A kisgyermekek érzékeny bőrén gyakran jelentkezhetnek különböző bőrtünetek. Ezek egy része ártalmatlan és magától elmúlik, de több is van, amelyik orvosi kezelést igényel. Könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy szülői tevékenységünk nagy részét a gyereken megjelenő piros foltok és viszkető kiütések azonosításával töltjük. A kiütések szinte bárhol jelentkezhetnek a testen, amik külsejüktől és jellegüktől függően más és más problémára világíthatnak rá. A kicsik bőre fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb. Az első években gyakran jelennek meg rajta kiütések, amiknek számos kiváltó oka lehet. A hormonoktól és ekcémától kezdve, a hőségen és a gombás fertőzésen át, az ennivalóval bezárólag, szinte bármi okozhat bőrelváltozást, így például néhány vírusos betegség esetén, a gyerekeknél láz után találkozhatunk a kiütések különböző típusaival. Már az újszülöttek bőrén is jelentkezhetnek különböző kiütések és pöttyök. Többségük teljesen ártalmatlan, nem fertőző, és semmilyen kezelést nem igényel.
A leggyakoribb piros bőrjelenségek
Hormonkiütés (Erythema toxicum)
A hormonkiütés - avagy az erythema toxicum -, a baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek.
Milia
A milia gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik.
Hőkiütés (Miliaria)
Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok. A miliaria csecsemőknél fordul elő, amikor a verejtékmirigyeik elzáródnak. Ez egy nagyon gyakori állapot, különösen meleg, párás időben. Az apró rózsaszín kiütések, hólyagok, átlátszó dudorok elsősorban a testhajlatokban jelentkeznek, a fokozott verejtékezés miatt. A csecsemők combjai közti redőkben, a lábszár felső részén és a pelenka alatti területeken is előfordulhat. A melegkiütések rendszerint kezelés nélkül elmúlnak, ha hagyjuk szellőzni a baba bőrét. Fontos, hogy elkerüljük a túlöltöztetést.
Gombás fertőzés
Egy gombás fertőzéstől a baba popsija fáj, élénkvörössé válik, de a gyerek fenekén ilyenkor kiütések is megjelennek. A bőrredőkben gyakran találkozhatsz fehér lerakódással is. Csecsemőknél legkönnyebben úgy tudod megelőzni a gombás fertőzést, ha gyakran levegőzteted a problémás területet: például a pelenkacsere alkalmával vársz egy kicsit, mielőtt az újat feltennéd. Sokat segít az is, hogyha egy kevés babaolajjal áttörlöd a bőrt, ezzel csökkentve a fertőzés kockázatát. A tineának egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján (tehát a végtagjain), illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg. Ebből is jól látszik, hogy egyszerre nagyon sok kiütés lehet a gyerek testén, amiktől általában csak gombaellenes készítményekkel lehet megszabadulni. A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet.
Atópiás ekcéma
Az atópiás ekcéma száraz, vörös és viszkető foltokkal jár együtt. A kellemetlen tünetek általában a környezetre adott reakcióként ütik fel a fejüket (gyakran már az egy éves kor betöltése előtt), de kialakulhatnak öröklött hajlam miatt is. Atópiás dermatitisz (ekcéma) a kisgyerekek közel 20 százalékánál alakul ki. Általában csecsemőkorban kezdődik, a betegek több mint felénél már az első életévben, a legtöbb esetben 5 éves kor előtt jelentkeznek a tünetek. Az ekcéma előfordulhat a testhajlatokban - leggyakrabb a térd mögött - de kialakulhat az arcon és a fejbőrön is. A táplálékallergia mellett tusfürdő, mosószer, öblítő is kiválthatja a tünetek. Az ekcéma kezelésében többek között helyi szteroidkészítmények - krémek - használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Az antihisztamin készítmények fontos szerepet játszanak a tünetek fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában.
Csalánkiütés
A csalánkiütés általában nagyon viszket a kicsiknek, mert ilyenkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetükben. Jellegzetes látványos képe miatt a szülő gyakran vissza tudja idézni mi okozta a kiütéseket. Az ekcéma mellett a másik gyakori bőrtünet a csalánkiütés gyerekeknél. Az erősen viszkető, csoportokban kialakuló kiütések a végtagok mellett a mellkas, has, hát területén jelentkezhetnek.
Bárányhimlő vagy más vírusos betegség
A probléma jelentkezésekor, először piros foltok jelennek meg az arcon, amik később hólyagos kiütésekké változnak. Száraz vagy sebes bőrön több folt is megjelenhet, amiken végül ragacsos, sárga réteg alakul ki. Mindaddig, amíg a seb váladékozik vagy nedves, a betegség fertőző. Általában nem könnyű megszabadulni tőle, bár a gyakori kézmosás és a foltok alapos törölgetése képes segíteni a tünetek enyhítésében. A fertőzések, gyógyszerek és betegségek is okozhatják az erythema multiforme nevű kórkép tüneteinek megjelenését. A kiütések a végtagokon jelennek meg, majd testszerte terjednek. Nem viszketnek, de hólyagosak lehetnek.
Kéz-, láb- és körömfájás
A kéz-, láb- és körömfájás gyulladt bőrkiütést okoz. A csecsemők nagy valószínűséggel tavasszal és nyáron fertőződnek meg. A tünetek kezelésén túl nem sokat tehetünk a gyógyulás érdekében.
A lila bőr (cianózis) okai gyermekeknél
A lila bőr gyerekeknél - orvosi nevén cianózis vagy szederjesség - akkor alakul ki, amikor a vér oxigéntartalma csökken, és emiatt a bőr kékes-lilás árnyalatot vesz fel. Ez érintheti az ajkakat, a körmöket, a végtagokat vagy akár az egész testet.
Mi a cianózis?
A cianózis a bőr (kéz- és lábfej, ujjak, fülcimpa, orr) vagy a nyálkahártyák (ajkak, nyelv, íny) kékes-lilás elszíneződését jelenti, aminek oka a bőrfelszínhez közeli szövetek alacsony oxigénellátottsága és a vér szén-dioxid tartalmának emelkedése. A cianózis felismerése: A cianózis (régies magyar elnevezéssel szederjesség) jelentkezhet a nyálkahártyák és a bőr bármely területén, de rendszerint azokon a testrészeken vehető észre először az elváltozás, ahol a bőr vékonyabb és így a vérerek jobban meghatározzák a színét, jobban ki van téve a környezeti hőmérsékletnek, illetve a gyengébb keringéssel rendelkező perifériális területeken. Ezek elsősorban az ajkak, a nyelv és az íny, a kézfej és a lábfej, főleg az ujjbegyek és a köröm alatti bőr, továbbá a füllcimpa és az orrhegy. A kékes-lilás elszíneződés könnyebben észrevehető normál hemoglobinszinttel rendelkezők esetében, ahol a változás szemmel látható. Vérszegénység (anaemia) vagy bizonyos más hematológiai betegségek esetén, amikor eleve alacsonyabb a hemoglobinszint és a vér oxigénszállító kapacitása, a változás kevésbé szembetűnő. Cianózis megjelenésekor mindig a lehető leghamarabb cselekedni kell, mert az elszíneződés hátterében súlyos keringési elégtelenség, illetve jelentős oxigénhiány (hipoxia) is állhat, az oxigénhiányra érzékeny szervekben (pl. agy, szívizom) akár maradandó károsodás is kialakulhat.
A lila bőr leggyakoribb okai
A lila bőr leggyakoribb okai közé tartozik a hideg hatás, a légzőszervi betegségek (például krupp, asztma, tüdőgyulladás), a szív- és keringési zavarok, illetve súlyos allergiás reakciók.
Centrális cianózis
A centrális vagy központi cianózis gyakran keringési vagy légzési elégtelenség miatt alakul ki, tüneteit akkor észleljük, ha az artériás vér oxigénszaturációja (telítettsége) 85% alatti. A bőrelváltozáson felül gyakran más panaszokkal is társulnak (nehézlégzés, szapora légzés, aluszékonyság). Okai: Központi idegrendszer: Koponyaűri vérzés, gyógyszer-túladagolás (pl. barbiturátok), kábítószerhasználat (heroin), epilepsziás roham, alvási apnoe szindróma. Ekkor az agy légzésért felelős részei gátlás, esetleg nyomás alá helyeződnek, ami légzéskimaradást okozhat. Légzőszervi betegségek: Akut asztmás roham, COPD heveny fellángolása, nagy kiterjedésű tüdőgyulladás, tüdőembólia. Tüdőt érintő betegségek esetén nem történik meg vagy nem kielégítő a tüdőben a vér oxigenizációja. Szívbetegségek: Veleszületett szívbetegség (pl. Fallot-tetralógia, vagy jobb-bal shunt képződéssel járó vitiumok), súlyos szívelégtelenség (pl. DCM), illetve akut szívinfarktus. A szívet érintő betegségek esetén nem jut elég vér a szervekbe, a szövetekben hipoxia lép fel. Hematológiai betegségek: Veleszületett vagy szerzett methemoglobinaemia esetén megváltozik, csökken a vér hemoglobinjának az oxigénkötő kapacitása. Sarlósejtes vérszegénység esetén a rendellenes vörösvértestek miatt csökken a vér oxigénszállító képessége. Környezeti tényezők: A jelentős tengerszint feletti magasság esetén a légköri oxigén szintje alacsonyabbá válik, emiatt kevesebb oxigént tud a szervezet felvenni és megkötni (hegyi betegség). A cianózis ezen formája esetén mindig arra kell gondolni, hogy a szervezet súlyos oxigénhiányos állapotban van, és mielőbb orvoshoz kell fordulni!
Perifériás cianózis
Perifériás cianózis esetén a végtagokon (lábfejek, kézfejek), főleg az ujjakon és a körmökön látható az elkékülés, az ajkak, a nyelv jellemzően rózsás árnyalatúak maradnak. Ilyen, perifériás tüneteket okozó kórképek: Érelzáródások: Az elzáródásban (trombózis) érintett végtag keringése elégtelenné válik és a végtag elszíneződik. Artériás elzáródás esetén a végtag hideg, előbb elfehéredik, majd kékes árnyalatúvá válik. A végtag szinte mindig fájdalmas, mozgások beszűkülnek. Vénás elzáródás (pl. mélyvénás trombózis) esetén a végtag elszíneződött, meleg tapintatú, feszes, fájdalmas. Speciális súlyos formája a phlegmasia coerulea dolens, amikor masszív vénás thrombózis következtében kialakuló lágyrészduzzanat az artériás keringést is összenyomja, a végtag nem jut vérellátáshoz. Érszűkület: Önmagában is képes az ujjak kékes elszíneződését okozni a nem megfelelő vér- és oxigénellátás miatt. Érszűkület esetén gyakran akkor válik feltűnővé az elszíneződés, ha a hideg időjárás érösszehúzó hatása tovább ront a helyzeten. Raynaud-szindróma: Az ujjakban található erek túlzott mértékű összehúzódása váltja ki a tüneteket, ami hideg és stressz hatására is kialakulhat. Az ujjak először elfehérednek, majd szederjesség és átmeneti fájdalom alakul ki, a hatás megszűnése után pedig kipirosodnak. A Raynaud-szindróma általában ártalmatlan jelenség, de állhat mögötte súlyosabb autoimmun folyamat, pl. SLE is. A hidegben, pl. hideg vízben történő úszást követően általános jelenség, hogy elkékül a fürdőző ujjbegye, szája, esetleg fülcimpája, orrhegye (az ún. akrális területek). Ez is perifériás cianózis, ami a kiserek összehúzódása miatt alakul ki, de ártalmatlan, normál élettani jelenség, ami a hideghatás megszűnését követően következmények nélkül rendeződik.
Szederjesség csecsemőkorban
Az újszülöttek a keringésszabályozásuk fejletlensége miatt hajlamosabbak a végtagok kékes elszíneződésére, ezért érezhetjük a kis végtagokat is hűvösebbnek, akár a megfelelő környezeti hőmérséklet ellenére. Ez a típusú szederjesség önmagában átmeneti, ártalmatlan jelenség és nem látszik mellette az ajkak, a szájnyálkahártya, nyelv cianózisa. Az ajkak körül is előfordulhat erőteljes síráskor ún. szájkörüli sápadtság, ami szintén nem kóros, mert ebben az esetben sem kékül el az ajakpír. Csecsemőknél cianózis esetén gondolni kell az anya által szedett nyugtató hatású gyógyszerek hatása a szoptatott babára, vagy magas nitrittartalmú víz, vagy zöldségek hatására is.
A kék baba szindróma
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik. A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését. Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabb 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba. A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt.
Kék baba szindróma vagy cianózis: okok, tünetek és kezelési lehetőségek
Egyéb okok és teendők
Félrenyelés, légúti idegentest
A kisgyermekek kíváncsiak, felfedezők - mindent a szájukba vesznek. Előfordul, hogy étel vagy apró tárgy (mag, dió, borsó, pénzérme, játékdarab) nem a nyelőcsőbe, hanem a légutakba kerül. Ezt nevezzük légúti idegentestnek vagy aspirációnak (félrenyelésnek). Bár ijesztő helyzet, a legtöbb gyermek gyors beavatkozással teljesen felépül.
Asztma
Az asztma (asthma bronchiale) egy krónikus, időszakosan fellángoló légúti betegség, amelyben a hörgők átmenetileg beszűkülnek. Ennek következménye a nehézlégzés, sípoló légzés és rohamokban jelentkező köhögés. Bár véglegesen nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel és gondozással a legtöbb gyermek tünetmentessé válhat. Az asztmában a légutak nyálkahártyája gyulladt, érzékeny.
Bronchiolitis (RSV fertőzés)
A bronchiolitis a hörgők legkisebb ágai, a bronchiolusok gyulladása, amelyek szőlőfürtszerűen ágaznak el, és közvetlenül a léghólyagocskákban (alveolusokban) végződnek. Ezek felelnek az oxigénfelvételért, így a gyulladás közvetlenül rontja a légzést.
Tüdőgyulladás (Pneumonia)
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő szövetének gyulladása, amely gyermekkorban gyakori és súlyos betegség. Bár a legtöbb esetben megfelelő kezeléssel jól gyógyul, minden esetben orvosi vizsgálatot és terápiát igényel. Gyermekeknél a tüdőgyulladás kialakulhat önálló betegségként, de gyakran más fertőzések (pl. nátha, hörghurut, influenza) szövődménye is lehet.
Hörghurut (Bronchitis)
A hörghurut gyerekeknél - orvosi nevén bronchitis vagy hörgőgyulladás - az egyik leggyakoribb légúti betegség. Többnyire vírus okozza, de baktériumok, allergia vagy más alapbetegség is állhat a háttérben. Szülőként fontos tudni, hogy mikor elég az otthoni ápolás, és mikor kell orvoshoz fordulni.
Gégeödéma (Gégevizenyő)
A gégeödéma - más néven gégevizenyő vagy gégeduzzanat - a gége nyálkahártyájának duzzanata, amely beszűkíti a légutakat. Gyermekeknél ez gyorsan életveszélyes állapothoz vezethet. Ebben a cikkben az allergiás eredetű, nem gyulladásos formáról van szó (angioödéma, „Quincke-ödéma”). Azonnal hívd a 112-t.
Nehézlégzés és légszomj
A nehézlégzés gyerekeknél - más néven légszomj gyerekeknél - komoly figyelmeztető jel lehet: a gyermek úgy érezheti, hogy hiába kap levegőt, nem jut elég belőle a szervezetébe, vagy nem tudja teljesen kilélegezni.
Szülési sérülések
Még a legproblémamentesebb szülés során is jelentős fizikai hatások érik az újszülöttet, hiszen a baba áthalad a szűk szülőcsatornán. Ez különösen igaz eszközös szülés (pl. fogó, vákum) vagy elhúzódó vajúdás esetén. Bár az újszülöttek meglepően jól bírják a terhelést, előfordulhatnak kisebb-nagyobb szülési sérülések.
Légzészavar újszülöttkorban
A szülők egyik legnagyobb félelme, ha a baba furcsán veszi a levegőt, gyorsan vagy nehézkesen lélegzik. De mi számít normálisnak az újszülötteknél, és mikor utal ez komolyabb problémára? Ebben a cikkben összefoglaljuk, milyen jelek utalhatnak légzészavarra újszülöttkorban, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, és mi okozhatja ezeket a tüneteket.
Vérömleny (Hematóma)
Vérömleny akkor keletkezik, ha valamilyen fizikai hatás következtében megsérülnek a véredények, így kisebb vagy nagyobb mennyiségű vér jut a szövetek közé, aminek hatására kékes-lilás foltok jönnek létre a bőrön. Ezek keletkezéséhez már teljesen elegendő, ha például nekimegyünk az asztal sarkának, elesünk, esetleg barkácsolás során megütjük magunkat. A hematóma kialakulásához egy olyan traumára van szükség, mint egy esés vagy ütés, aminek következtében megsérülnek a vérerek, melyekből a vér beáramlik a szövetekbe vagy a szomszédos testüregekbe, például egy ízületbe. A vérömlenyek néha más sérülésekkel - horzsolások, zúzódások vagy csonttörések - együtt jelentkeznek. Akár műtétek után is keletkezhetnek hematómák, ha a beavatkozás során megsérülnek a véredények. Az idő előrehaladtával megváltozik a vérömleny színe, így pontosan végig lehet követni a gyógyulási folyamatot. Egy frissen keletkezett vérömleny piros színe a bevérzést tényét mutatja. Színéért a hemoglobin felel. Ezután sötétpiros-kékes lesz, ami arra utal, hogy elkezdődött a véralvadás. Ezt követően zöldes-fekete lesz, aminek a hátterében az áll, hogy a vér hemoglobinja enzimatikus bontás következtében már verdoglobinná alakult. Ezután a hematoma zöldessé, majd sárgássá válik. Előbbi azt jelzi, hogy biliverdinné alakul át a verdoglobin, míg utóbbinál a biliverdinből bilirubin lesz, ami a hemoglobin lebontása során keletkező végtermék. Ez a folyamat általában 15-20 nap alatt lezajlik, de egy nagyobb véraláfutás esetén hetekig is eltarthat. Amennyiben egy nagy vérömleny a köröm alatt keletkezik, akkor az le is szokott esni, ugyanis a vér elválasztja a körmöt a körömágytól. A vérömleny a legtöbb esetben egy ütés, esés vagy zúzódás következtében alakul ki, de számos más oka is lehet. Alapvetően kijelenthetjük, hogy a legtöbb esetben egy bizonyos testrész megütése vagy zúzódása következtében alakul ki vérömleny. Ezeket a sérüléseket szerezhetjük sportolás, barkácsolás során, de akár egy teljesen hétköznapi séta alkalmával is. Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, amikor mezítláb sétálunk, és valamibe beütjük a lábunkat vagy körmünket. A sportolók is gyakran fedeznek fel a testükön véraláfutásokat. Ez főleg a labdasportokat űzőkre igaz, hiszen őket gyakran találja el a labda. Mivel egy esés következtében is keletkezhet véraláfutás, a futók és kerékpárversenyzők is veszélyeztetettek, de természetesen ez a bokszolókra és más küzdősportot űzőkre is érvényes. Sok esetben műtétek után is keletkeznek vérömlenyek, amennyiben az átmetszett vérerekből még a lekötés előtt nagyobb mennyiségű vér kerül a szövetekbe. Leginkább a műtéti seb körül jelentkeznek véraláfutások. Az idősebb korosztály szintén veszélyeztetett, hiszen az ő esetükben már egy apró ütés is okozhat egy nagy kiterjedésű vérömlenyt. Ennek oka, hogy a kor előrehaladtával lassul a sejtmegújulás, így a szövetek hajlamosabbak a sérülésekre. A vér- vagy érbetegségekben szenvedőknél is gyakran keletkeznek hematómák. A hematomák vérképzőszervi rosszindulatú betegség következtében is gyakran alakulnak ki, hiszen a vérlemezkék száma jelentősen lecsökken, ami vérzékenységhez vezet. A várandósság első heteiben nagyobb mértékű az anyaméh vérellátása, és már apróbb változások, például a petesejt beágyazódása is okozhat kisebb vérzéseket. Az anyaméh és az embrió folyamatos növekedése szintén okozhat véraláfutásokat, melyeknél az anyaméhben gyűlik össze a vér. Gyerekek esetében viszonylag gyakoriak a véraláfutások, hiszen mozgásfejlődésük gyakran jár kisebb balesetekkel. A kisbabákra azonban ez nem igaz. A szokványos, egyszerű véraláfutásokkal nincs igazán teendőnk, hiszen azok maguktól elmúlnak. Az érintett területet jegeljük kb. 15-20 percig. Ehhez tekerjünk jeget vagy jégzselét egy konyharuhába, majd azt helyezzük rá a sérült testfelületre. A hideg vizes borogatás is jó alternatíva lehet. Egy nagyobb duzzanat esetén polcoljuk fel az érintett testrészt, és pihentessük. A heparin tartalmú kenőcsök szintén hatékonyan fellépnek a véraláfutásokkal és duzzanatokkal szemben. Nagy és gyorsan terjedő hematómák esetén minél előbb fel kell keresni egy orvost, aki meg tudja kezdeni a szükséges kezelést. A vérveszteség akár életveszélyes sokkos állapotot is okozhat! Ezen kívül különféle fertőzések is kialakulhatnak, továbbá ezek a vérömlenyek akár nyomást is gyakorolhatnak érzékeny szövetekre. A köröm alatti vérömlenyt szintén el lehet tüntetni. Amennyiben látható helyen van a hematóma, értelemszerűen nincs szükség vizsgálatokra. Ultrahang segítségével viszont megállapítható a térdben vagy a mélyebb szövetekben kialakult vérömleny. Ha valakinél nagyon gyakran alakulnak ki vérömlenyek vagy vérzések, melyek lassan állnak el, akkor az orvos a szedett gyógyszerekre is rákérdez, ugyanis bizonyos készítmények akár lelassíthatják a véralvadást. A várandósság során keletkező vérömleny esetén pihenés vagy akár teljes ágynyugalom is javasolt lehet addig, amíg a vérzés el nem áll. Értelemszerűen tilos a sportolás, javasolt a magnézium és a progeszteron szedése, a szexuális együttlétet szüneteltetni ki, és fokozottan kell figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Véraláfutásokat bármikor szerezhetünk, de sokkal nagyobb esély van erre sportolásnál. Ilyen esetben fokozottan figyeljünk a megfelelő védőeszközök használatára, hiszen ezekkel megelőzhetjük a sérüléseket, ezzel együtt a vérömlenyek kialakulását.
Általános tanácsok
Cikkünk a teljesség igénye nélkül osztotta meg veled a gyermekkiütések legtipikusabb eseteit. Természetesen emellett még számos bőrelváltozással találkozhatsz, ezért a gyermekeknél felbukkanó, piros kiütések esetén mindig érdemes szakemberhez fordulni. Tartsd észben, hogy a legtöbb probléma egy kis elővigyázatossággal el is kerülhető: a vírus okozta kiütések kockázata például a megfelelő higiénia fenntartása mellett azonnal csökken!
