Az allergének a környezetünkben előforduló anyagok, melyek arra hajlamos emberekben allergiás reakciót okoznak.
Az allergia hirtelen és súlyos tüneteket okozhat, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Sok esetben az első kóstolásnál csak enyhébb tünetet okoz, de ha szinte azonnal jelentkezik, akkor gyanakodhatunk allergiára. A második kóstolást akár kórházi ügyelet közelében is végezhetjük, hogy egy esetleges súlyos reakció esetén, azonnal orvoshoz tudjunk fordulni.
Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra), vagy 48 óra elteltével (késői) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést.
A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.
A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak.
Mikor és hogyan vezessük be az új ételeket?
Mindennek megvan a maga ideje! Az optimális időpont az ételbevezetésre valamikor a 4-5 hónapos kor után van, de legkésőbb a 6. hónap környékén. Azonban a pontos időpontot a baba határozza meg. Ha a kicsi már öt-hat hónapos és érdeklődik az ételek iránt, izgatott lesz, amikor a többiek esznek, nyúl az étel felé vagy rágó mozdulatokat tesz, érdemes kipróbálni.
Püré vagy BLW? Nincs egyetlen helyes megközelítés. Lehet hagyományos, kanalas módszert választani, vagy BLW-t. Egyik sem rosszabb a másiknál. A kanalas módszernél a babák először megtanulnak nyelni, majd később megtanulják, hogyan kell rágni az ételt. A BLW esetében ez fordítva történik: először jön a rágás, majd a nyelés.
Figyeljünk a jelekre! Ha a baba eleinte elutasítja az ételek bevezetését, de ne aggódj, próbálkozz néhány nappal vagy akár héttel később újra. Ha többszöri próbálkozás után a baba továbbra sem fogadja el a különféle alapanyagokat, keressetek fel az egészségügyi szakembert.
Jegyzeteljünk! Az allergének bevezetésekor javasolt egy türelmi időszak betartása, amikor nem adunk más új ételeket a babának. Ez segít azonosítani, ha esetleg allergiás reakció lép fel, hogy pontosan melyik allergén okozza a reakciót. Egy táplálkozási napló hasznos lehet, amelyben feljegyezhetjük, mit és mikor evett a baba, valamint, hogy az egyes allergének milyen változásokat okoztak (bőrpír, széklet, fájdalom stb.).
Ellenőrizzük az alapanyagok forrását! Vásároljunk megbízható forrásból gyümölcsöket, zöldségeket és húst.
Gyakori allergének csecsemőknél
Tej és tejtermékek
Joghurt, kefír, túró, sajt, tejföl, tejszín: 7-8. hónap, tej (italként): 1. A laktózintolerancia, tejérzékenység vagy tejallergia a legismertebb ételérzékenységek közé tartoznak, ezért fontos betartani az ajánlásokat, és a 7 hónapos kort követően már adni a babának joghurtot vagy kefirt. Válasszunk cukormentes natúr termékeket, és adjunk belőlük egy teáskanálnyi mennyiséget a baba zöldség- vagy gyümölcspüréjéhez. Ha nem tapasztalunk allergiás reakciót, 24 óra múlva megismételhetjük a kóstolást. A túrót, reszelt sajtot és tejfölt a 7-8. hónaptól adhatjuk, a joghurthoz hasonlóan. A teljes tej italként való fogyasztásához pedig várjunk az első születésnapig.
A tehéntej-allergia a csecsemők és a két évesnél fiatalabb gyermekek 2,5%-ánál jelentkezik, így ez a leggyakoribb allergiás reakció ebben a korban. Ennek az az oka, hogy a tehéntej fehérjéi az első idegen fehérjék, amelyekkel szervezetünk találkozik. A tehéntejben 20 vegyület található, amely allergiás reakciót válthat ki. A legfontosabbak a laktoglobulinok, laktalbumin és a kazein.
Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget.
Tojás
A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban rendkívül gazdag élelmiszer, könnyű elkészíteni és a kalóriatartalma is alacsony, így szívesen fogyasztjuk. Néhány zöldség és gyümölcs bevezetése után a tojás is felkerülhet az ételek listájára.
A tojásfehérje-allergia aránya kisgyermekkorban nagyobb, mint felnőtteknél.
Gabonafélék (Glutén)
A glutén a sikérben található természetes anyag, amely a búzában és más gabonákban található. A glutén bevezetése ideális esetben a hozzátáplálás megkezdésekor történik, amikor kis mennyiségű lisztet vagy zabot keverünk a baba püréjébe vagy főzelékébe.
A gabonafélék jelentősége is kiemelendő az allergia szempontjából. A tejhez hasonlóan alapélelmiszer, így elkerülése az étrendben nehezen oldható meg. E betegségcsoport nem azonos a coeliakiával (köznapi nevén lisztérzékenység) vagy a pékek között gyakori "lisztasztmával".
Szója
A szójaallergia is emelkedik az utóbbi időben, mert ma már általános a reformétrendekben és az élelmiszeripar is gyakran használja.
A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál.
Eper és egyéb gyümölcsök
Cseresznye, eper, málna, görögdinnye, őszibarack - öt gyümölcs, amely a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat is tartalmaz, azonban allergiás reakciókat is okozhat, amelyek csecsemő- és gyermekkorban is előfordulhatnak.
Földimogyoró
A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, ezért célszerű a bevezetését a hozzátáplálás megkezdése után de az első születésnap előttire időzítve. Kezdetben kis mennyiségű sűrű mogyoróvajat keverhetünk a kása vagy gyümölcspürébe, majd figyeljük meg, hogyan reagál a baba szervezete. Fontos megjegyezni, hogy a földimogyoró kiemelkedően gazdag folsavban, B- és E-vitaminban, olajokban és zsírokban.
A földimogyoró fogyasztása, illetve élelmiszeripari felhasználása is terjed hazánkban. A legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat első helyen a földimogyoró okozza. A legerősebb allergénként ismert tápanyag.
Az allergia tünetei és kezelése
Az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget.
A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be.
A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi - magyarázza a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége.
A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető.
Említettük, hogy a gyermekek többsége 4 éves korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére.
Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri panaszok, esetleg légúti tünetek jelentkeznek egy tápláléktól, akkor 2-3 hónapig javasolt kiiktatni az étrendből, utána ismét meg lehet próbálni.
A táplálékkal szembeni allergiát a gyerekek az esetek nagy százalékában négy-ötéves korukra kinőhetik, addig azonban figyelni kell a diétára és az esetlegesen fellépő panaszokra. Ez azonban nem biztos, hogy minden esetben a teljes allergia megszűnését jelenti, hiszen ismert az ún. atópiás menetelés. Vékony Blanka szerint az étrend összeállítása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen, kornak, nemnek, fizikai aktivitásnak megfelelő makro- és mikrotápanyag-szükségletet kell biztosítani abban az esetben is, ha az allergént kizáró étrend szerint táplálkozik a gyermek. Kellő odafigyeléssel kell eljárni azzal kapcsolatban is, hogy ne csak magát a táplálékallergént vegyük ki az étrendből, hanem az azt rejtett formában tartalmazó, az allergénnel szennyezett élelmiszereket is.
A baba ételérzékenység esetén nem kerül életveszélybe az esetek nagy százalékában, így ha a baba enyhe tüneteket produkál, nem szükséges mentőt hívni, viszont orvossal konzultálni amint lehet, igen! Háziorvos vagy orvosi ügyelet, akár telefonon is tud azonnali segítséget adni.
A súlyos allergiás tüneteknél írd le vagy nyomtasd ki, mit kell tenned vészhelyzet esetén. Ha szükséges cselekedj!
Tejcukor gondok: ha a baba "túleszi magát" dr. Kovács Tibor csecsemő-és gyermekgyógyász
A gyógyszeres terápia (szisztémás kezelés) csak az igen sújos tünetek előfordulása esetén szükséges. Bőrtünetek, mint ekcéma vagy csalánkiütés enyhítése sok esetben inkább lokálisan, helyileg alkalmazható készítményekkel történik.
Ha tanácstalan vagy mikor melyik alapanyagot célszerű bevezetni a gyermeked étrendjébe, a hozzátáplálási táblázat praktikus segítséged lesz.
