíció felvétele. A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg). A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira. A gyenge állkapcsok nyitott szájtartást eredményeznek, amely akár gyenge nyálkontrollhoz (nyálfolyáshoz) is vezethet. A hipotón gyermekek az ajkaikat nehezebben tudják összezárni, emiatt a szívószálból vagy a pohárból történő ivás nehezített lehet, megtanulása több időt és gyakorlást igényelhet. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek. Ivás során a folyadék kontrollálásával is adódhatnak nehézségeik, amely megmutatkozhat a folyadék kicsorgásában, köhögés és félrenyelés formájában is. A nyelv gyengesége pedig kihathat az étel, a falat szájtéren belüli irányítására.
A fejkörfogat az életkorhoz meghatározott értéktáblázatban 3 percentilis alatt van. - Másodlagos kis fejkörfogatot a magzati korban, illetve az intenzív agynövekedés szakaszában (első 2 életév) bekövetkező agyat károsító ártalmak okoznak. Ilyen károsító tényezők lehetnek: röntgen sugárzás, veleszületett fertőzések (CMV, Rubeola, Toxoplasma, agyhártya-, agyvelőgyulladás), anyai alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, anyai anyagcsere-betegség, születés körüli oxigénhiányos állapotok, újszülöttkori extrém magas láz. A fejkörfogat nyomonkövetése, ellenőrzése a gyermekorvos feladata. Mivel a kis fejkörfogattal járó állapotokban gyakoribb az értelmi fejlődés elmaradása, ezért nagyon fontos az ilyen gyermek fejlődésének nagyon szoros követése, ellenőrzése, és a lehető leghamarabb elkezdett speciális fejlesztése.
A nagyobb fejkörfogat és hipotónia diagnosztizálása és kezelése
Ha az orvos is kórosan gyorsnak ítéli a gyermek növekedését, szükség van fizikális vizsgálatra: megmérik a gyermek magasságát, testsúlyát, valamint meghatározzák a testarányokat és a pubertás stádiumát. A diagnózisalkotáshoz szükség van labor- és képalkotó vizsgálatokra: vérvizsgálat a hormonszintek meghatározására; orális glükóz-tolerancia teszt: a vizsgálat során magas cukortartalmú folyadékot itatnak a beteggel, ami jelentősén megemeli a vércukorszintet és normál esetben a növekedési hormon szintjének csökkenésével jár; MR-vizsgálat az agyalapi mirigy képalkotására; röntgenvizsgálat a csontok sűrűségének megállapítására.
A hipotónia kezelésének alapját mindig a hipotóniát kiváltó tényező kezelése jelenti, amennyiben ez lehetséges. Ezenkívül szükség lehet gyógytornára a motoros képességek és a testi erő fejlesztése céljából, beszédterápiára a légzési, beszéd- és nyelési nehézségek kezelésére, valamint a táplálkozás támogatására alultápláltság, alacsony testsúly esetén. Csecsemőkorban az agy és az izomzat még könnyen alakítható, így az időben megkezdett fejlesztő terápia révén a hipotón gyerekek akár hamar be is hozhatják a kortársaikkal szembeni lemaradásukat. A gyermek izomtónusát fizikai, foglalkozási és logopédiai terápiával lehet növelni. Ez segít a gyermeknek a fejlődés útján maradni. Egyes gyerekeknek rendszeresen fizikoterapeutákat kell látniuk. A fiataloknak bizonyos esetekben segítségre lehet szükségük a koordinációhoz és más finom motoros készségekhez. Súlyos egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek számára kerekesszékre lehet szükség. A hipotónia nehéz együttélési állapot. Ez egy olyan rendellenesség, amely egy életen át tarthat. Ezért a fiataloknak megküzdési módszereket kell kidolgozniuk. Tanácsadásra is szükségük lehet.
A gigantizmus kezelésének három alappillére van: műtéti-, gyógyszeres- és sugárkezelés. Műtéti kezelés: hatékony kezelés, mely akár teljes gyógyuláshoz is vezethet. Célja az agyalapi mirigyben elhelyezkedő adenóma kisebbítése vagy teljes eltávolítása. A műtétet az orrnyíláson keresztül végzik, teljes altatásban. A műtét szövődményei lehetnek: az egészséges agyalapi mirigy eltávolítása, agyvízcsorgás, agyhártyagyulladás. Gyógyszeres kezelés abban az esetben jöhet szóba, ha a műtét ellenjavallt, vagy esetleg sikertelen volt. Léteznek naponta és havonta adható injekciók, amelyek a növekedési hormon felszabadulását, termelődését gátolják, vagy a növekedési hormon receptorokat. Sugárkezelés (radioterápia): ha a műtéti vagy a gyógyszeres kezelés nem hozott sikert, szükség lehet sugárkezelésre. Előnye, hogy hatékonyan csökkenti a keringő hormonszintet, azonban csökkenti a többi agyalapi mirigy hormon vérszintjét is, melyek pótlása szükséges lehet. További hátránya, hogy nem alkalmazható hosszú távon.
Gyógytorna gyakorlatok a könnyebb HASONFEKVÉSHEZ 👼 babáknak 💛
Gyanú esetén a túlzott fejkörfogatnövekedés-igazolása és koponyaultrahang-vizsgálat igazolja a vízfejűséget. A vízfejűség kezelése műtéti, mely során a felesleges agyvíz elvezetése a cél, hiszen a fokozott nyomás az agyat károsítja. A műtét során az agy oldalkamrájába helyeznek egy katétert, melyhez egy bizonyos nyomás felett megnyíló, egyenirányító szelepen keresztül kapcsolódik egy másik, a bőr alatt a hasüregbe vezető katéter. Amennyiben a műtét előtt nem szenvedett el a gyermek maradandó agyi károsodást, akkor a műtét után egészségesen fejlődhet. Amennyiben a kiváltó ok korábbi gyulladás, agyvérzés volt, akkor a kórjóslatot az akkor elszenvedett károsodás mértéke határozza meg. A műtét után az esetek egy részében lokalizációhoz kötődő epilepszia léphet fel, mely gyógyszeres kezelésre jól reagál. Fontos, hogy a műtött gyermekek szülei tisztában legyenek a katéter esetleges nem megfelelő működésének jeleivel, a következményesen kialakuló koponyaűri nyomásfokozódás tüneteivel, mert ezek megjelenése sürgős kórházi ellátást igényel.
A gyermekgyógytorna foglalkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, izületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését….stb. A gyermekgyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amig a mozgásfejlődés, testtarttás kialakul. A gyermek izomtónusát fizikai, foglalkozási és logopédiai terápiával lehet növelni. Ez segít a gyermeknek a fejlődés útján maradni. A fizioterápia segíthet a gyermeknek abban, hogy jobban kontrollálja mozgását, hasonlóan a foglalkozási terápiához.
tags: #hipotonia #nagyobb #fejkorfogat