A csecsemő arcán megjelenő kiütések szinte minden szülőt megijesztenek. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben ártalmatlan, átmeneti jelenségről van szó. Az újszülött bőre még éretlen, a számára ismeretlen ingerekre pöttyök, foltok, elszíneződés útján reagál.
Természetes, hogy a szülők ilyenkor megijednek, hiszen nem tudhatják, hogy betegség áll-e a háttérben, vagy teljesen természetes folyamatokról van szó. Amikor a néhány napos baba arcán apró piros vagy fehéres kiütések jelennek meg, a legtöbb szülő rögtön valamilyen allergiára gondol. Pedig ezektől nem kell megijedni, nem feltétlenül utalnak allergiás reakcióra.
A leggyakoribb okok és a hozzájuk kapcsolódó tünetek
Tejkiütés
A csecsemőnél a tejkiütés tünetei elsősorban az arcon jelentkeznek, de előfordulhat a nyakon, fejen is és inkább világosabb színűek, fehérek. A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet. Idővel ezek a tünetek minden külső beavatkozás nélkül megszűnnek. Elég, ha az arcát időnként langyos vízzel, óvatosan áttöröljük, fürdéskor bababarát termékeket használunk. A tejkiütés általában néhány hét alatt eltűnik, külön kezelés nélkül. Leggyakrabban hormonális hatások, a bőr alkalmazkodása, meleg vagy enyhe irritáció áll a háttérben.
A tejkiütés: A csecsemő arcán, nyakán, mellkasa és háta felső részén jelentkező, általában 3-4 hetes korra tetőző bőrtünetek, melyeket apró, kiemelkedő, szórványos vagy összefolyó piros göbcsék jellemeznek. Oka az anyatejes táplálás során (innen a neve) átkerülő anyai hormonok, illetve az újszülött éretlen bélrendszere, amiatt tápszeres babáknál is megfigyelhető.
Mivel az édesanya által elfogyasztott tejfehérje az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is kerülhetnek, ezért a tejallergia tünetei anyatejes babáknál épp úgy jelentkezhetnek, mint a tehéntej alapú tápszerrel táplált kicsiknél. A tejallergia is okozhat bőrtüneteket, -csalánkiütés, száraz ekcémás bőr - ám ezek rendszerint testszerte megjelennek, nem csak az arcon. Ha bizonytalanok vagyunk a kiütések okát illetően, akkor allergia vizsgálat segíthet kizárni, hogy tejallergia áll-e a tünetek hátterében. Csecsemőknél ez allergia vérvizsgálattal történik. Pozitív eredmény esetén diétával lehet megszüntetni a tüneteket. Anyatejjel táplált csecsemők esetében az édesanyának kell korlátoznia, átmenetileg megszűntetni a tejtermékek fogyasztását, a szoptatást nem kell felfüggeszteni! Tápszeres babáknál a tápszer cseréje jelent megoldást.
Példa a tejallergiára: A kislányom 4 hónapos. Beba HA sensitive tápszert kap (anyatejet evett 2 hónapos koráig). Tünetek: sok trüsszentés, nyugtalanság, széklet olajzöld színű és túl bűzös, sok szellentés és túl bűzös. A családban édesanyának (azaz nekem) volt tejallergiám 9 éves koromra kinőttem. Lehet, hogy a kislányomnak tejallergiája lenne? Valóban felmerül a tejallergia lehetősége a panaszok alapján.
Újszülöttkori hormonális kiütések (Erythema toxicum neonatorum, Milia, Csecsemőkori akne)
Az újszülöttek verejtékmirigyei még nem működnek, így nem tudják izzadással hűteni a testet. Ez az első időszak (1-3 hónapos kor) apró fehér-sárga pöttyökkel járhat, amelyek az arcon és az orron jelennek meg. A párhetes babákon megfigyelhetünk serdülőkori pattanásokhoz hasonló bőrelváltozásokat is, amelyek az anyai hormonok hatására alakulnak ki, és teljesen ártalmatlanok.
Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek - a milia. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
Újszülötteken, a 2-4. nap között - egyes esetekben már a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik az erythema toxicum. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. Az újszülött általános állapotát a bőrkiütés nem befolyásolja, kezelést nem igényel.
A csecsemőkori akne tünetei, az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
A hormonkiütés - avagy az erythema toxicum - a baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek.
Melegkiütés
Ha a baba lázas, esetleg párás, meleg helyen tartózkodik, piros hólyagocskák keletkezhetnek az arcán, hátán, popsiján. Nagy melegben szokott jelentkezni a melegkiütés, amit általában az izzadás csak tovább fokoz. Próbáljuk meg a kicsit távol tartani a nagy melegtől (nyári autóban való utazásnál, vagy babakocsiban nagy hőségben pont annyira izzadhat bele a kicsi a kocsiba, hogy az már zavaró legyen), ha megizzadt, cseréljük a ruháját szárazra, kánikulában napközben is engedjük fürödni, hogy lehűljön a teste.
Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok.
Pelenkakiütés
A túl szoros vagy a ritkán cserélt pelenka pelenkakiütéseket okozhat. Számos esetben jelentkezhet a babánál pelenkakiütés. Gyakran a fogzás miatt megváltozott széklet, a pelenka alá izzadás (nagy melegben), valamilyen savasabb étel (narancs stb.) fogyasztása az ok, de hasmenés miatt is felléphet. Pelenkakiütésre minden babánál más megoldás válik be, van akinek a szárazabb kenőcsök és a hintőpor, van akinek a zsírosabb kenőcsök segítenek.
Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk. A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. A pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki.
Ekcéma
Hámló, piros, száraz a baba bőre? Ráadásul nedvet ereszt és viszket is? Ez valószínűleg az ekcéma, atópia jele. Leggyakrabban az arcon fordul elő, de a hajlatokban is jelen lehet. Az ekcémát teljesen meggyógyítani nem tudjuk, de a baba számára kínzó tüneteket (pl. viszketést) enyhíteni lehet.
Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres.
Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet - ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket.
Fertőzéses eredetű kiütések
Kiütések jelentkezhetnek még vírus- illetve baktériumfertőzések miatt. Az egyik leggyakoribb kiütéssel járó fertőzés a babáknál az ún. háromnapos láz, amely 3 napi tartó lázzal, majd utána kiütéssel jár. Csecsemőkorban ritkább a bárányhimlő, a rubeola és a skarlát, de nagyobb testvértől vagy játszóházban, játszótéren elkaphatja a baba.
A bárányhimlőt jellegzetes hólyagos kiütéseiről és a velük járó 37-38,5 fokos lázról lehet megismerni. 1 éves kor alatt még nem vakarja a baba a kiütéseket, de azért kellemetlen neki, ezért sírós lehet a fertőzés napjaiban.
A rubeola általában fejfájással, enyhe hőemelkedéssel kezdődik, a kiütések itt rózsaszín foltok, amik tovaterjednek a test egész részére és legfeljebb 3 nap múlva el is múlnak.
A skarlát jellegzetes apró pöttyöket okoz, amelyet láz és torokfájás kísér, emellett a nyaki nyirokcsomók is megduzzadhatnak.
A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegség a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis). „Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet. Egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet.
Az erythema infectiosum, ötödik betegség vagy ismertebb nevein pillangóvírus, lepkehimlő általában óvodás, kisiskolás korú gyerekeket érint. A lázzal járó betegség nevét jellegzetes tünetéről, az arcon pillangó alakú folt formában megjelenő piros kiütésekről kapta.
A kéz-láb-száj betegséget is vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő, gyorsan terjed, mivel nagyon fertőző. Enyhe hőemelkedést, lázat követően, a rossz közérzet mellett gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is.
A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és maga lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek.
Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
A csalánkiütés (urticaria): piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések. Hirtelen kezdet, testszerte terjedés és viszketés jellemzi. Ellátása helyileg ható antihisztamin gél (Fenistil), szájon keresztüli antihisztamin (Fenistil csepp, Cetirizin csepp...), esetleg szteroiddal történik. Amennyiben gyorsan terjed, torokkaparás vagy rekedtség, hasmenés vagy hasi görcsök, ájulás társul, anafilaxiás sokkról beszélünk ami életveszélyes állapot, sürgősen mentő értesítendő (104)!
3-napos láz (roseola infantum, exanthema subitum, hatodik betegség): Humán Herpesvírus 6 okozza. 3-4 nap magas láz után testszerte kiütések, melyek mellett még torokfájás, orrfolyás, enyhe köhögés vagy gyomorfájás, hányás és hasmenés is jelentkezhet. A kiütések a mellkason, hason, háton és a nyakon kezdődnek, de átterjedhet az arcra és a végtagokra is. Speciális kezelés nincs, lázcsillapítás, C-vitamin és folyadékpótlás szükséges.
Skarlát: Torokfájás, mandulagyulladás mellett a nyakon, arcon kezdődő majd testszerte megjelenő apró gombostűfejnyi kiütések. A száj környéke sápadt! A nyelv ún. málnanyelv formát ölt. A tünetek után 2-3 héttel kéz és láb hámlása valamint a körmök leesése előfordulhat. Antibiotikum szükséges!
Agyhártyagyulladás: magas láz, hányás, rossz általános állapot mellett megjelenő apró, tűszúrásnyi bevérzések testszerte, melyek súlyos esetben összefolyó bíborvörös foltokká olvadnak össze. Az üvegpohár tesztre (azaz átlátszó poharat a kiütésekre nyomva) a kiütés NEM halványodik el. Késlekedés nélkül azonnali orvosi vizsgálat szükséges!
Kanyaró (morbilli): jellemző nyálkahártya tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig az ún. Koplik-folt (grízszerű, sárgásfehér felrakódás). A bőrtünetek a 14. napon jelennek meg a fül mögött és a halántékon, majd rövidesen az arcon is, lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú kiütések mely 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. Nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. Mo-on oltás van ellene!
Rózsahimlő (rubeola): hőemelkedés, fejfájás, majd fül mögött duzzadt nyirokcsomók vezetik be a tüneteket. A kiütések ugyancsak a fül mögött, majd az arcon jelentkeznek, apró, rózsaszínűek, majd a test többi részére terjednek. 3 nap alatt elmúlik. Oltás van ellene! Magzatra ártalmas!
Ötödik betegség (erythema infectiosum, lepkehimlő): Parvovírus B19 okozza. Élénkvörös, meleg tapintatú, kidomborodó foltok az arcon (mint egy pofon lenyomata). Átterjed a karokra, törzsre, combokra, fenékre, akár 3 hétig megjelenhet. Speciális kezelése nincs. Magzatra ártalmas!
Bárányhimlő: Törzsön, arcon, csoportosan megjelenő apró kiütések, melyek a hajas fejbőrön, szájnyálkahártyán és a nemi szerveken is lehetnek. Hólyagosak, majd kifakadnak, pörkösödnek, heget képezhetnek. Speciális kezelése immungyenge személyeknek szükséges (acyclovir), egyebekben hűsítő habok, vizes lemosás alkalmazható. Magzatra ártalmas!
Kéz-láb-száj- betegség: A Coxsackie vírus okozza. Parányi fekélyek, hólyagok az ajkakon, nyelven, ínyen és a szájnyálkahártyán. Kicsi, kerek, pirosas papulák, melyek vörös udvarral körülvett szürkés hólyagokba mennek át, majd 2 nappal később a tenyéren és a telpon jelennek meg. Hőemelkedés, láz társul. Speciális kezelése nincs.
Egyéb okok
A kicsi bőrét irritálhatja a mosásnál használt mosószer, öblítő is, vagy az ágynemű, pelenka anyaga. A csecsemők immunrendszere még fejletlen, bőrük érzékeny. Kiütéseket ezért nem csak az elfogyasztott anyatej, vagy tápszer okozhat, hanem sok egyéb más is.
Csípések: szúnyogcsípés, kullancscsípés a csoport feltöltött fájljai között külön dokumentumban elérhető.
Rüh (scabies): Hajlatokban, ujjak között, csuklón, végtagokon jelentkező, erősen viszkető elváltozás. A rühatka átfúrja magát a bőr felső rétein és allergiás reakciót provokál. Vakarásnyomok láthatók, éjszaka kifejezettebb tünetek lehetnek. Kezelése speciális krémmel vagy ecsetelővel, a ruhaneműk fertőtlenítésével jár.
Ágyi poloska: Éjszaka támadnak, nehéz őket kiírtani. Csoportosan, apró, viszkető piros pötty, körülöttük hólyag lehet. Csípés ellátása hasonló a többihez, de nagyon fontos az ágy fertőtlenítése.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb bőrelváltozás nem utal súlyos betegségre, van, amelyiket érdemes komolyan venni. Ha a baba lázas, rosszul érzi magát, étvágytalan, vagy a kiütések gyorsan terjednek, esetleg hólyagosak vagy vérzőek, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől.
Ha a szülő bizonytalan a kiütések okát illetően, allergia vizsgálat segíthet kizárni, hogy tejallergia áll-e a tünetek hátterében. Csecsemőknél ez allergia vérvizsgálattal történik.
Ápolás és megelőzés
A kíméletes, tudatos bőrápolás sok esetben segíthet megelőzni az irritációt és támogatni a baba bőrének természetes egyensúlyát. Érdemes egyszerű összetételű, illatanyagmentes, kímélő termékeket választani. Kerüld az erős, illatosított kozmetikumokat, ne dörzsöld a bőrt, és ne próbálj ki egyszerre többféle krémet.
A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. A pelenkát, lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel.
A tejkiütés elmulasztásához elég, ha az arcát időnként langyos vízzel, óvatosan áttöröljük, fürdéskor bababarát termékeket használunk. Ha gyorsítani akarjuk a leszáradást, anyatejjel kenegessük.
Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálása, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet.
A koszmó eltávolítására különféle praktikák léteznek: babaolajjal bekenve, egy ideig rajta hagyva, majd finom fésűvel kifésülve, később samponnal lemosva könnyebben megtisztíthatjuk a baba fejbőrét.
Az újszülöttkori akne esetén a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
Jó hír, hogy az ételallergiás gyerekek 95 százalékánál 3 éves korra megszűnnek a panaszok, a gyermekek kinövik a betegséget.
