A várandósság sokak számára az élet egyik legintimebb, legérzékenyebb időszaka. Gyakran halljuk, hogy ez az idő arra való, hogy már most, a születés előtt elkezdődjön a kapcsolat az új élet és az őt váró szülők között. De mi van akkor, ha ez a kapcsolat nem alakul ki „magától”? Ha nem érezzük azt, amit kellene? A társadalmi elvárások sokszor azt sugallják: a jó anyát már a pozitív terhességi tesztnél elönti a szeretet, és nap mint nap beszélget a pocakban növekvő babával. Ám a valóság árnyaltabb.
A kapcsolódás vágyát befolyásolja a testi-lelki állapotunk, az élethelyzetünk, korábbi veszteségek, nehézségek, vagy akár a terhesség megélése. Sokan bűntudattal élnek, ha nem érzik „azonnal” a kötődést. Pedig a nem kapcsolódás nem jelenti azt, hogy rossz szülők leszünk. Gyakran épp az intenzív érzések - a félelem, a bizonytalanság, a múlt feldolgozatlan rétegei - akadályozzák meg, hogy nyitott szívvel jelen tudjunk lenni. A nem kapcsolódás tehát nem hiba, hanem információ. Jelzés arról, hogy talán túl sok a teher, vagy nem elég a támogatás. A kapcsolódásnak sok arca van - és nincs „egy jó módja”.
A magzati kommunikáció csatornái
A szülőknek számos módja van a magzattal való kommunikáció fejlesztésére. Ez egy olyan kapcsolat, amely folyamatos meglepő felfedezésekből áll, és ez a kapcsolat lesz az alapja annak a köteléknek, amely a születés után kialakul. Mondhatjuk, hogy akkor kezdődik, amikor a nő megtudja, hogy terhes. A terhes nők tapasztalatai nagyon gyakran eszméletlenek, és a pszichoszomatikus modulációra hatnak: az immunrendszerre, a hormonális szintre és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyre. Ezek a változások a humor révén átjutnak az embrióba, amely viszont a humoron keresztül reagál az anya szervezetére és elméjére.
Az első szakasz után, vagyis a magzat érzékeinek kialakulásakor szenzoros kommunikációról beszélhetünk, amely különösen tapintási és hallási úton történik. A gyermek képes megjegyezni néhány méhen belüli életében hallott hangot: elsősorban a szívverést, de az anyai és apai hangot, sőt néhány mesét is. Egyes tanulmányok rávilágítanak az anyai párbeszéd hasznára a posztnatális nyelvi struktúrák kialakítása szempontjából: ha az anya hangja hiányozna a terhesség ideje alatt, akkor a jövőben a gyermek hallgatási és beszédkészsége veszélybe kerülhet, mert hiányoznának az alapjai. Tomatis, aki a méhen belüli életben a hang hatásának tanulmányozásának szentelte magát, azt állítja, hogy „az embrió olyan hanghatásoknak van kitéve, amelyek állandóan meghatározzák a jövő nyelvének alapvető struktúráját és ritmusát. A kommunikáció képessége tehát az anya és a gyermek közötti tényleges létezésből, sajátos kommunikációjukból, de mindenekelőtt saját ismeretéből fakad. A legelső nyelv pontosan ez, vagyis ez az intim kommunikáció az anya és a magzat között ”(Tomatis A., 1993, 41).
A fiziológiai kapcsolat mellett létezik a viselkedés csatornája: minden, amit a várandós anya tesz, hatással van magzatára is. A kicsi érzékeli az életritmusod, a Téged körülvevő környezetet és személyeket, és a közvetlenül rá irányuló cselekedeteidet is: eljut hozzá, ha megsimogatod a pocakod vagy ha énekelsz neki. Harmadikként csatorna a „láthatatlan csatorna”, vagyis a lelki köldökzsinór. Ennek a kapcsolatnak az alapja egyfajta ösztönös, intuitív tudás a benned fejlődő kisbabáról: megérzed, hogy fiú-e vagy lány, hogy mikor fog születni, vagy hogy egy rossz orvosi lelet után is biztos meggyőződésed, hogy minden rendben van odabent. Persze nem mindenkinél működik ez a képesség ilyen egyértelműen.
Módszerek a magzattal való kapcsolódásra
Az egyik kialakult módszer a haptonomia, amelyet Frans Veldman holland orvos talált ki, aki a „megérintés és érzés tudományának határozta meg intim és affektív dimenziójában” (Veldman, 2015). Ez abból áll, hogy érintéssel érintkezésbe kerül a csecsemővel, és a terhesség negyedik/ötödik hónapjától kezdve gyakorolható, attól kezdve, amikor a csecsemő mozgása érezni kezdi. Ez úgy történik, hogy aktív kapcsolatot keresünk, vagyis a magzat válaszreakcióját. A rekeszizom, a perineum és az összes hasizom izomlazító fázisával kezdődik, átmegy a légzés vezérlésén, majd a tényleges érintkezésbe kerül. A szülők így aktívan találkozhatnak gyermekükkel, aki ezekre az ingerekre reagálva közeledik vagy távolodik, lassan mozog és reagál a mozgásokra, lengésekre és ringatásokra. Anya és apa egyaránt megtapasztalhatja egymást ebben a kommunikációban, és érezheti, hogy a magzat a kezéhez közeledik.
A terhesség alatti zenehallgatás táplálja az anya és a gyermek kapcsolatát is. Mindenekelőtt azért, mert a magzat megjegyzi azokat a hangokat és meséket, amelyeket leggyakrabban hall, és ugyanez történik a dallamokkal is: azok, akik a méhen belüli élet során gyakrabban hallhatók, miután megszülettek, segíthetnek megnyugodni, mert valami ismerős dolgot képviselnek. Az anya ezért már a terhesség alatt énekelhet a babájának, hogy a csecsemő mind a jelenben, mind a jövőben profitáljon belőle. Ezenkívül a zene aktiválja a magzat előnyös szerves változásait: a szívverés lelassulását, a test mozgását és az endorfinok termelésének stimulálását, amely hasznos a fájdalom enyhítésére.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis az anya és fejlődő magzata közötti kapcsolatteremtési módszer, melyet két magyar pszichoanalitikus, Raffai Jenő és Hidas György dolgoztak ki. Feladata lélektani oldalról felkészíteni a magzatot és az anyát a születésre-szülésre. A módszer preventív és terápiás, alkalmazásával az anya támogatható a várandósságával kapcsolatos esetleges konfliktusai, problematikus viszonyai rendezésében. Az anya-magzat kapcsolatanalízis abból indul ki, hogy a magzat intelligens, érző lény, akivel érdemes aktív, tudatos kapcsolatot építeni. Segíti az anyát az anyává érés folyamatában, a magzatot lelki működésének kibontakozásában. Csökkentheti a szülészeti komplikációk valószínűségét azzal, hogy időt és teret ad a gyermekvárással, szüléssel és szülővé válással kapcsolatos érzelmi problémák és tudattalan szorongások feldolgozására. Gyógyító élményt nyújthat a várandós szülő saját gyermekkorából származó hiányaira.
A baba és mama között kialakuló párbeszéd az interakció révén fejlesztő hatású a babára nézve, ugyanis a magzat fogalmat alkot önmagáról az anya visszajelzései hatására, míg az anya kisbabára vonatkozó benyomásai egyre pontosabb, a baba igényeihez illeszkedő gesztusokat váltanak ki. A kötődés mentén szerveződő tapasztalatok a baba tanulási, emlékezeti képességeit fejleszti, míg az átélt pozitív élmények kimunkálhatják az anyai identitást, megerősíthetik a szülői kompetenciaérzést, ezzel is támogatva a szülés körüli és utáni időszak kihívásaiban való helytállást.
A Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika docense, dr. C. Molnár Emma pszichológus indította útjára A nő ezer arca című programot. Ő fejlesztette ki az úgynevezett katexisterápiát. Ez olyan összetett módszer, amely zeneterápiát, imaginációt, egyéni és csoportterápiát is tartalmaz, és a várandósság huszonnegyedik hetétől érdemes elkezdeni. Szerinte a gyermekvárás alatt nemcsak magzat fejlődik és jön végül világra, legalább ennyire lényeges, hogy mindeközben édesanya is születik. A terápia egyik kulcsfontosságú célja, hogy a várandós nő azonosulni tudjon a magzatával, képes legyen megérteni és elfogadni a kicsi igényeit, és ezekre jól tudjon reagálni. Ennek egyik legjobb útja a magzatmozgás megértése. Ez igen lényeges, mert a babák így jelzik jó, illetve rossz közérzetüket. A jó anya-magzat kapcsolat segít a születendő baba tulajdonságainak megérzésében, sőt a szülés körüli szorongás oldásában is.
Anya-magzat kapcsolatanalízis - Lélekben hangolódva
A prenatális kötődés jelentősége
A prenatális kötődés kifejezés arra a kötelékre utal, amelyet a szülők és a magzat a terhesség alatt kialakít. Winnicott volt az, aki elsőként beszélt az „elsődleges anyai aggodalomról”, vagyis az anya affektív befektetéséről a magzat felé, egy exkluzív és intenzív részvételről, amely kizárja a többi dolgot is, mert az odafigyelés, gondolatok és fantáziák teljes egészében az érkező gyermeknél.
Az a csecsemő, aki érzi a méhből a szeretetteljes kapcsolatot, örömet és önmegerősítést kap, amely hozzájárul az érzelmi és érzelmi biztonságának kiépítéséhez. A szülők számára ez kedvez a gyermekkel való kapcsolat fejlődésének, valamint az anyaság és az apaság érzésének.
Alessandra Piontelli (1987) pszichoanalitikus által végzett másik ultrahangvizsgálat nagy különbségeket talált a gyermekek motilitásában az intrauterin életben: egy lány nyugodtnak, de nem mozdulatlannak tűnt, legtöbbször magzatvízben lebegett, és néha ritmikusan mozgott; karjait az oldalára ejtették, és néha összekapcsolta a kezét; összességében nyugodt és harmonikus gyermeknek tűnt. Egy másik viszont nagyon keveset mozdult; szinte mindig a méh egyik sarkában összegömbölyödött, arcát karjaival és kezeivel eltakarta, és úgy tűnt, hogy még a lábai is olyan helyzetben vannak, hogy el tudja takarni az arcát; nem tűnt nyugodtnak, de határozottan feszültnek. Nem állíthatjuk, hogy ezek az állapotok teljes egészében az anyai humorális és érzékszervi hatásoknak köszönhetők, de ezek nagy hatással vannak mind a gyermek jó közérzetének, mind rossz közérzetének aktiválására.
Tanulmányok és kutatások
A Helsinki Egyetemen végzett tanulmány (Partanen E. Paola Citterio, zenetudós és zeneterapeuta olyan zeneterápiás tanfolyamokat dolgozott ki vízben, amelyeken a terhesség ideje alatt részt lehet venni, azzal érvelve, hogy „ez az út kiváló módja annak, hogy megtanulják, hogyan stimulálják a magzatot, folyamatos szinaptikus kapcsolatokat hozva létre neurológiai rendszer.
A Tatabányai Szent Borbála Kórházban Földes Zsuzsanna szülésznő vezetésével csoportosan készülhetnek fel az édesanyák gyerekük születésére, és közösen sajátítják el azokat a kommunikációs technikákat, amelyek segítségével közelebb kerülhetnek hozzájuk. A program szervezői egyaránt merítettek Hidas és Raffai módszeréből, valamint René Van De Carrnak a fejlődő magzat tanítása és fejlesztése terén elért tapasztalataiból. Abból indultak ki, hogy a magzat az 54. napra tökéletesen “kész” kis élőlény, akinek már minden szerve kialakult. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a további fejlődés milyen környezetben történik: magára hagyatva, ingerszegény, ellenséges vagy támogató, fejlesztő légkörben. Munkájuk célja, hogy könnyebben alakuljon ki a babában az ősbizalom érzése, s ezáltal könnyebben fejlődjön saját személyisége, jobb legyen másokhoz fűződő érzelmi kapcsolata, nyitottabb legyen a világra.
Dr. Nyikon Tünde pszichiáter dolgozta ki “A magzat nevében” című programot, amely gyakorlatilag mindenki számára elérhető, hiszen a fejlesztő tréning anyagát interneten vagy postai úton is meg lehet rendelni. A pszichiáter akkor fordult a téma felé, amikor megszülte első gyerekét, s maga is tapasztalhatta, milyen sok múlik a gondos felkészülésen. A tréning közel százötven gyakorlatot, tanácsot és javaslatot tartalmaz, amelyek a pszichés és testi felkészítést, a harmonikus baba-mama kapcsolat kialakulását segítik elő. Ennek a módszernek az a sajátossága, hogy mindvégig a fejlődő magzat szempontjait veszi figyelembe, azt próbálja megértetni az édesanyával, hogy az egyes történéseknek milyen hatásuk lehet a babára, hogyan tudják megteremteni számára a szülők a legjobb, legegészségesebb feltételeket.
A kapcsolatanalízis minősége nem mérhető abban, hogy a kismama hogyan érzékeli a baba jelenlétét, a kapcsolatot. Ez csak arról szól, hogy a kismamának milyen egyéb képessége van. Mennyire tud képben látni, mennyire tudja kifejezni az érzéseit. Az érzés, a történet mindenképpen ott van. Lehet, hogy egy olyan kapcsolatanalízis sokkal mélyebb kötődést tud létrehozni, ahol alig beszél a kismama, de nagyon mélyen átéli a helyzetet a kisbabával, mint aki egy gyönyörű történetet mesél el. Ez változik is. Ahogy nő a magzat, neki is más lesz fontos. Először a saját fejlődése a legfontosabb, ez leköti az energiáját, a figyelmét, és csak egy idő után lesz fontos a külvilág.
A gyermekvállalás tervezése során sok könyvet olvastam a témában, így került a kezembe Hidas György, Raffai Jenő és Vollner Judit közös írása, a Lelki köldökzsinór - Beszélgetek a kisbabámmal című könyv. Amikor legnagyobb lányommal végre várandós lettem, Dr. Somkövi Ágneshez kezdtem el anya-magzat kapcsolatanalízisre járni.
A Lelki köldökzsinór c. könyv elolvasásán keresztül hallottam a kapcsolatanalízis módszeréről, felkeltette az érdeklődésemet. Ez részben segített, de korlátozott is, mert eleinte túl sok elvárás, konkrét elképzelés élt bennem azzal kapcsolatban, hogy mit „kellene” éreznem (pl. élénk képeket látni), ahogy a könyvben olvastam. Ahogy ezt sikerült Zsuzsannának is köszönhetően elengednem, összességében egyre több pozitív érzést, élményt éltem át a kapcsolatanalízis alkalmain, és örülök, hogy kipróbáltam a módszert.
Az első gyermekem születése után úgy éreztem, hogy ugyan próbáltam a szüléssel és gyermekágyi időszakkal kapcsolatban felkészülni mentálisan, mégsem sikerült teljes egészében, ezért olyan módszert keresek, ami tudományosan bizonyított, hatékony. Több fórumon a magzati kapcsolatanalízis módszerét ajánlották. Csodálatos dolog, hogy az édesanyák mindent meg tudnak beszélni a kisbabájukkal már magzati korban. Teljesen szkeptikusként indultam erre a varázslatos utazásra, és a babánk születésével minden értelmet nyert. Sokkal tudatosabban tudtam így felkészülni a babám világra jövetelére és - annak ellenére, hogy nem minden alakult úgy a szülésen, ahogyan terveztem - abszolút pozitív élményként maradt meg bennem. Teljesen megváltoztatta a magzathoz való viszonyom, így már a születést megelőzően kialakult köztünk a kötődés. Elképesztő nagy az összhang, a baba nagyon kiegyensúlyozott, ami, biztos vagyok benne, hogy nagyrészt a kapcsolatanalízisnek köszönhető.
Hiszek abban, hogy a babák mindenről tudnak már a pocakban is. Az első terhességem idején kerestem a lehetőséget a kapcsolódásra, akkor említette egy ismerősöm a módszert. Nekem a legfontosabb a tudatos közös idő volt, amikor csak a babámra koncentrálok. Tudtam az előző folyamatból, hogy mindig van egy bevezető része a beszélgetésnek, ami rólam, az aktuálisan engem foglalkoztató kérdésekről szól, ezeket a kis bevezetőket is szerettem. Elsőre ikreim születtek, így azért választottam Zsuzsannát erre a várandósságra, mert az ikersége vonzott benne. Nagyon szerettem az álomernyő kifejezést. Nem ma kezdtem el az önismereti utamat, de ebben mindig van hová fejlődni. Pozitívan, várakozással telin gondolok a szülésre a módszer hatására. Tudom, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy egy természetes, problémamentes szülés-születésélményünk lehessen.
Az IVF kezelés során szükségem volt lelki támogatásra, így kerültem kapcsolatba Zsuzsannával. Amikor sikerült a beültetés, Zsuzsanna felajánlotta a kapcsolatanalízis módszerére való váltást. Nem volt számomra könnyű teljesen elengedni magam a foglalkozások során, és elhinni, hogy a módszer nálam is működik. A legtöbb alkalommal csak egy-kétszer éreztem bármilyen sugallatot a babám részéről, ezért sokszor csak a saját gondolataim jutottak eszembe. Ennek ellenére a foglalkozások alkalmával rá voltam szorítva, hogy maximálisan csak a babával és az ő lehetséges érzéseivel foglalkozzak, ami segíthetett a kötődés kialakulásában. A módszer alkalmazásával nyitottabbá váltam a nem kézzelfogható, lelki folyamatok iránt. Jónak érzem a babámmal való kapcsolatomat. 🙂 Már nagyon várom, hogy megszülessen, és személyesen is találkozhassak vele!
Amikor bizonyossá vált a várandósságom, keresgélni kezdtem olyan olvasmányok, könyvek, kiadványok után is, melyek a várandósság lelki, mentális oldalát világítják meg, lehetőleg gyakorlati példákkal, valós tapasztalatok leírásával tarkítva. A keresgélések útján jutottam el a kapcsolatanalízis alapjait adó Lelki köldökzsinór című könyvig, melytől pont ezeket kaptam. Ajánlás útján jutottam Zsuzsannához. Nagyra értékeltem, hogy minden héten adott volt egy óra, ami csak a miénk, a kisbabámé és az enyém, amikor csak egymásra figyelünk, beszélgetünk. A kapcsolatanalízisnek köszönhetően határozottabbnak, ugyanakkor rugalmasabbnak is érzem magam. Alkalomról alkalomra hangolódtunk össze és ismertük meg egymást. Ennek a tanulási folyamatnak része volt az, hogy vágyainkat és érzéseinket is kifejezhessük egymás irányába, ezzel is megerősítve a köteléket közöttünk. Hetente egy alkalommal egy óra időtartamban találkoztunk Zsuzsannával online. Valamennyi alkalom gördülékenyen zajlott, Zsuzsanna egyértelmű instrukcióinak köszönhetően mindig pontosan tudtam, hogy mi a következő lépés, mire számítsak. Jó szívvel ajánlom valamennyi kismamának a kapcsolatanalízist és hogy ezt a módszert Zsuzsanna közreműködésével próbálják ki, akinek a személyisége és a módszer alkalmazása kapcsán tanúsított elhivatottsága hozzásegített engem és a kisbabámat is a céljaink eléréséhez, azaz, hogy a kapcsolataink a vágyott mértékben elmélyülhessen.
Nagyon jó érzés volt leendő apaként csatlakozni a pszichológiai ülésekhez, a kapcsolatanalízis folyamatához. A jelenlétem segített abban, hogy a babával még születése előtt kialakítsak egy kezdeti kapcsolatot apaként. Ezen kívül a párkapcsolatot is erősíti, mert azt üzeni a nő felé, hogy nincs egyedül a babavárás alatt, és a kisgyerek felnevelésében sem lesz egyedül. Az apa közelsége segíthet legyőzni az ilyenkor normális félelmeket és bizonytalanságot, amit a várandós nő érezhet (pl. ha az apa fogja vagy megszorítja az anya kezét egy érzelmileg nehéz vagy pl. elérzékenyült pillanatban a kapcsolatanalízis alatt).
Amikor bizonyossá vált a várandósságom, keresgélni kezdtem olyan olvasmányok, könyvek, kiadványok után is, melyek a várandósság lelki, mentális oldalát világítják meg, lehetőleg gyakorlati példákkal, valós tapasztalatok leírásával tarkítva. A keresgélések útján jutottam el a kapcsolatanalízis alapjait adó Lelki köldökzsinór című könyvig, melytől pont ezeket kaptam. Ajánlás útján jutottam Zsuzsannához. Nagyra értékeltem, hogy minden héten adott volt egy óra, ami csak a miénk, a kisbabámé és az enyém, amikor csak egymásra figyelünk, beszélgetünk. A kapcsolatanalízisnek köszönhetően határozottabbnak, ugyanakkor rugalmasabbnak is érzem magam. Alkalomról alkalomra hangolódtunk össze és ismertük meg egymást. Ennek a tanulási folyamatnak része volt az, hogy vágyainkat és érzéseinket is kifejezhessük egymás irányába, ezzel is megerősítve a köteléket közöttünk. Hetente egy alkalommal egy óra időtartamban találkoztunk Zsuzsannával online. Valamennyi alkalom gördülékenyen zajlott, Zsuzsanna egyértelmű instrukcióinak köszönhetően mindig pontosan tudtam, hogy mi a következő lépés, mire számítsak. Jó szívvel ajánlom valamennyi kismamának a kapcsolatanalízist és hogy ezt a módszert Zsuzsanna közreműködésével próbálják ki, akinek a személyisége és a módszer alkalmazása kapcsán tanúsított elhivatottsága hozzásegített engem és a kisbabámat is a céljaink eléréséhez, azaz, hogy a kapcsolataink a vágyott mértékben elmélyülhessen.
A kapcsolatanalízis módszeréről a Lelki köldökzsinór c. könyvben olvastam, el is határoztam, hogy ki szeretném próbálni. A kíváncsiságon kívül személyesebb célom is volt a módszerrel, valamint életem ezen szenzitív szakaszában olyan magánéleti problémák is felmerültek, melyeket terápiás közegben szerettem volna feloldani. Zsuzsanna üléseink során megteremtette az egyensúlyt, ahol a lelki rezilienciámat is tudtam erősíteni, és közben haladtunk a babámmal lévő kapcsolat elmélyítésével is. Maga a kapcsolódás bennem máshogy képeződött le, mint ahogy az említett könyvben édesanyák tapasztalatait olvastam, Zsuzsanna ennek megélésében és bizonytalanságom eldolgozásában is maximálisan támogatott. Jelenleg várandósságom végéhez közeledem, és minden apróságért hálás vagyok, amit sikerült megismernem kisbabám jelleméből, és amit úgy érzem, el tudtam neki mondani a körülöttünk zajló dolgokról.
A várandósságom elején igyekeztem feltérképezni, hogy milyen módszerek érhetőek el a várandósság és a szülés megkönnyítésére mind fizikai, mind mentális síkon. El...
tags: #kapcsolatfelvetel #a #magzattal #trening