Útmutató a baba hozzátáplálásához

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki?

A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”. Bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónapban kezdhető el, az igazi érettség jelei általában 5-6 hónapos kor körül mutatkoznak.

Az érettség jelei:

• A gyermek segítséggel ugyan, de stabilan ül.
• Jól tartja, mozgatja, irányítja fejét és nyakát.

Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

A 6 hónapnál korábban elkezdett hozzátáplálás növelheti a testtömegindex (BMI) pontszámát, túlsúlyt/elhízást okozhat. A túl kései hozzátáplálás (6 hónap túli) növelheti a vérnyomást, csökkentheti a testmagasságot, a BMI-t, és a nagyon kései (8 hónap túli kezdés) szintén az életkori magasságot csökkentheti. Az alap a megfelelő időpont választása a hozzátáplálás megkezdésére.

Hogyan kezdjünk bele?

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.

Hagyományos pürés hozzátáplálás:

• Kezdetben kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség.
• Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani.
• Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni.

BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás:

Ez azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van.

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”

Mit adjunk a gyermekünknek?

A legfontosabb, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.

Vasban gazdag ételek:

• Vörös húsok (disznó, marha) és a máj.
• Zöldségek: bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek.
• Gabonafélék: rizs (rizspehely), zab, kukorica, árpa.

A rizspehely elkészíthető tápszerrel, anyatejjel, vízzel is. Kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat.

A glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen kapható gabonaporok használata.

A hozzátáplálás során a legfontosabb cél az egészség, allergiaprevenció. A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét. Az allergénekkel való találkozásnak ekkor, szájon át van itt az ideje.

Allergének bevezetése (6 hónapos kor körül):

• Földimogyoró (porrá őrölve, ételbe keverve)
• Tojás
• Hal
• Tejfehérje
• Szója
• Dió, mandula
• Glutén

A földimogyoróval való találkozást nem lehet elkerülni, hiszen bejuthat a baba szervezetébe belélegzés útján is, vagy sérült bőrön keresztül is. Ha egy 6 hónapnál kisebb babának ekcémája van, ügyelni kell a földimogyoró miatt, lehet, hogy egy korábbi időpont védené a babát.

Az ételeknek, italoknak nem csupán ízük van: egy őszibarack például virág-illatú, édes, szőrös, belül puha és más színű esetleg, levet ereszt, ha beleharapunk roppan a héj, elolvad a szájban, stb. Figyelj a hőmérsékletre, ami sósabb jellegű (nem sós, de pl. húsos-zöldséges menü) legyen meleg de NE forró. Ami gyümölcs, az lehet szobahőmérsékletű, ami tejtermékes az lehet hűvös (nem jéghideg).

Azonban nem szabad elfeledkezni a zsírokról sem: olívaolaj, kókuszzsír, zsíros sajtok, vaj, avokádó, krémesen-összetörve és keverve valamibe: dió, mandula, stb.

Mit ne adjunk a gyermekünknek?

A hozzátáplálás során bizonyos élelmiszereket kerülni kell:

• Tehéntej nagy mennyiségben: fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját. 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként.
• Édeskömény: tea vagy bármilyen más formában nem javasolt, mert egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslé: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Hozzáadott só és cukor: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek.

Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként.

Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.

Hogyan kínáljuk az ételt?

Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól.

Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!

Finoman érintsd a FELSŐ ajkaihoz (alsóhoz érintve nyelvkilökést okozhat), és hagyd, hogy ő „kapja be”, és fogyassza el róla a falatot.

Püréket kínálj először, így a baba megtanul először nyelni, aztán jön majd a rágás tanulása. Püréket enni más technikát igényel tőle, mint a szopizás vagy a cumisüvegből történő evés. Evésnél a nyelv segít a falatképzésben, úgy, hogy az étel mozgatását a száj elejéről hátrafelé segíti.

Ne használj nehéz, mozgásban akadályozó előkéket. Ez nem egy műtét ahol mindent le kell takarni, hanem a való világ, nem kell megvédeni a babát a maszatoktól.

A baba five-, ill. hathónapos kora után az evés valójában már tanult viselkedés. A szülő segíti vagy éppen hátráltatja ebben, ő a kapocs.

Nem ajánljuk rendszeresen: csöpögésmentes poharak, csőrös itatók, olyan szívószálas itatók amelyekben szelep van (nem megfelelő nyelvhelyzet, technika rögzülése).

A kanalat ne dugd bele a baba szájába. Finoman érintsd a felső ajkaihoz, és hagyd, hogy ő „kapja be”, és fogyassza el róla a falatot.

Ne ijedj meg, ha grimaszol. Neki ízrobbanás az őszibarack is! Egyértelmű lesz, ha nem ízlik neki valami vagy valamiért nem nyeri el a tetszését: ki fogja köpni és tiltakozni fog.

Mennyiségek és folyadékbevitel

NE legyen elvárásod, grammod, a baba annyit egyen, amennyit szeretne (akarata ellenére főleg nem etethető). Ha jó az összetétel, a dolgunk az, hogy ellenőrizzük a baba növekedését, ez mutatja, hogy a táplálás megfelelő-e.

Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd.

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz.

Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség.

Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Tippek és tanácsok

Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel.

Ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális!

Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt.

Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.

Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg.

Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nemtetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.

A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.

tags: #hogyan #kell #csinalni #a #hozzataplalast