A hozzátáplálás alapjai és ajánlott ütemezése

A hozzátáplálás az az időszak, mely alatt a szilárd táplálékokat bevezetjük a baba étrendjébe. A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk. Olvassa el összefoglalónkat a csecsemőtápszerekről!

A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint (mely az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottságának irányelve) a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF a szoptatást 2 éves korig vagy annál tovább javasolja, hiszen figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is. A magyar szakmai irányelv szerint: "A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A WHO és az UNICEF 6 hónapos korig kizárólag anyatejet javasol (1) - ez nemzetközileg érvényes, és főként a fejlődő országokra, azonban a fejletteknél az életkörülmények stb. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 6. Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) véleménye szerint legalább 4. hónapos korig kizárólag anyatejjel, 6. hónapos korig kizárólag vagy túlnyomórészt anyatejjel szükséges táplálni a csecsemőt. A Francia Élelmiszerügyi, Környezeti és Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (ANSES) arra a következtetésre jutott, hogy 4-6. hónapos kor között javasolt elkezdeni a hozzátáplálást.

A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (ún. Az anyatejjel táplált gyermekek jobban teljesítenek az intelligencia teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni. Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömeg-fejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása. Az egészséges baba születését követően a 3. naptól napi 8-12-szer szopik, az első héten átlagosan napi 8-szor. 1. A szopásoknak csak egy része szolgálja a táplálkozást, a többi a baba megnyugtatására irányul (komfort szopás). Az éjszakai szoptatás bár az anyának fárasztó lehet, elősegíti a hosszabb ideig tartó az anyatejes táplálás fenntartását és a bővebb tejtermelést. Tilos a megszületést követően bármikor teát, cukros vizet adni a babának. Olyan esetekben, ha a gyermek testtömege nem gyarapszik és bizonyítottan nem elegendő a tápanyagbevitele, csecsemőtápszer adása lehet indokolt orvosi javaslat alapján. Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka- lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével. Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák. Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett “anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények “HA“, illetve “1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

A hozzátáplálás megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Naponta 1 étkezéssel kezd el a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt/tízórai. Ha a kicsi türelmetlen, kínáld meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. a kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját). A szoptatáspártiak szerint ha törik, ha szakad, ki kell várni a 6. hónapot, és ezután sem szabad elsietni a dolgokat, az is teljesen normális, ha még 1 évesen is nagyrészt csak anyatejet fogyaszt a baba. Azok a kismamák azonban, akiknek gyermeke nem akar hízni, állandóan éhes, inkább mihamarabb elkezdenék a hozzátáplálást, hogy végre megszabaduljanak azoktól a kritikáktól, amik amiatt érik őket, hogy miért szoptatnak még mindig, miért nem „adnak a babának valami rendes ételt is”. A korán elkezdett hozzátáplálás túlterheli a kicsi emésztőrendszerét, tönkreteszi a bélflórát, ezért a kicsi hajlamosabb lesz a különféle allergiákra, hasfájással, emésztési, székelési nehézségekkel és alvászavarokkal reagálhat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a déli vagy a délelőtti szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek. gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely: ezek az alapanyagok azért értékesek, mert magas keménytőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is. A 6. hónap végétől, 7. főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt.

A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli. A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét.

Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek - kiütés, hasmenés, székrekedés stb. - az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek. Ajánlom a Magyarországon termelt, lehetőleg nem permetezett, ha lehet biogazdaságból származó termékeket.

A hozzátáplálás menete hónapokra bontva

6 hónapos kortól adható:

• Gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
• Zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.

7 hónapos kortól adható:

• Gyümölcs: adható a körte, a banán.
• Zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.
• Állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell.
• Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényiolaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.
• Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

A főzelékek után a szomjoltására anyatejet, babavizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kapjon a csecsemő.

Glutén bevezetése

A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

200 mg glutént tartalmaz:

• 3 g liszt /1 csapott mokkáskanálnyi/
• 3,2 g főtt búzadara /1 csapott kévéskanálnyi/
• 2,8 g teljeskiőrlésű liszt
• 2 g árpa liszt

8 hónapos kor

• Gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.
• Zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egyegy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását.

Főzelékek dúsítása

A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.

Fűszer:

a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.

Pékáru:

A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.

8-9 hónapos kortól

• Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10-11 hónapos kor

• Zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.
• Szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethető. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Bizonyára van az ismeretségi körükben olyan gyermek, aki után az egész lakást bejárják, miközben „beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt megelőzni? Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

• Gyümölcs: narancs, citrom.
• Zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.
• Állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.
• Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek. Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ) Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.

Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk: Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna). A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb.

A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél 6. hónapos kor körül a vastartalékok kiürülnek (ezt pl. az édesanya vasszintje, az újszülöttnél a köldökzsinór túl korai elszorítása (születés után <1 perc) is befolyásolja). A vashiány megelőzése céljából a főzelék kiegészíthető jól felszívódó vasat tartalmazó hússal (pl. nyúl, sertés, borjú), májjal, hallal. Csirkemájat (elsősorban fiatal csirkéét) hetente egyszer kaphat a baba. A halak, ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt legalább hetente egyszer adhatók. (2) Ezek a zsírsavak hozzájárulnak többek között az agy és szem megfelelő fejlődéséhez. (7) A tengeri halak (pl. lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek, de néhány édesvízi halban (pl. Tojást betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. (2) Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek. A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt. Már a hozzátáplálás kezdését követően ajánlott naponta egy evőkanál gabonaalapú pürével vagy 1-2 galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú (gabonafélékben, pl. búzában, rozsban, árpában található fehérje) táplálékkal (pl. liszt, búzadara, babakeksz) indítani, majd lassan, fokozatosan emelni a mennyiségét. Glutént tartalmazó ételt az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben. Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is. Olaj (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól adható a főzelékekbe keverve, 200 g ételben 8-10 g (kb. 1 teáskanálnyi) mennyiségben.

A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára. Ezenkívül, ha esetleg az adott alapanyag bármilyen reakciót vált ki, fel tudod keresni a gyermekorvost, vagy a védőnődet. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek.

A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt. Vegyszermentes zöldség felhasználása lenne az ideális, vagy legalább törekedni kell arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről (élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása) vásárolt alapanyagból és elsősorban frissen készült ételt kapjon a csecsemő. Ellenkező esetben például a házi készítésű sárgarépapürében, főtt céklában, cékla- és sárgarépalében hűtéssel sem megakadályozható, 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló, nitrát jelenléte súlyos mérgezést, akár életveszélyes állapotot idézhet elő. A csecsemők szervezetében még fejletlen a nitrátlebontó enzim, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen, emiatt a nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők a legveszélyeztetettebbek. A mérgezés jellegzetes tünetei: a baba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit nehézlégzés kísér. Súlyos esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a mérgezés fulladásos halállal végződhet. A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (pl. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (pl. eper, málna) gyümölcsök. Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött változat is adható. Fontos, hogy ne csak az édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a semleges és kissé keserűbb ízűeket (pl. A tengeri halak (pl. lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek, de néhány édesvízi halban (pl. Tojást betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. (2) Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek. A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt.

Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója (pl. Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek. gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek. gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely: ezek az alapanyagok azért értékesek, mert magas keménytőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is. A 6. hónap végétől, 7. főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt.

A gyümölcsökkel és zöldségekkel való ismerkedés során törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj.

A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk. Olvassa el összefoglalónkat a csecsemőtápszerekről!

A hozzátáplálás mellett korlátlan alkalommal folytatható a szoptatás. Kezdetben naponta 2x1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát. Az új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja. 2. Egy-egy szoptatást válthat ki havonta előbb a zöldség/burgonya/hús püré, majd a gabona/tej püré és a gabona/gyümölcs püré. Már a hozzátáplálás kezdetétől törekedni kell minél többfajta, változatos étel adására, hogy a baba szervezete megfelelő mennyiségben, arányban és minőségben megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat, valamint minél többféle ízt kóstoljon és kedveljen meg (pl. zöldségek és gyümölcsök).

A WHO szerint az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét. A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (ún. Az anyatejjel táplált gyermekek jobban teljesítenek az intelligencia teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni. Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömeg-fejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása.

A hozzátáplálás természetesen nem helyettesítheti a szoptatást, hiszen hat hónapos kor után továbbra is az anyatej a fő táplálékforrás a gyermek számára. Fontos kiemelni, hogy a fokozatos kóstoltatást és kínálást nem szabad erőltetni, hanem a gyermek igényeinek megfelelően kell megismertetni őt a különböző táplálékféleségékkel. Optimálisan kétéves korig javasolt a szoptatás, és minden mamának el kell fogadnia a tényt, hogy előbb-utóbb el fog jönni az elválasztás pillanata.

A szakemberek ajánlása a hozzátáplálással kapcsolatban. A WHO szerint az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét. A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (ún. Az anyatejjel táplált gyermekek jobban teljesítenek az intelligencia teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni. Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömeg-fejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása.

A WHO és az UNICEF 6 hónapos korig kizárólag anyatejet javasol (1) - ez nemzetközileg érvényes, és főként a fejlődő országokra, azonban a fejletteknél az életkörülmények stb. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 6. Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) véleménye szerint legalább 4. hónapos korig kizárólag anyatejjel, 6. hónapos korig kizárólag vagy túlnyomórészt anyatejjel szükséges táplálni a csecsemőt. A Francia Élelmiszerügyi, Környezeti és Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (ANSES) arra a következtetésre jutott, hogy 4-6. hónapos kor között javasolt elkezdeni a hozzátáplálást. Forrás: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0- 12 hónapos) táplálásáról. Egészségügyi Közlöny.

Mit kell tudni a táplálékallergiákról? Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása (pl. Barna M, Pálfi E, Horváthné-Kardos K. Táplálkozási és környezeti tényezők szerepe a csecsemő és gyermekkori allergiás megbetegedések megelőzésében. Egészségtudomány. Cseh Á. Az allergiamegelőzés korszerű irányelvei, lehetőségei csecsemőkorban. Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, és mtsai. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, és mtsai. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics. Koletzko S, Niggemann B, Arato A. European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. Diagnostic approach and management of cow’s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee practical guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. National Health Service. Your baby’s first solid foods. Réthy LA Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségeicsecsemőkorban. Spring. Med. The Royal Children Hospital Melbourne. Guide to foods. Baby’s first year. Solid Starts. Baby feeding schedules. World Health Organization (WHO). 2002. 55th World Health Assembly. Infant and Young Child Nutrition.

tags: #hozzataplalassal #csokken #a #tej