A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere, valamint a folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer célja a gyermeket vállaló édesanyák - és családok - jövedelmi helyzetének javítása, az egyenlőtlenségek és a szegénységi kockázatok csökkentése.
A szülőket megillető pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások és az egészségbiztosítás alapján járó pénzbeli ellátások.
Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások
A gyermeket vállalók az egészségbiztosítás keretében az alábbi pénzbeli ellátásokat vehetik igénybe: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekápolási táppénz, amely a gyermek betegsége esetén vehető igénybe.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díj biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. A csecsemőgondozási díj az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben ha a biztosítási idő folyamatos volt.
A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás.
A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amit az Államkincstár oldalán találsz. Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díj társadalombiztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de a maximális összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.
A gyermekgondozási díj folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod.
A GYED iránti kérelmet írásban, a foglalkoztatónál kell benyújtani. A kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható.
Diplomás GYED
Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyereked. Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozol. Ez azért van, mert a diplomás GYED-et pont azért kapja a szülő, mert nem dolgozott, hanem tanult korábban.
Nagyszülői GYED
A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyereket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül. Ilyenkor a munkába visszatérő szülő helyett a nagyszülő kapja az ellátást, ami beleszámít a nyugdíjába is.
Családtámogatási ellátások
A családtámogatási ellátások egy gyűjtőfogalom, amely a következő támogatási formákat foglalja magában: anyasági támogatás; családi pótlék (nevelési ellátás / iskoláztatási támogatás); gyermekgondozást segítő ellátás (GYES); gyermeknevelési támogatás (GYET).
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt.
Családi pótlék
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás - együtt: családi pótlék - formájában.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig; tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig).
A GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Egyéni vállalkozók speciális helyzete
A TB törvény szempontjából a kismamák egy nagyon speciális helyzettel állnak szemben. Ugyanis hiába van valakinek főállású jogviszonya, oda a szülési szabadság (első 168 nap) után Magyarországon még nem szoktak a kismamák visszatérni a 8 órás főállásukba fizikailag, hanem többnyire fizetés nélküli szabadságot igényelnek, és ezáltal az egy passzív jogviszonnyá válik.
A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is.
A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. Ez a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98.183 Ft.
Amikor pedig már van minimális járulékfizetési kötelezettség (pl. „GYES időszaka”), akkor a költségelszámolás miatt többnyire vállalkozói kivétet is számfejtünk havonta. Ezt azt jelenti, hogy nettó „bért” is utal magának a vállalkozó, és nem csak a minimális járulékot fizeti meg az államnak. Ebben az esetben a minimum TB járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) mellett még SZJA-val (15%) is számolni kell.
Ne felejtsük el, hogy a járulékfizetésen túl az ilyen típusú vállalkozók az év végi nyereség után is adóznak. Év végén először 9% vállalkozói SZJA fizetésére vagyunk kötelezettek a nyereségünk után, majd pedig a maradék adózott eredményre jön még az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll.
KATA adózók
Az előző két esethez képest a katások speciális helyzetben vannak, hiszen rájuk nem a Tbj. vonatkozik, hanem a saját törvényük. Mivel a szülési szabadság első 168 napja után a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van egy kismama, így előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (+ iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak.
A KATA esetében is igaz az, hogyha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor tud mentesülni az adó megfizetése alól. Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon.
Táppénz
Amikor egy várandós vállalkozó nem tudja folytatni a munkáját - például egészségügyi okokból vagy orvosi javaslat alapján -, táppénz igényelhető. január 1-jétől a táppénz igényléséhez kizárólag az Egészségbiztosító által biztosított SZÜF-felületen lehet beadni a kérelmet. A táppénzes papírt a háziorvos kéthetente állítja ki. Ezt a munkáltatóhoz kell eljuttatni, aki, ha tb-kifizetőhely, maga intézi a folyósítást.
Összefoglalás és teendők
Az egyéni vállalkozók számára a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások igénylése részletes előkészületeket és pontos ügyintézést igényel. Az új, digitális alapú rendszer gyorsabbá és átláthatóbbá teszi a folyamatot, de a megfelelő dokumentáció és előzetes tájékozódás továbbra is kulcsfontosságú.
Mivel az egyéni vállalkozók esetében nincs munkáltató, aki intézné az ellátások igénylését, minden adminisztratív teendőt maguknak kell elvégezniük. Ezenfelül javaslom, hogy olyan szerződés kerüljön megkötésre, amely tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozó a gyermeknevelési támogatás (gyet) és a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt semmilyen személyes tevékenységet nem végez, beleértve a számla kiállítást is. Ezen szerződéssel igazolható, hogy az egyéni vállalkozó helyett a szerződésben foglalt személy folytatja a keresőtevékenységet.
