Áldott állapotban valóban sok mindenre kell figyelnie a kismamának, hiszen a magzat számos környezeti hatásnak ki van téve, hiába az anyaméh védett közege. Akadnak igenis valós veszélyek, azonban nem kell feltétlenül mindenről lemondanunk, ami a várandósság előtt még fontos volt számunkra, csupán alternatívát kell keresni. Péter-Szabó Judit védőnő mondja el a csalad.hu-nak, mi jó és mi káros a babának.
Készüljünk a várandósságra!
- Már 3 hónappal a tervezett teherbeesés előtt érdemes figyelni arra, mit eszünk, milyen kozmetikumokat és tisztítószereket használunk, hiszen idő kell, mire a szervezetünkből kiürülnek a vegyszerek - figyelmeztet Judit. - Az első 4 hét a kritikus időszak a magzat szempontjából, ez idő alatt a „mindent, vagy semmit” elve érvényesül. Azaz, ha bármilyen káros hatás éri az embriót, akkor a terhesség magától megszakad. A 2-3. hónap a szervek kialakulása miatt érzékeny időszak.
Nem elég akkor figyelned a bevitt anyagokra, amikor megtudod, hogy babát vársz (ezek az első jelei a terhességnek)! A jövendő gyermeked egészségét már a fogantatás pillanata meghatározza. A megtermékenyült petesejt a fogantatás pillanatától kezdve intenzív növekedésen megy keresztül, pár sejtecskéből nagyon gyorsan több centis embrió lesz. A Te fogantatáskori egészségi állapotod, a szervezetedben jelen lévő vitaminok, ásványi anyagok illetve káros anyagok, mind-mind kihatnak az ő fejlődésére és egészségére. Vannak ijesztő és az ijedtséget tompító kutatások is, az én elvem mindig az, hogy ami határeset, azt inkább kerüljük.
Szépítkezzünk természetesen!
- Nem kell a várandósság alatt sem lemondani a finom kencékről, arra viszont figyelni kell, milyen terméket használunk. Elkezdhetjük olvasgatni az összetevőket, de megbízhatóbb módszer, ha már a terhesség tervezésekor áttérünk a natúr kozmetikumokra. A legtöbb kozmetikum olyan vegyszereket tartalmaz, ami hormonálisan hathat a magzatra. Ilyen például a parabén, ami a fiúmagzatok esetében befolyásolhatja a felnőttkori nemzőképességet. A rúzzsal óvatosan bánjunk az ólomtartalma miatt, viszont körömlakkozni nyugodtan lehet, mert a körmön keresztül nem szívódik fel káros anyag.
A parabének kozmetikumokban elterjedt tartósítószerek. Ismert, hogy több parabén károsítja az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, illetve több világméretű gyártó a kivonásuk mellett döntött. A egyes parabének olyan erőteljesen avatkozhatnak be az emberi hormonrendszerbe, hogy például lányoknak előrébb hozza a nemi érettségét. Az egyik legelterjedtebb az emberi hormonrendszert károsító mesterséges anyagok a ftalátok Bár az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC lágyítószerként kerül felhasználásra, egyes ftalátok, döntően a dietil-ftalát - DEP kozmetikai adalékként is elterjedt. Felhasználják testápoló termékekben, például bőrhidratáló krémekben, parfümökben, dezodorokban illatrögzítőként, körömlakkban, hajlakkban de előfordulhatnak még szappanban és samponban is. Egyes ftalátok már betiltotta az EU gyerekjátékokban, arra hivatkozva, hogy károsítják a gyermekek fejlődését, emellett több bizonyíték is van arra, hogy károsítják a fejlődő férfiak szaporodási képességét és az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalát-szennyezettségüket.
Több, a kozmetikumokban elterjedt színezéknek ismert az embrióra vagy a csecsemőkre ismert káros hatása. A triklozán nevű fertőtlenítő hatású anyag, amivel még pár éve reklámozták a kozmetikumokat szerencsére rövid életű volt. A korábban fogkrémekben, szappanokban, dezodorokban, aftershave-ekben elterjedt antibakteriális, gombaölő összetevő nagyon könnyen bejut a nyálkahártyákon és bőrön keresztül az emberi szervezetbe, viszont onnan lassan ürül ki. A triklozán egészen alacsony mennyiségben is károsítja mind a férfi, mind a női nemi hormonok, valamint a pajzsmirigy működését. Az EU bár tiltja a triklozán felhasználást élelmiszerrel érintkező termékekben (2010/169/EU), ám számos bizonyíték ellenére sem korlátozza a kozmetikumokban! Bár az elterjedt felületaktív anyagok (tenzidek), mint amilyen a nátrium-laureth-szulfát (SLES) nem allergizálnak és nem ismert gyermekeket károsító hatásuk, ám vizsgálatok szerint ezen kozmetikai alapanyagok gyakran szennyezettek 1,4 dioxánnal. A tartósító szerként elterjedt butilhidroxianisol BHA-ról is ismert, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. Az USA hatóság hivatalos közlése szerint ráadásul állatkísérletek alapján kijelenthető, hogy a BHA lehetséges emberi rákkeltő. A naptejek fényvédő hatóanyagaként elterjedt homosalate nevű anyagról is kimutatta több kutatás, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését. Hormokárosító kockázatú UV védőként naptejekben használt hatóanyag. Tudósok az ösztrogénszerű hatása miatt már 2005-ben javasolták, hogy minimalizálják ezen anyagok használatát a kozmetikumokban.
Nem kell lemondanunk a hajfestésről!
- Tévhit, hogy nem szabad hajat festeni a várandósság idején, viszont vannak olyan óvintézkedések, amiket valóban be kell tartani: mellőzzük a hajtő festését, inkább melíroztassunk! Ha teljesen meg szeretnénk szüntetni a lenövést, használjunk természetes hajszínezőt! Mindig jól szellőző helyiségben, gumikesztyűben fessünk hajat. Ez utóbbi különösen a fodrász kismamáknak fontos.
Kerüljük az erős tisztítószereket!
- A háztartásban számos veszélyes anyagot használunk takarításra. A kismamáknak azt szoktuk javasolni, hogy kerüljék a nagyon erős vegyszert, például hidegzsíroldót, vízkőoldót, helyette részesítsék előnyben nagyanyáink tisztítószereit: az ecetet és a szódabikarbónát. Lényeges, hogy ebben az időszakban gumikesztyűben takarítson, mosogasson, mosson az anyuka.
A szennyező levegő
- Hazánkban szerencsére még nem jellemző, de nagyvárosokban lehet akkora a szmog, ami már káros hatást gyakorol nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is. Azoknál a várandós nőknél, akik nagyvárosokban kinti munkát végeztek, megfigyelték, hogy nagyobb a koraszülések aránya. Ezen kívül a légszennyezettség légzésproblémákat, kromoszóma rendellenességeket okozhat.
Még egyszer a dohányzásról!
- Nem lehet elégszer beszélni arról, mennyire káros a babára, ha az édesanya dohányzik a terhesség során! A cigarettában található nikotin négyszeresére emeli a bölcsőágyi halál kockázatát! A dohányzó kismamáknál megnő a koraszülés esélye, sorvadt kisbaba születhet. Ráadásul nem lesz olyan okos sem a kisgyermek, hiszen a nikotin sejtméreg.
A dohányzás jelentősen növeli a születendő gyermeknél a maradandó tanulási, koncentrációs, értelmi zavarok megjelenésének valószínűségét. A terhesség alatti kábítószer-használók körében jóval gyakoribb a vetélés, koraszülés, növekedésbeli elmaradás és lepényleválás is.
Ne együnk meg mindent, amit megkívánunk!
- Egyre több helyről halljuk azt, hogy a tartósítószerek, színezőanyagok bevitele a későbbiekben magatartászavart, figyelemzavart okoz a gyermekeknél. Elsősorban a készételekben találhatók ezek az anyagok, így érdemes otthon, friss alapanyagokból főzni. Kerüljük a nitrtites pácsóval tartósított élelmiszereket! Tévhit azonban, hogy le kell mondaniuk a tengeri halakról a kismamáknak! A nagy ragadozó halak fogyasztása valóban nem ajánlott a magas higanytartalom miatt, de a kis halak, garnélarákok fogyasztása igenis javasolt heti 1-2 alkalommal az Omega3 zsírsavtartalom miatt.
A különböző élvezeti szerek a baba szellemi és testi fejlődését is befolyásolják. A terhesség alatti kábítószerfogyasztás ártalmas a fejlődő magzatra és az újszülöttre. A gyermekáldás előtt álló nők rengeteg egészségügyi tanácsot kapnak, többek között, hogy tartózkodjanak bizonyos szerek, leginkább a kábítószerek használatától. A cél, a fejlődő magzat egészségének megőrzése mellett, természetesen a saját maguk egészségének megőrzése is. A kábítószer-fogyasztás nagymértékben növeli a várandósság alatti és a szüléskori szövődmények kockázatát. Minden nő, aki terhesség alatt kábítószert fogyaszt, gyermeke életével játszik. A drogok használata törvénybe ütközik, tehát az anyuka nemcsak a babának és saját magának árt, hanem törvényt is sért.
Vegyi anyagok, melyek csökkentik a tüdőkapacitást
Egy francia-spanyol kutatócsoport arra volt kíváncsi, milyen hétköznapi, háztartásban használt vegyi anyagok lehetnek rossz hatással az apróságok tüdejére. Mintegy ezer szülő-gyermek páros egészségi állapotát elemezték a kutatók, elsősorban a parabének, ftalátok és perfluoralkilok gyermekek tüdejére gyakorolt hatására voltak kíváncsiak. A vizsgálatba bevont anyagok az édesanyák szervezetébe ételek és az ivóvíz közvetítésével kerültek be, majd pedig a placentán keresztül eljutottak a magzathoz. A Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) és a French Institute for Health and Biomedical Research más európai szakemberekkel együtt dolgozva arra a megállapításra jutott, hogy ezen szerek csökkenthetik a gyermek tüdőfunkcióit későbbi élete során. Spanyol, görög, litván és norvég családokat vizsgáltak, közülük 85 kismama volt kitéve fokozottabb mértékben a felsorolt három anyagnak, majd pedig 125 gyermek kapott az átlagosnál nagyobb dózist a szerekből. Az érintett kicsiknek 6 esztendős korukban, majd pedig 12 évesen megmérték a tüdőkapacitását.
Bizonyos vegyi anyagok veszélyt jelentenek a termékenységre, a magzatra vagy szoptatott csecsemőre. A háztartási vegyszerekben lévő vegyi anyagok veszélyei sokfélék lehetnek. Némelyek „csak” a minket körülvevő élővilágra, mások ránk nézve is veszélyesek lehetnek. Azokat a hatásokat, amelyek károsítják a magzatot, fejlődési rendellenességet okoznak teratogén hatásoknak nevezzük. Ilyen hatása van például a radioaktív vagy a röntgensugárzásnak, a kezeletlen cukorbetegségnek, illetve akár egyes kórokozóknak. Emellett több vegyi anyag, gyógyszer is ilyen jellegű károsodásokat okoz. Ha ismert egy anyag teratogén hatása, akkor korlátozva van a használata, elvben. Ez alól sok esetben kivételt jelentenek a gyógyszerek, pont ezért várandóság alatt kizárólag orvos által felírt gyógyszert szabad szedni, de a vény nélküli táplálék kiegészítők esetén is fontos kikérdezni az orvost, gyógyszerészt. Emellett a mai napig sok endokrin károsító anyag van forgalomban, melyek a hormonrendszerbe beavatkozva okozhatnak károsodást a magzat fejlődésében.
Nem csak az anyákon múlik, hogy gyermekük már magzati korban mennyi vegyi anyag hatásával találkozik. Egy új kutatás kimutatta, amit eddig nem vizsgáltak: az apák gyermekeiknek, sőt és még unokáiknak is átörökítik, ha szervezetük vegyi anyagokkal szennyeződött. Jelenleg 350 ezer féle vegyi anyag van forgalomban. A bolygó vegyi szennyezéssel kapcsolatos válsággal küzd, amely messzemenő következményekkel jár a környezetre és az egészségünkre nézve. „Egyre inkább függünk az ember által előállított vegyi anyagoktól, miközben túl keveset tudunk azok negatív hatásairól. Ez komoly veszélyt jelent mind az élővilágra, mind ránk, emberekre. A környezetszennyezés fontos szerepet játszik a fajok folyamatos kihalásában a világon. Az elmúlt években például több jelentés is született arról, hogy különböző mérgező vegyi anyagok az anyatejen keresztül jutnak át az anyáról a gyermekre. Egy amerikai nők körében végzett tanulmány az ivóvízben a biztonságosnak tartott PFAS-szint közel 2000-szeresét találta. Egy másik vizsgálat 25-féle mérgező égésgátlót talált - amelyekről köztudott, hogy erős idegmérgek, különösen a fejlődő gyermekek számára. Más tanulmányok a vegyi anyagok terhesség alatti hatását vizsgálták. „Az apa expozíciójának kockázatait nagyon elhanyagolták. Mindig is inkább arra összpontosítottunk, hogy az anya terhesség alatti toxikus anyagoknak való kitettsége hogyan hat a magzatra. A hatások a spermiumok szöveteiben tovább öröklődnek, még mielőtt a gyermek növekedni kezdene. „Ez jól illusztrálja, hogy a legveszélyesebb anyagokat nem lehet biztonságosan használni. Túl sokféleképpen léphetnek kölcsönhatásba ezek az anyagok az élő szervezetekkel, és lehet, hogy a hatások csak a következő generációkban válnak láthatóvá. A kockázatok csökkentésének egyetlen hatékony módja a legveszélyesebb anyagok fokozatos kivonása és a biztonságosabb alternatívákra való áttérés” - nyilatkozta az eredmények kapcsán Dr.
Az örök vegyi anyagok rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben, valamint az emberi szervezetben, és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek. Az örök vegyi anyagok a legtöbb élelmiszerben, a levegőben, a vízben, a talajban és a tisztítószerekben is megtalálhatók. Gond nélkül képesek áthatolni a bőrünkön is, ennek következtében pedig bejutnak a véráramba is. És ez alól az újszülöttek sem kivételek. Örök vegyi anyagoknak nevezzük azokat az aperfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagokat (PFAS), amelyek csak nagyon nehezen bomlanak le. Ezek a mesterségesen előállított vegyi anyagok szinte észrevétlenül körülvesznek és megbetegítenek bennünket. Nem véletlenül, hiszen több mint 4700 féle létezik belőlük, és ott vannak a zsírálló gyorséttermi csomagolásokban, tapadásmentes edényekben, a csapvízben, a tűzoltóhabban, a vízlepergető textíliákban, a kozmetikumokban és még az élelmiszerekben is. Egy friss kutatás bebizonyította, hogy a nehezen lebomló örök vegyi anyagok az anya véréből a placentán, a köldökzsinóron és az anyatejen keresztül képesek eljutni a magzat szervezetébe is, hogy a gyermeket már születés előtt megfertőzzék. Az örök vegyi anyagok már billiomodrésznyi mennyiségben is képesek kárt okozni, ha megtapadnak a vérben, és ezáltal felhalmozódnak a szervezetünkben. Velük szemben még a terhes nő szervezetében a magzatot oxigénnel és tápanyaggal ellátó placenta sem tud megfelelő gátat képezni az örök vegyi anyagok zsírban oldódó apró molekuláival szemben. A PFAS alkotóelemei a zsírok mellett a fehérjékhez is hozzá tudnak kapcsolódni, és ez még több esélyt ad arra, hogy a káros anyagok eljussanak az anyától a magzat szervezetébe.
Véd a munkatörvény
Ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol a magzat környezeti ártalomnak fokozottan ki van téve, akkor a terhesség bejelentése után a munkáltató köteles olyan munkakörülményeket teremteni, amelyek a kismama számára megfelelőek. Amennyiben ezt nem tudja a munkáltató biztosítani, akkor táppénzre küldheti a várandós munkavállalót. Nem érdemes megvárni a 3. hónapot a terhesség nyilvánosságra hozásával a munkahelyen, hiszen épp a kritikus időszakban nem lesz védve a magzat az esetleges munkahelyi ártalmaktól.
Káros szenvedélyek és a magzat fejlődése
A terhesség alatti kábítószer-használat komoly veszélyekkel járhat a magzatokra és az újszülöttekre nézve. Az leendő édesanyák és édesapák sokat tehetnek a magzat egészségének védelmében, és az egyik legkritikusabb lépés a káros szenvedélyek, például a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt. A drogfogyasztás számos káros hatással járhat, mint például a koraszülés, alacsony születési súly, valamint a magzat testi fejlődésének elmaradása. A kábítószerhasználat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát, beleértve a lassú értelmi fejlődést, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket, gyenge emlékezőképességet, mozgáskoordinációs zavarokat, beszédzavart, gyenge hallást és társadalmi beilleszkedési problémákat. Terhesség alatt a kábítószer-használók körében gyakoribbak a vetélések, koraszülések, növekedésbeli elmaradások és lepényleválások.
A kokainhasználat miatt szintén megnő, egészen pontosan megháromszorozódik a koraszülés esélye, ez a baba tüdejének, szívének és agyának nem megfelelő fejlődéséhez vezethet. De még ha időben is születik a gyermek a kokain okozta sérülések miatt hasonló mértékű lesz a valószínűsége, hogy a testéhez képest túl kicsi fejjel születik, ami sajnos sok esetben együtt jár a magzat agyi fejlődésének akadályaival. Az anya terhesség alatti kokainfogyasztása vetéléshez vezethet. Ritkán, a terhesség korai szakaszában, a kokain veleszületett fejlődési rendellenességeket okoz, amely érintheti a vesék mellett a szemeket, az agyat és a végtagokat is. Kokainfüggő anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz alacsonyabb születési súlyú, és az átlagosnál kisebb lesz a hossza és a fejkörfogata.
Mivel az opiátok átjutnak a méhlepényen, az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság erőteljes sírással, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök lépnek fel. A kokainfüggőségben szenvedő terhes nők hajlamosak lehetnek a bőrfertőzésekre, a vérszegénységre és az alultápláltságra. A megfigyelések szerint miután a baba megszületett, a kokainfüggő nőknél sokkal súlyosabb a szülés utáni depresszió, mint azoknál, akik nem fogyasztottak kokaint. Megjelennek az elvonási tünetek lehetséges mellékhatásai is, gyakran szorongás és öngyilkossági gondolatok kíséretében. Az önkárosító életmód, a veszélyes szituációk előidézése, a felelőtlen magatartás, a baba elhanyagolása végül odavezethet, hogy a gyermeket röviddel a szülés után eltávolítják az anya mellől. Emellett a kokainfüggőség bizonyítása esetén az anyáknak a jogi következményekkel is szembe kell nézniük.
A heroin rövid időn belül képes teljesen lerombolni az egészséges szervezetet, amely ráadásul az egyik legerősebb függőséget okozó kábítószer, a leszokás csak súlyos elvonási tünetek mellett lehetséges. A heroin addiktív hatása nem csak a terhes nőt, de a babát is érinti. De még ha nem is válik a magzat függővé és ha az anya megpróbál leszokni a szerről születendő gyermeke miatt, az elvonási tünetek akkor is negatív hatással lehetnek a magzatra. Az újszülöttkori absztinencia-szindróma olyan tünetekkel jelentkezik, mint az ingerlékenység, a testhőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya, vagy különféle rohamok. A heroin bevitelének módja további betegségeket okozhat. Mivel vénás injekcióval juttatják a szervezetbe, a nem steril tűkkel a heroinisták könnyen beolthatják magukat olyan fertőző ágensekkel, mint a Hepatitisz B vagy a HIV vírus. Ezek a betegségek pedig a babát is megfertőzik, akinek születésüktől fogva nincs esélyük a zavartalan életre. A heroinhasználat elváltozásokat okozhat a placentában és az oxigén, valamint a tápanyagellátásért felelős köldökzsinórban. Ennek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, aminek rengeteg fejlődési rendellenesség lehet az eredménye. A felmérések szerint a heroinista anyák gyermekei négy és félszer nagyobb eséllyel születnek korán és alacsony súllyal.
A magzat szempontjából az egyik legveszélyesebb kábítószer a kokain és a heroin mellett a marihuána (VersysClinics, 2023). A kannabisz a világ nagy részén egyre szélesebb körű társadalmi elfogadottságot élvez. Magyarországon is a kannabisz a legelterjedtebb drog minden korosztályban (Tátrai, 2016). Azon gyermekek, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen marihuánát fogyasztott, koncentrációs zavarokkal küzdenek. Amennyiben el akarják kerülni, hogy gyermeküknek memóriazavarai legyenek a várandós, illetve a szoptató anyáknak tartózkodniuk kellene a marihuána fogyasztásától (Origo, 2003). A graviditás idején a marihuána használóinál másfélszer magasabb volt a halvaszülés és az idő előtti burokrepedés aránya azokhoz képest, akik nem használtak ilyen kábítószert, illetve a hét napon túli kórházba kerülések száma is meghaladta a szert nem használók átlagát. A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x) is. Arról jelenleg még keveset tudunk, hogy felnőttkorra milyen hatásai lesznek annak, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer, arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.
Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Vizsgálatok során ellenőrizték, hogy milyen hatással van a magzatra azon anyák esetében, akik a gyógyszert étvágy-csökkentőnek, narkolepszia kezelésére, vagy illegális drogként fogyasztották. Azt hamar igazolták, hogy a szer gyorsan átjut a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban van jelen a baba vérében, mint az anyáéban, kifejtve ugyanazon káros hatásokat, mint a felnőtt szervezetben. Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség. A legkönnyebben a dextroamphetamine tartalmú étvágycsökkentők hatása volt vizsgálható. Húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességeket, szívfejlődési hibákat, nyúlajkat, súlyos végtagdeformitásokat és veleszületett csípőficamot találtak. Emellett kimutatták, hogy droghasználat során megnövekedett a koraszülések, a kis súlyú újszülöttek, és a spontán vetélések száma.
Dr. Bergeron a drogokról és a terhességről beszél
A teratogén hatások és a megelőzés
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon. Ha az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki. A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.
Vírusos megbetegedések
- Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz.
- Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
- Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
- Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is.
- Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést.
- Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
- HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhen vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során.
Egyéb ártalmak
- Élősködők: A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
- Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit.
- Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
- Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
- Keringési zavarok: például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.
A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.
