A saláta termesztése nem ördöngősség, de vannak fortélyok, amiket ha betartunk, jobb eredményeket érhetünk el.Figyelem! Az alábbiakban leírt tippek csak a salátákra és nem az endíviákra, radicchiókra, madársalátára és rukolára értendőek. Azok egészen más növények, egészen más igényekkel.
Az évszaknak megfelelően válasszunk salátafajtát
A legtöbb salátafajta márciustól októberig folyamatosan vethetőek a július második felétől augusztus első feléig terjedő időszakot nem számolva. Ugyanakkor a legtöbb fejesedő fajta legalább 90 napot igényel, ami azt jelenti, hogy inkább kora tavaszi vagy augusztus végi vetésre valók. Az áttelelő salátákat szeptemberben, vagy októberben vessük el.
A saláta nem fagyálló. Az áttelelő saláták kivételével a fagyok tönkreteszik a leveleket, a nagyobb fagyok a gyökereket is. Ősszel és kora tavasszal a nem áttelelő példányokat fóliával fedjük. Alatta rendszeresen szellőztessünk. Az áttelelő példányokat a tél közeledtével szintén védjük, pl. szalmával, mulccsal borítsuk, ami alatt melegebb van, de szellőzik.
Július második felében, augusztus első felében ne vessünk salátát, ezek nagyon hamar felmagzanak a száraz, forró időben.
A salátákat kb. 2 hetes ciklusokban folyamatosan vessük tavasztól őszig. Ha kevés a hely, akkor a vetést szaporítótálcán végezzük. Így biztosíthatjuk a folyamatos salátaellátását a családnak akkor is, ha felmagzana a korábbi állomány.
A vetést hűvösebb, nyirkosabb napokra időzítsük
A saláta magja relatív hűvös időben, napfényre csírázik és sok nedvességet igényel. A növény nem túl tápanyagigényes, így külön a salátát trágyázni nem kell a kiskertben. Gyakorlatilag elég, ha közvetlenül a jól felgereblyézett, elegyengetett és jól belocsolt talaj felszínére szórjuk a magot. A magok elszórása után elég, ha picit lenyomkodjuk a talajt. Hamar csírázik, 4-6 nap múlva már láthatóan beindulnak a magok. Ha túl sűrű lett a vetés, egyeljük ki, a kiegyelt példányokat ültessük új helyre.
Lehet palántázni is, ilyenkor egy keltetőtálcát töltsünk fel kb. 5 cm vastagon földdel, nedvesítsük be alaposan és arra szórjuk a magokat, majd egy nagyobb fával óvatosan nyomkodjuk le. Nagyon fontos a direkt fény, különben elkezd megnyúlni a növényke. Akkor lehet kiültetni, amikor már 3-4 rendes levele van. Ne ültessük sokkal mélyebbre, mint a tálcában volt, mert a földdel takart levelek rothadni kezdenek.
Figyeljünk a levelekre
A saláta, különösen a fejesedéskor szereti a vizet, de a pangó vizet kerülni kell. A leveles példányokat lehet felülről is, azonban a fejesedő példányokat - különösen a fejesedés megkezdődése után - már csak a tövénél locsoljuk. A levelek tövénél megülő víz nem jó és kerülni kell, hogy a levelek túl sokáig vizesek maradjanak. Érdemes estefelé locsolni, de akkor, amikor még számíthatunk arra, hogy a levelek megszáradnak.
Kerüljük el a növények sokkolását. Tartsuk locsolással folyamatosan hűvösen és nyirkosan a talajt, ez véd a korai felmagzás ellen is. Ha jégeső közeleg, raschel hálóval takarjuk le a salátát, mert a jég összetöri a leveleket és azok rothadni kezdenek.
A saláta "szereti" a tömeget
A saláta nem bánja, ha szorosan egymás mellett nő a többiekkel, ez általában jó hatással van a levelek mennyiségére is (ennek oka, hogy ha egy növény úgy érzi, egy másik növény ki akarja szorítani, arra előszőr fokozott növekedéssel reagál). Ugyanakkor figyeljünk, mert zsúfolt helyzetekben könnyebben jelenhetnek meg betegségek és terjedhetnek kártevők is, illetve könnyebben felmagzik a növény.
A salátának kevés ellensége van, de azokra figyeljünk
A salátát igencsak szeretik a csigák, ezen kívül megszállhatják a tetvek és lisztharmat is megjelenhet.
A csigák ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha a saláta elöregedett, lehajló, sárguló leveleit eltávolítjuk. Ne legyen korhadó, rothadó növény a saláták közelében és ne legyenek felborult cserepek, dobozok sem, ahol a csigák megbújhatnak. Ha csigát látunk, pateroljuk ki őket az ágyásból.
A tetvek ellen a lemosás segít leginkább, esetleg a szappanos vízzel való permetezés. A növényvédő szerekkel csínján bánjunk, hiszen a leveleket meg szeretnénk enni.
A lisztharmat ellen leginkább a fertőzött levelek leszedésével, esetleg permetezéssel lehet védekezni. Javítsuk a szellőzést, figyeljünk arra, hogy a saláta levelei ne legyenek folyamatosan nedvesek.
A saláta legnagyobb ellensége ugyanakkor a száraz meleg, ez ugyanis arra készteti, hogy szárba szökjön és felmagozzon. A felmagzott saláta már nem hoz új leveleket, ráadásul a meglévő levelek nagyon keserűekké válnak. Szedjük ki gyökerestől és mehet a komposztba.
A tépősalátákat szedjük folyamatosan
A tépősaláták folyamatosan újabb leveleket hoznak, de ha elérnek egy ideális méretet, akkor hamar felmagzanak. A legjobb védekezés ez ellen, ha nem hagyjuk, hogy elérjék ezt a méretet és folyamatosan szedjük a levelüket, így módon egy növényről akár 3× annyi levelet szedhetünk, mintha hagynánk méretesre nőni (természetesen így is felmagzik egy idő után, de addig is nagyobb hasznot hajt). A leveleket kívülről szedjük, körkörösen, ahogy a növény növesztette őket. Mindig hagyjunk 4-5 levelet a növényen és szedés után hagyjuk megfelelően regenerálódni kb. 3-4 hetet.
A fejes saláta igényei, termesztése
A fejes saláta leginkább a tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott, kissé lúgos talajokat szereti, jól termeszthető laza szerkezetű, barna homoktalajon is, de alapvetően nem igényes, és bármilyen talajtípusban megél. Mivel szereti, ha tápanyagban dús a talaj, ültetés előtt érdemes műtrágyázni, illetve szerves trágyázni.
Rendszeres öntözésre, és sok nedvességre a növekedési időszakban van szüksége, később kevesebb vizet igényel, mivel a túl sok nedvesség a fejeket lazává teheti. A saláta számára lehetőleg világos helyet keressünk. Alapvetően hidegtűrő növény, így a palántáit már kora tavasszal kiültethetjük, de akár át is teleltethetjük őket a szabadban.
Mivel a nagy meleg és a hosszú nappalok következtében hajlamos felmagzani, célszerű a fajtakiválasztásra több gondot fordítani, valamint szakaszosan vetni. Tavaszi szabadföldi vetésre nyári fajtát érdemes választani, mert a korai fajta felmagzik a nyári melegben.
A saláta betegségei közül a salátaperonoszpóra és a salátavész okozhat gondot, a kártevők közül pedig a lótücsök, drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója támadhatja meg.
A saláta termesztése több módon is történhet, vásárolhatunk előnevelt palántákat, de elvethetjük a magokat mi is, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából beltérben.
Ha már március elején szeretnénk kiültetni a palántákat, akkor az első magokat már február közepétől elvethetjük. A magokat jó szerkezetű, szobahőmérsékletű földdel töltött cserepekbe vagy ládába vessük, majd nyomkodjuk őket a földbe.
A csírázáshoz fényre és nedvességre van szüksége a magoknak. Emellett a kellemes párás környezet is kedvez a folyamatnak, amit úgy tudunk biztosítani, ha egy üveglappal vagy fóliával befedjük a cserepet. Kikelés utána a cserepet költöztessük át valamilyen napos helyre, és gondoskodjunk arról, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen.
A palánták már március elejétől kiültethetők 20 cm-es tő, és 30 cm-es sortávolságot tartva. A magokat szabadföldbe is vethetjük, hozzávetőleg a retekkel egy időben tehetjük ez meg, áprilistól azonban már ne vessünk korai fajtákat, csak nyári salátafajtát válasszunk.
Mivel a magok meglehetősen aprók, a vetést szélcsendes időben végezzük. Készítsük elő az ágyást, a 30 cm-es sortávolságot most is tartsuk, a magokat takarjuk földdel. Kikelés után ritkítsuk meg a vetést, hogy 20 cm-es tőtávokat tudjunk tartani. A kiritkított növényeket ültessük át másik helyre.
A kertben a nyár folyamán többször is vethetünk salátát, augusztustól azonban már kezdjük el az áttelelő salátafajták vetését. Az áttelelő saláta vethető a kertbe, szabadföldbe, de akár ládába is. A ládás vetés előnye, hogy az ültetőközeget könnyebb nedvesen tartani, mint a szabadföldi vetés esetében.
Az áttelelő saláta palántái szeptember végén, október elején kerülhetnek a végleges helyükre, ebben az esetben is figyeljünk a 20 cm-es tőtávolság betartására.
Saláta fajták
Fejessaláta fajták
- Hajtató gigant: Fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A fej nagy, tömör, sárgászöld színű. Levelei ép szélűek, kissé hólyagos felületűek.
- Május királya: Korai fajta szabadföldi termesztésre, valamint őszi és tavaszi fólia alatti hajtatásra is kitűnő fajta. Közép-nagy, tömött, jól záródó fejet nevel. Levelei hullámosak, szabálytalan hólyagokkal, sárgás világoszöldek.
- Attrakció: Szabadföldi termesztésre és őszi hajtatásra javasolt fajta. Közép-nagy, kissé lapított, világoszöld, jól zárt fejet képez. Levele sima, hullámos szélű. Folyamatosan termeszthető, nem magzik fel.
- Keszthelyi nyári: Szabadföldi termesztésre javasolt fajta. Felmagzásnak jól ellenáll, rendszeres öntözés mellett nyáron is termeszthető. A fej nagy, kemény, jól zárt. Levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak.
- Balatoni zöld: Hosszú tenyészidejű szabadföldi fejessaláta fajta. Nagy, zárt, közép-zöld színű fejet képez. Nyári termesztésre kiváló, nem hajlamos korai magszárképződésre.
- Téli vajfej: Ősszel vethető, palánta formájában áttelelő fajta, mely tavasszal korán fejesedik. A fej közép-nagy, jól boruló, világos sárgászöld. Külső levelei kissé hullámosak.
- Kobak: Enyhén fűtött és fűtetlen fólia alatti hajtatásra javasolt, rövid tenyészidejű fajta. Levelei igen finom szerkezetűek, sárgászöld színűek. A fej 25-30 dkg tömegű, jól záródó. Magszárképzésre nem hajlamos, az egyik legízletesebb fajta, friss fogyasztásra kitűnő.
- Edina: Enyhe fűtésű, vagy fűtés nélküli fólia alatti hajtatásra, valamint korai szabadföldi termesztésre javasolt, rövid tenyészidejű, gyors fejképzésű fejessaláta. Levelei sárgászöldek, finom szerkezetűek, felületük kissé hólyagos. A fej közép-nagy vagy nagy, jól záródó, tömött. A fej átlagos súlya 18-20 dkg. Fejrothadásra és levélszélbarnulásra nem hajlamos. Az alacsony és ingadozó hőmérsékletet is jól bírja.
Tépősaláta fajták
- Amerikai barna: Fejet nem képez, ugyanakkor sok zsenge levelet hoz, melyek élénkbarna rajzolatúak. Szakaszosan vethető és folyamatosan szedhető, hamar regenerálódik.
- Lollo bionda: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Dús levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes, finom, ropogós levelekkel, melyeket folyamatosan szedhetünk.
- Lollo rossa: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes levelekkel, melyek piros szegélyben végződnek. Leveleit folyamatosan szedhetjük.
Jégsaláta fajták
- Great lakes: Hosszú tenyészidejű szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Nagy, kemény fejet nevel, levele ropogós, közép-zöld színű. Magszárképződésre nem hajlamos.
- Tarzan: Szabadföldi helybevetésre javasolt fajta, tenyészideje 80-90 nap. Nagyméretű, zárt, tömött fejet képez, mely elérheti az 1 kg átlagtömeget is. Felmagzásra nem hajlamos.
Miért magzik fel a saláta?
A saláta idő előtti virágzásának és a magszár képződésének oka leginkább a helytelen termesztésre, fajtaválasztásra vezethető vissza. Fényigény tekintetében ugyanis az egyes fajták között jelentős mértékű eltérés figyelhető meg. A nyári fajták hosszú, csak 12, de vannak olyan fajták is, melyek csak 16 óra intenzív megvilágításban fejesednek. A magszárak képződéséhez is hasonló igényekre van szükségük. Ennél rövidebb nappalok hatására jellemzően a saláta csak nagy leveleket fejleszt és nem képes fejesedni.
A fajták fényigényéből következik, hogy helytelen megválasztásuk esetében pl. téli hajtatásban használatos fajták nyári termesztésével, vagy nyári fajták téli ültetésével a növények fejképzés nélkül magszárat hoznak, illetve nem képesek befejesedni. A termesztési gyakorlatban ennek kiküszöbölése érdekében a nemesítők a folyamatos salátatermesztéshez a fényigény alapján fajtasorokat állítanak össze, ahol havi vagy kéthavi elosztásban megadják a termesztésre javasolt fajtákat. Tehát a korai felmagzás ellen elsősorban a fajták megfelelő kiválasztásával, azok helyes időben történő vetésével védekezhetünk.
Más fajokban (pl. retek, fejes saláta, spenót) a magas hőmérséklet váltja ki a magszár képződését. Ha a fejes saláta fejképződése idején a hőmérséklet tartósan 15 °C fölé emelkedik, akkor megindul a magszár fejlődése.
Kedvezőtlen feltételek mellett a növény stresszhatás alatt van és a korai virágképződés indukálódik. Ezért szükség esetén öntözzünk, lazítsuk a talajt, hagyjunk elegendő tőtávot és kezdjünk valamit a támadó kártevőkkel, kórokozókkal. A később vetett fajtáknál például az árnyékos-félárnyékos hely megfelelőbbnek tűnik.
Végezetül egy fontos kérdés: ehető a felmagzott saláta? A virágzás, magérlelés alatt a növény keserűanyagokat termel annak érdekében, hogy megvédje magát a növényevőktől. Sok zöldségnövényünk idő előtt magszárba szökken, idő előtt virágzik, és idő előtt hoz termést, ami rontja a minőséget. Ezt hívják felmagzásnak.
Salátatermesztés: Rosszul csinálod! 3 tipp, hogy egész évben rengeteg salátát termessz bármilyen éghajlaton!
A fejes saláta (kerti saláta) méltatlanul ritka szereplő a magyar konyhában, pedig hazánkban a 17. század óta jelen van. Európában a görögöknek köszönhetjük elterjedését, de már ők is az egyiptomiaktól vették át. A tél végi és késő őszi zöldségszegény étrend vitaminhiányának kiváló pótlója lehet, hiszen K, B1, B2 B6 vitaminban gazdag, a C-vitamin tartalom 100g termésben 20mg. Közeledvén január végéhez, hamarosan indul a salátatermesztési szezon. A fejes saláta hidegkedvelő növény, ezért elsősorban tavasszal és ősszel vetjük. A tartós, de nem túl erős fényt kedveli, vízigénye a növekedés kezdeti szakaszain nagy, később a sok nedvességtől a levelek szétdőlnek. Az ideális hőmérséklet számára 16 C °. A melegebb idők beköszöntével a saláta magszárat fejleszt, „felmagzik”. A talaj típusát tekintve lényegében igénytelen, bár a legjobban a laza szerkezetű, enyhén lúgos barna homoktalajt kedveli. Gyorsan felvehető tápanyagokra van szüksége, hiszen egy viszonylag kicsi gyökérzetnek kell ellátnia egy nagy lombot.
A saláta nagyszerű forrása a C-vitaminnak, segíti az emésztést, támogatja a fogyókúrát, és hidratál. Magas antioxidáns tartalmának köszönhetően pedig hozzájárulhat bizonyos betegségek megelőzéséhez is.
