A várandósság megállapítása után számos teendő merül fel, és az egyik legfontosabb lépés a területileg illetékes védőnő felkeresése. Az Iveszics Tünde védőnő szakértőnk által összeállított, részletes tájékoztató segít eligazodni ebben a folyamatban.
Ki lesz a védőnőm?
Az, hogy ki lesz a védőnőd, nem mindig egyértelmű, még akkor sem, ha a lakcímed alapján próbálod megtalálni a legfrissebb információkat. A legpontosabb és legfrissebb védőnői utcalistát a Gyermek-alapellátási információs portálon találod meg. Itt nemcsak irányítószámmal tudsz keresni, hanem az ország bármely pontján élő védőnőt is megtalálhatod pontos elérhetőségekkel, címmel és a tanácsadási időpontokkal együtt.
Érdemes az első találkozás előtt a megadott elérhetőségeken felhívni a védőnőt és megbeszélni vele a továbbiakat. Fontos tudni, hogy nem a bejelentett lakcímed alapján kell keresned, hanem az alapján, hogy hol élsz valójában, hová jársz haza, hol alszol.
Mikor kell először a védőnőhöz fordulni?
A védőnőnél azután kell jelentkezned, hogy a nőgyógyász megállapította a várandósságodat. Magaddal kell vinned a várandósság megállapításáról szóló igazolást is, amit a nőgyógyász állít ki. A védőnő kiállítja a terhességi könyvedet, és gondozásba vesz. A gondozás keretében további négy konzultációs alkalmat kell felajánlania, melyek során vagy ő látogat meg téged, vagy te őt. Az alkalmak során felteheted kérdéseidet a várandóssággal kapcsolatban, és segítséget kérhetsz. A gyakorlatban ezek a találkozások általában rövidek, és ha nincs kérdésed, a védőnő csak igazolja, hogy a találkozásra sor került.
Nincs arra vonatkozó szabály, hogy a védőnőnél történő bejelentkezés pontosan mikor történjen meg. Mivel az első genetikai szűrővizsgálat a 12. héten történik meg, jó, ha addigra már a védőnővel is felveszed a kapcsolatot a kismama. A védőnő ugyanis az első találkozáskor kiállítja a terhesgondozási könyvet, amelyet a kismamának a terhessége során végig magánál kell hordania.
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik az elvégzett vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért is fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet. A várandósságod alatt minden vizsgálatra vinned kell magaddal a kiskönyvet.
Mit kell tudni a védőnővel történő találkozásról?
Az első alkalom általában fél-háromnegyed óra, hiszen nagyon sok írni- és megbeszélni való van ekkor. Nyugodtan és bátran kérdezz meg mindent, ami motoszkál benned! Nem tudsz butaságot kérdezned! Bármilyen apró kérdéses vagy zavaró momentum neked hatalmas probléma lehet. Bízz a védőnődben, hiszen az ő hivatása, hogy segítsen neked mindenben, amiben tud.
A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés. A gondozási tervet a várandóssal közösen beszéljük meg, írásban rögzítjük, hiszen a várandósgondozás védőnői része személyre szabott, éppen ezért lehet lazább vagy szorosabb a kötelék.
Kinek a segítségére számíthatsz még?
A várandósság megállapítása után választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned.
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata, hogy egészségügyi szempontból segítse, kísérje a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet.
Ha azt szeretnéd, hogy a várandósgondozásodat szülésznő kísérje, a törvény alapján erre alacsony rizikójú várandósság esetén van lehetőséged, a gyakorlatban viszont a kórházban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnek. Végigkísérik a várandósságot, elvégzik a szükséges vizsgálatokat és a szülést is végigkísérik a nő otthonában, vagy a választott helyszínen. Mivel a bábák magánpraxisban dolgoznak, a szolgáltatásaikért fizetned kell.
A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Vannak képesítéssel rendelkező dúlák, akik elvégeztek egy vagy több tanfolyamot, és folyamatosan továbbképzik magukat. Vannak olyan dúlák is, akiket asszonytársi segítőnek kértek fel családtagjaik, barátnőik, és az így szerzett tapasztalat birtokában (képesítés nélkül) segítik a többi édesanyát. A dúlák információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.
A háziorvos szerepe
Igen, a háziorvosodat értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Erre azért van szükség, mert egyes vizsgálatokat a háziorvos végez el. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat (meghallgatja a légzésedet és a szívverésedet, megméri a súlyodat), és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatod kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
Rizikóbesorolás és vizsgálatok
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség. Ha viszont magas rizikójúból alacsony rizikójúvá minősítik a terhességet, akkor akár a várandósságod alatt is dönthetsz úgy, hogy a továbbiakban a szülész-nőgyógyász helyett szülésznő végezze a várandósgondozásodat.
Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége - pl.
Az együttműködés fontossága
A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Álláspontunk szerint nem tekinthető az együttműködés hiányának, ha nem veszel részt a várandósság alatt a védőnő által felajánlott konzultációkon. A védőnő azonban maga dönti el, hogy mit tekint az együttműködés hiányának. Ha a felajánlott alkalmakból egyet sem fogadsz el, azt értékelheti így, de ez nem törvényszerű. Ha úgy látja, hogy nem működsz együtt, jelezheti ezt a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, vagy a háziorvosodnak. Ilyenkor a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeres, beszélgetnek veled, esetleg környezettanulmányt készítenek. Ha úgy ítélik meg, hogy a születendő gyermek veszélyben lehet, eljárást indíthatnak veled szemben.
Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét.
Ha a szülésed után utasítod el a védőnői ellátást, azt sokkal szigorúbban veszik. A védőnő köteles felajánlani, hogy a kórházból való hazaérkezést követően 48 órán belül, majd az első hat hétben legalább hetente családlátogatást tesz, és segít a gyermekágyas időszakban. Ha ezt elutasítod, azt a gyermek veszélyeztetésének minősítheti, ezért gyermekvédelmi eljárás indulhat veled szemben.