A hüvelyi folyás normál esetben természetes jelenség, de vannak helyzetek, amelyek orvosi ellenőrzést és kezelést igényelnek. A hüvelyváladék a hüvely és a méhnyak apró mirigyeiből választódik ki, és szivárgásával tulajdonképpen eltávolítja az elhalt sejteket, tisztán és egészségesen tartja a hüvelyt és a reprodukciós szerveket. A váladék mennyisége személyenként eltérő lehet, és ez a tulajdonság ugyanolyan diagnosztikus értékű, mint az állag, a szag és a szín.
A ciklus változásai a hüvelyi folyásban
A menstruációs ciklus során a hüvelyi folyás mennyisége és állaga folyamatosan változik. Az 1-5. napon természetesen vér szivárog a hüvelyből, mivel ilyenkor válik le a méhről a nyálkahártya. Ez a menstruációs vér, ami jellegzetesen sötét színűvé válik. A 6-14. napon kevesebb lesz a hüvelyváladék, de ahogyan a petesejt érik, egyre sűrűbbé, fehéresebbé vagy sárgábbá válik. A 14-25. napokon, az ovuláció előtt a váladék nyálkásabb, az ovuláció után pedig esetleg élénkebb színű, tapadósabb lesz. A 25-28. napon szinte alig tapasztalható folyás.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Fehér folyásnak lehet nevezni a krém- vagy halványsárga színű váladékot is. Ha semmilyen más tünet nem jelentkezik, ez általában normálisnak tekinthető, az erős normál flóra jele. Amennyiben azonban a bőséges váladék állaga túrószerűvé válik, az fertőzésre utaló jel, amivel orvoshoz kell fordulni. Az enyhén sárgás árnyalat általában nem utal problémára, gyakran csak az étrend vagy valamilyen étrend kiegészítő okozza. Ha azonban a váladék sötét sárga vagy zöldes színű, az bakteriális vagy szexuális úton terjedő betegség (STD) jele lehet, amelyhez kapcsolódhat még a sűrűbb állag és az erős szag is, hüvelyi diszkomfort.
Elsősorban a menstruáció során szivárgó vér szokott piros színű lenni, éppen ezért ha nem a menzesz kapcsán jelenik meg vér a hüvelyi váladékban, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert ez betegség (például méhnyaki fertőzés, mióma, polip, daganat) tünete is lehet. Tipikusan a menstruáció előjelzője lehet a néhány csepp vér a váladékban, de akár a terhesség korai szakaszában is előfordulhat. Ugyancsak megeshet, hogy egyesek az ovuláció után (középidős) tapasztalják, illetve a szexuális együttlét után, ha kisebb sérülés keletkezett a vaginában vagy a méhnyak felszínén.
Ha a hüvelyi folyás szürkés, noha sokszor más tünet nem is jelentkezik, az igen gyakori bakteriális vaginosis (BV) áll a háttérben.
Főszabály szerint minden olyan esetben ajánlott orvoshoz fordulni, amikor szokatlan vagy zavaró tünet jelentkezik - hangsúlyozza dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza. Akár a hüvelyi folyás színe, akár a szaga, az állaga, a mennyisége változik meg, akár indokolatlanul vér jelenik meg benne, esetleg fájdalom, diszkomfort, viszketés kíséri, mindenképpen javasolt kivizsgálni az okokat. A cél nem csak a kellemetlenségek megszüntetése, mert sokszor a PH rendezésével és a normál flóra visszaállításával ez elérhető, de az esetleges szövődmények (kismedencei gyulladás, meddőség, vetélés, daganat) kivédése is.
Terhesség és folyadékbevitel
A magzat és a kismama egészsége szempontjából elengedhetetlen, hogy kellő mennyiségű folyadék jusson a leendő édesanya szervezetébe. Mivel a fejlődő magzat testének nagy részét víz alkotja, különösen fontos a kiszáradás elkerülése a várandósság alatt. Az első trimeszterben jelentkező reggeli rosszullétek esetén fokozott odafigyelés szükséges, ugyanis fontos az elvesztett folyadék visszapótlása. Emellett a székrekedés és az aranyér kialakulása is elkerülhető a vízháztartás egyensúlyban tartásával. Mindez hozzájárul a húgyutak egészséges működéséhez és támogatja az anyagcserét is. A vízesedést is segít elkerülni, ugyanis a vese állandó mozgásban tartásával a szervezet folyamatosan üríti a vizet.
A vízháztartást több tényező is befolyásolja. Az ételekkel bevitt só mennyisége, valamint a jelentős mennyiségű vizet tartalmazó táplálékok, mint például a gyümölcsök, zöldségek, savanyított tejtermékek és a főzelékek mind befolyásolják a folyadékháztartás aktuális összetételét. A napi folyadékbevitel egy egészséges nő számára minimum két liter. A legjobb, ha a leendő anyuka a szomját ivóvízzel vagy ásványvízzel oltja, de megfelelőek a hozzáadott cukrot és tartósítószert nem tartalmazó zöldség - és gyümölcslevek, valamint a gyümölcsteák is. Gyógyteák közül csak azokat javasolt fogyasztani, amelyeket orvos javasol, illetve amelyeknek a címkéjén fel van tüntetve, hogy terhesség alatt is fogyaszthatók. Szintén jó folyadékforrások a tejes italok és az ivójoghurtok is. Egyes ételek is jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak, pl. levesek, mártások, főzelékek, stb.
Mennyi vizet kell innom terhesség alatt?
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus, kétharmada pedig valódi koraszülött.
Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.). Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető.
A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni.
A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak.
A méhen belüli növekedés-visszamaradás kimutatásával azonban a diagnosztikai tevékenység csak elkezdődik. Azonosítani kell ugyanis az IUGR okát mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárnunk minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta. Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének.
Az ismétlődés kockázatának minimalizálása érdekében az anyánál az alábbi betegségek kizárása indokolt: érrendszeri károsodás (pl. Az újszülött a normálisnál kisebb súlyú.
Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne.
A méhen belüli IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Ez a reflex a fájdalom megszüntetésével teljesen kikapcsolható. Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei.
Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben. Az anyatej akkor tekinthető optimális tápláléknak, ha megfelelő a kalória-, vitamin- és ásványisó-tartalma. Mindez az anya táplálkozásának függvénye is. Amennyiben a gyermek testi fejlődése elmarad a kívánttól, kiegészítő táplálásra lesz szükség. A helyes kiegészítő táplálásról az anya a családorvostól és védőnőjétől kaphat megfelelő felvilágosítást.
