Az ikerterhesség egy csodálatos, de nem mindennapi állapot, amely fokozott figyelmet és gondos orvosi ellenőrzést igényel. Mivel két (vagy több) magzat fejlődik egyszerre, a kismama szervezetét nagyobb megterhelés éri, és ennek következtében bizonyos szövődmények előfordulása gyakoribb lehet. Manapság egyre több ikerbaba születik, így jó eséllyel a te környezetedben is van legalább egy ikerpár. Az ikrek mindig különleges figyelmet kapnak - bárhová mennek, magukra vonzzák a tekinteteket. Kettős csoda, dupla kíváncsiság: az emberek szinte mágnesként érzik a vonzerejüket. És bár sok minden kering róluk, van egy rakás meglepő tény, amit talán még te sem tudsz.
Az ikerterhesség viszonylag ritka, de nem szokatlan jelenség: természetes úton nagyjából minden 80-90. várandósság ikerterhesség. Magyarországon az ikerszülések aránya körülbelül 1,5-2% körül mozog, és az utóbbi években kissé emelkedett, főként a lombikprogramok és a későbbi gyermekvállalás miatt. A szülési életkor kitolódásának és a termékenységi kezeléseknek köszönhetően egyre több ikerpár születik szerte a világon.
Az ikerterhesség okai és genetikai háttere
Vajon, ha egy családban már előfordult ikerterhesség, akkor a következő generációnak nagyobb esélye van arra, hogy iker babái legyenek? A hiperovuláció génje a család bármelyik oldaláról származhat, de a nőnek rendelkeznie kell a génnel ahhoz, hogy a párnak a genetika alapján ikrei legyenek. Más szóval, a család apai ágáról származó ikrek nem befolyásolják az ikrek születésének esélyét. Lehetséges azonban, hogy ha az apa örökölte a hiperovuláció génjét, akkor ezt a gént továbbadhatja a lányoknak, növelve ezzel az ő esélyét. Ezt a hajlamosító gént a férfi és a nő is tovább örökítheti.
A kutatások szerint minden 7-10. terhesség ikerterhességként indul, de - többek között genetikai rendellenesség miatt - a testvérpárnak csak az egyik fele születik meg. A tudományos magyarázat szerint azért, mert vélhetően az embereknél az ikerterhesség fokozott kockázattal jár. Érdekes tény, hogy az emberek esetében az egypetéjű ikrek fogantatása egy random esemény, hátterében genetikai tényezők hatása nem ismert. Minden nőnek ugyanakkora esélye van egypetéjű ikreket szülni, a megtermékenyített petesejt korai szétválása pedig egyfajta fejlődési zavarnak tekinthető.
A kétpetéjű ikerterhesség hátterében ugyanakkor találtak genetikai hatást, elsősorban anyai ágon bizonyos fokú családi halmozódást mutat, ami a gonadotropinelválasztás genetikai determináltságára utal. Szomorú hír a férfiak számára, hogy az ő szerepük az ikerhajlam átadásában vitatott. Ennek ellenére a családfák nem ritkán éppen apai ágon mutatnak generációkon keresztül halmozódást, akár egypetéjű, akár kétpetéjű ikrekét.
Meglepően gyakori, hogy többször is születnek kétpetéjű ikrek egy családban. Ez arra utal, hogy genetikai hátterű lehet a jelenség - egy kutatásban nemrégiben ez a lehetőséget vizsgálta meg egy, a QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézet vezette nemzetközi csoport. A kutatás során nyálmintákból kivont DNS-t vizsgáltak meg, és hét olyan gént azonosítottak a szakemberek, amelyek összefüggenek a kétpetéjű ikerterhességekkel. Egy ilyen egyszerű teszttel ma már feltárható, hogy egy nő vajon hajlamos-e az ikerszülésre, illetve további, a termékenység problémáival összefüggő adatokat is kinyerhetnek így a szakemberek. A feltárt összefüggéseket azonban tovább lehet pontosítani, ehhez arra van szükség, hogy még több kétpetéjű ikerpár anyukája jelentkezzen a DNS-tesztre. Eddig 8265 ilyen édesanya génjeit vizsgálták meg (a világ számos országában zajlottak a felmérések), és ezeket hasonlították össze olyanokkal, akiknek nem voltak ikreik. A vizsgálatokat úgynevezett gén-chipek segítségével végezhették el, ezekkel lehetett ellenőrizni és összehasonlítani a közel egymillió génváltozatot.
Nick Martin professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy az azonosított gének természetesen a női termékenységgel összefüggők, többek közt a tüszőstimuláló hormon (FSH) szabályozásában résztvevők - ezt a mesterséges megtermékenyítésre szorulók oly jól ismerhetik. A megtalált gének közt kettőről eddig nem sejtették, hogy köze lehet az ikrek születéséhez. „Ez csak a kezdet. Most hét gént találtunk, de tudjuk, hogy jóval több van még. Minél több anyukát vizsgálhatunk, annál jobban tudjuk majd azonosítani azokat, akik szupertermékenyek és számíthatnak az ikerszülésre” - mondta Martin professzor. Hozzátette, hogy a terméketlenséggel küzdők számára ugyanilyen fontosak ezek a felfedezések.
A hiperovulációs elmélet működése esetén, ha a férfi örökli a hiperovuláció génjét, ez a gén önmagában nem elég ahhoz, hogy ikrei legyenek, a női partnerének is rendelkeznie kellene ezzel a génnel, de ha továbbadja ezt a gént a lányainak, akkor megnő az esélyük arra, hogy ikreket szüljenek. Például: 1. generáció: Az anya rendelkezik a hiperovuláció génjével, és ikrei születnek, egy fiú és egy lány. 2. generáció: Az ikerpár nő tagjának ikrei születnek. Egyikük örökli a hiperovuláció génjét. A genetika azonban nem mindig ilyen egyszerű, mint ez a példa. Egyes gének dominánsak, míg mások recesszívek, így - ha a hiperovuláció génje recesszív - két recesszív gént kellene örökölni ahhoz, hogy a tulajdonságot megkapjuk.
Az ikerterhesség típusai
Az ikerterhességek két fő típusa az egypetéjű és a kétpetéjű ikerterhesség, és már a fogantatás módja alapján különbséget tehetünk köztük. Egypetéjű ikrek akkor jönnek létre, ha egy megtermékenyített petesejt kettéválik - ilyenkor a két baba genetikailag teljesen azonos, azonos neműek, és nagyon hasonlítanak egymásra. Az egypetéjű ikrek ritkábbak, az összes ikerterhesség körülbelül egyharmadát teszik ki. Kétpetéjű ikrek esetén két külön petesejt termékenyül meg két külön hímivarsejt által - így a babák csak annyira hasonlítanak, mint bármely testvérpár, lehetnek azonos vagy különböző neműek is. Ez a típus gyakoribb, és gyakran öröklődik az anyai ágon, illetve előfordulása gyakoribb 30 év feletti nőknél és mesterséges megtermékenyítés esetén.
Az egypetéjű magzatok egyetlen petesejt megtermékenyítésével, annak osztódásával, majd méhfalba ágyazódásával fejlődnek ki. Az egypetéjűség a 14. hét előtt végzett ultrahangvizsgálattal megjósolható abból, hogy egy vagy két (esetleg több, az ikrek számától függően) méhlepény fejlődött-e ki. Az egypetéjű ikreknél gyakori a közös méhlepény és magzatburok.
Az egypetéjű ikrek: genetikailag teljesen egységesek; mindig azonos neműek; külső tulajdonságaik közösek. Az ikrek egypetéjűségének minden kétséget kizáró megállapítása csak DNS-teszttel lehetséges, amely - természetesen - csak a babák megszületése után végezhető el.
Kétpetéjű ikrek két (vagy több) külön petesejt két (vagy több) spermium általi megtermékenyítésével, majd méhbe ágyazódásával fejlődnek ki. A kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymásra, mint két (vagy több) nem ikertestvér, ők tulajdonképpen „egyidős testvérek”.
Jóval több kétpetéjű iker születik, mint egypetéjű; ezek a babák lehetnek azonos vagy különböző neműek egyaránt. Mindegyikük külön méhlepényben és magzatburokban fejlődik.
A hármas vagy többes ikrek lehetnek egypetéjűek, kétpetéjűek vagy ezek kombinációi is.
Az ikerterhesség jelei és korai felismerése
Az ikerterhesség már a kezdetektől eltérhet az egyes babás terhességtől, elsősorban az intenzívebb tünetek miatt. A kismamák gyakran számolnak be erősebb reggeli rosszullétről, fokozott hányingeről és általános kimerültségről, amelyet a magasabb HCG- és progeszteronszint vált ki. A szervezetnek egyszerre két magzat fejlődését kell támogatnia, ami nagyobb energiaigényt és terhelést jelent. Már a terhesség első heteiben megfigyelhető lehet a gyorsabb testsúlynövekedés, intenzívebb mellfeszülés és a has látványosabb növekedése is. A méh is gyorsabban tágul, ami koraibb alhasi feszülést vagy húzódást okozhat. Sok nő tapasztal fokozott éhségérzetet vagy épp étvágytalanságot, gyakori hangulatingadozást, erőteljesebb hormonális reakciókat.
A várandós nő ikerterhességre gyanakodhat, ha a hasa nagyobbnak tűnik, mint azt a terhesség kora indokolná, ha termékenységi kezelésben vett részt, vagy ha a családban születtek már ikrek.
Az ikerterhesség legkorábban az első ultrahangvizsgálaton, általában a 6-9. terhességi hét között ismerhető fel. A 12. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már fényt deríthet az ikerterhességre. A terhesség ezen korai szakaszában a méhlepények számából valószínűsíthető az is, hogy egy- vagy kétpetéjű ikrek fejlődnek-e az anyaméhben.
Az ultrahangon jól látszanak a különálló embriók, valamint az is, hogy van-e közös vagy külön méhlepényük és magzatburok-rendszerük, ami segít eldönteni, hogy egypetéjű vagy kétpetéjű ikrekről van-e szó. A laborvizsgálatok során gyakran emelkedettebb HCG-szint figyelhető meg, ami szintén utalhat ikerterhességre, de ez önmagában nem elegendő a diagnózishoz.
Az ikerterhesség lehetséges kockázatai és gondozása
Az ikerterhesség csodálatos, de nem mindennapi állapot, amely fokozott figyelmet és gondos orvosi ellenőrzést igényel. Mivel két (vagy több) magzat fejlődik egyszerre, a kismama szervezetét nagyobb megterhelés éri, és ennek következtében bizonyos szövődmények előfordulása gyakoribb lehet.
Az ikerterhesség komplikációinak hátterében az áll, hogy két vagy több magzat számára a környezet nem minden esetben optimális. Fokozott figyelmet igényelnek a várandósgondozás alatt, mivel az alábbi kórképek gyakorisága magasabb a nem ikerterhességgel szemben: terhességi toxémia (preeklampszia); terhességi cukorbetegség; anyai vérszegénység; méhszáj-elégtelenség; szülés közbeni komplikáció (fájásgyengeség, atónia); vetélés; éretlen és koraszülés: minél több gyermekkel várandós egy nő, annál kisebb a valószínűsége, hogy a terhességét végig kihordja; iker-iker transzfúziós szindróma: egypetéjű ikrek esetén a közös méhlepény (a közös vérerek) miatt előfordulhat, hogy a kiegyensúlyozatlan vérellátás miatt az egyik magzat a másiknál jelentősen jobban fejlődik; fekvési, tartási és beilleszkedési rendellenességek.
Az ikerterhesség esetén nagyobb a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata. A koraszülés kockázata jelentősen magasabb ikerterhességnél, sok esetben a babák a 37. hét előtt születnek meg. Az ikrek világra hozatala gyakran császármetszéssel történik, különösen, ha a babák nem ideális fekvésben helyezkednek el. Az ikrek között előfordulhat, hogy az egyik baba gyorsabban fejlődik, mint a másik. A kismama szervezete nagyobb mennyiségű vért termel, hogy mindkét babát ellássa, ami megnöveli a vashiány és a vérszegénység kockázatát. Ikerterhesség esetén gyakoribb a terhességi magas vérnyomás, amely veszélyes lehet mind a babákra, mind az anyára nézve.
Az ikerterhesség normál egészségi állapot, ám az anyának fokozottan kell vigyáznia magára és a gyermekekre is. Szükséges a gyakori orvosi ellenőrzés a gyermekek növekedésének, fejlődésének figyelemmel kísérése és az anya egészségi állapotának kontrollálása érdekében. Az esetleges koraszülés jeleinek észlelése érdekében gyakrabban lehet szükség ultrahang- és egyéb vizsgálatokra, különösen a terhesség előrehaladtával. Fontos a vérnyomás gyakori monitorozása, kontrollálása.
Az ikrekkel várandós nők esetében nagyobb a súlygyarapodás: egy átlagos testalkatú, két gyermeket váró nő esetében 17-25 kg hízás is normálisnak tekinthető. Ikerterhesség esetén az anyának számolnia kell azzal, hogy idő előtt megindítják a szülést annak érdekében, hogy elkerüljék a harmadik trimeszterben fellépő esetleges komplikációkat.
A terhesség előrehaladtával a kismama mozgása egyre nehezebb lehet, és sok esetben már a második trimesztertől javasolják a pihenést vagy a munkavégzés korlátozását. Két (vagy több) magzat fejlődése nagyobb terhelést jelent az anya szervezetének, és nő az esélye bizonyos szövődmények kialakulásának. A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy ezek a problémák időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, így jelentősen csökkenthető a kockázat a babák és az anya egészségére nézve is.
Az ultrahangvizsgálatok gyakrabban történnek, hogy nyomon lehessen követni mindkét magzat fejlődését, valamint a lepények és a magzatvizek állapotát. A laborvizsgálatok segítenek a vashiány, vérszegénység vagy vércukor-problémák időbeni kiszűrésében. Emellett a szakemberek a kismamát is támogatják tanácsadással, életmódbeli útmutatással, és segítenek felkészülni a szülésre, amely ikerterhesség esetén gyakran korábban és eltérő módon zajlik.
Ikerterhesség esetén sem kizárt a hüvelyi szülés, feltéve, hogy az elsőként érkező magzat fejvégű fekvésben helyezkedik el, illetve a másodikként érkező magzat legfeljebb 500 grammal lehet nehezebb. Ha a gyermek fekvése ettől eltér, akkor általában császármetszést javasolnak. Egy komplikációval terhelt ikerszülés után a következő már nagy valószínűséggel császármetszéssel fejeződik be.
Érdekességek az ikrekről
A nők életkorának előrehaladtával megnő az ikerterhesség valószínűsége, mivel a hormonális változások miatt egyszerre több pete érése is bekövetkezhet. Miután egyre több nő vállal idősebb korban gyermeket, ez az egyik oka az ikerterhességek számbeli növekedésének. Az asszisztált reprodukciós technológiák - például a mesterséges (in vitro) megtermékenyítés - elterjedt alkalmazása ugyancsak növeli az ikerterhességek esélyét.
Az ikerterhességek gyakorisága növekszik a korábbi terhességek számával, családi halmozódás esetén, illetve egyes földrajzi régiókban is.
A legkevesebb kétpetéjű iker januárban fogan, a legtöbb pedig júliusban.
Világszerte a legmagasabb az ikerszülések aránya Közép-Afrikában, különösen Beninben: 1000 szülésből akár 28 eset ikres szülés. Ha ikreket szeretnél, és alig éred el a 160 cm-t, ne csüggedj! Azonban a magasabb barátnődnek valóban nagyobb esélye van ikrek fogantatására. Ennek hátterében az inzulinszerű növekedési hormon (IGF) áll, amelyet főként a máj, de a vese is termel.
Az ikrek saját nyelve nemcsak mítosz - létezik, és tudományosan is dokumentált. Ezt a jelenséget kriptofáziának (görögül: titkos, kódolt beszéd) nevezik, és az egypetéjű ikrek körében különösen gyakori. A kriptofázia lényege, hogy a gyerekek korai gyermekkorban kialakítanak egy saját nyelvet, amelyet csak ők értenek. Ez a nyelv lehet fordított szavak, hangutánzó kifejezések, illetve kitalált szavak kombinációja.
Az egypetéjű, vagyis monoizotikus ikrek genetikai állománya teljesen azonos, ezért mindig azonos neműek. A szülők számára gyakran nehéz megkülönböztetni őket, ezért a kórházban már a születéskor segíthetnek: például másfajta kötéssel a köldökön. Bár DNS-ük szinte teljesen megegyezik, az egypetéjű ikrek ujjlenyomata mégsem teljesen azonos. A magzat fejlődése során a kezdetben hasonló mintázatot a hormonok és a méhben bekövetkező változások módosítják. Amikor a babák mozognak a méhben, és érintkeznek a magzatburokkal - vagy egymással - egyedi vonalak alakulnak ki az ujjaikon, így lesz az ujjlenyomatuk egyedi. A tudósok szerint ez a folyamat a terhesség 6-13. hete között zajlik.
A sziámi ikrek egypetéjű, egy burokban fejlődő, egy lepényből táplálkozó ikrekből alakulhatnak ki. Minél később válnak szét az embriók sejtjei, annál komolyabb torzképződések jöhetnek létre. Születhetnek csak a bőrüknél összenőtt ikrek, akiknek a szétválasztása csupán plasztikai feladat, de előfordulhat a másik véglet, amikor a két gyermekben csak egy életfontosságú szerv (pl. szív, máj, vese) alakul ki, és ez táplálja mindkettőt.
Brittany és Briana nevű egypetéjű ikrek kijelentése - akik egyébként egy másik ikerpárral, Josh és Jeremy Salyersszel házasodtak össze -, mely szerint fiaik unokatestvérek, genetikai testvérek és kvaterner ikrek (két ikerpár gyermekei) egyszerre. Bár ez elsőre elég merész állításnak tűnik, a szülők egyáltalán nem tévedtek. Az édesanyák egy ikerpárhoz mentek feleségül, ezért az arány rögtön 50 százalékra ugrott, hiszen a férjek is hozták a maguk 25 százalékát. Azaz a gyerkőcök így már genetikailag édestestvéreknek számítanak.
