A terhesgondozás során a szülők gyakran aggódnak a magzat méreteivel kapcsolatban. Mitől függ, hogy mekkora a baba, és adhat-e okot az aggodalomra, ha az előírtnál kisebb vagy nagyobb valamelyik érték a leleten? A legtöbb esetben a kisebb eltérések nem adnak okot aggodalomra, sok minden függ a szülőktől örökölt genetikai adottságoktól is.
Mi befolyásolja a magzat méretét?
A magzat méretét számos tényező befolyásolhatja. Befolyásolhatják a baba méretét, függ attól, hogy milyen vitaminokat szed a kismama, milyen mennyiségben és ezek mellett milyen összetételű tápanyagot visz a szervezetébe. Az is előfordulhat, hogy a terhesség előrehaladottabb, vagy éppen fiatalabb a magzat, mint a menstruációhoz mért kor. Nem függ össze a két dolog az anya hízásával. Ha az anya megfelelően táplálkozik és a szükséges ásványi és tápanyagokat fogyasztja, a baba is megfelelő ütemben fejlődik a méhében.
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása és az eltérések okai
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása:
- Alacsony születési súlyú: 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú: 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú: 1000 g alatti
A kisebb (az irodalomban IUGR = intrauterin növekedési retardáció - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA = gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van. Ennek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.
A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20%-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.
A méhen belüli fokozott növekedés (LGA)
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A túlhordás és következményei
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában. A túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.
A genetikai adottságok szerepe
A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyerek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.
Az Apgar-érték
A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
A magzat méreteinek meghatározása és a percentilis táblázatok
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3%-a ért el, vagy haladott meg.
Az érett újszülött paraméterei és a súlyváltozás
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. Az a szabály is egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk. A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10)%-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10% felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza.
A csecsemők súly- és hossznövekedése
Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt. A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben.
A fejkörfogat fontossága
A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
A magzati haskörfogat (AC) mérése és jelentősége
Az egyik legfontosabb paraméter, amellyel a leleteken találkozhatunk, az AC (abdominal circumference), azaz a magzati haskörfogat mérése. A magzati biometria során több alapvető méretet rögzítenek a szonográfusok, mint például a fejátmérőt vagy a combcsont hosszát. Míg a csontos képletek mérete elsősorban a genetikai adottságokat tükrözi, a haskörfogat rendkívül érzékenyen reagál a környezeti hatásokra. A hasüregben található szervek, különösen a máj és a bőr alatti zsírszövet mennyisége határozza meg ezt a méretet. Az AC mérése tehát egyfajta „jóléti index” a baba számára. Nem csupán azt mutatja meg, mekkora a gyermek, hanem azt is, mennyire érzi jól magát az anyaméhben.
Amikor kézhez kapjuk az ultrahangos leletet, gyakran találkozunk a percentilis kifejezéssel az AC érték mellett. Ez egy statisztikai mutató, amely azt jelzi, hogy az adott terhességi héten a magzatok mekkora részének kisebb vagy nagyobb a haskörfogata, mint a mi babánknak. Az egészséges tartomány általában a 10-es és a 90-es percentilis közé esik. Ha az érték a 10-es percentilis alá esik, az orvosok tüzetesebben megvizsgálják a növekedési ütemet. Ez azonban önmagában még nem jelent bajt; előfordulhat, hogy a szülők alkata miatt eleve kisebb súlyú, de teljesen egészséges babáról van szó. A 90-es percentilis feletti érték nagyfokú növekedésre, úgynevezett macrosomiára utalhat. Ez gyakran összefüggésben áll az anyai szénhidrát-anyagcserével.
Ha a haskörfogat elmarad a terhességi korhoz képest, felmerülhet az intrauterin növekedési korlátozottság (IUGR) gyanúja. Ez egy olyan állapot, ahol a magzat genetikai potenciálja ellenére nem tud megfelelően fejlődni. Létezik szimmetrikus és aszimmetrikus növekedési lemaradás. Az aszimmetrikus forma esetén a fejméret és a csontok hossza megfelelő, de a haskörfogat jelentősen kisebb.
A skála másik végén a túlzottan nagy haskörfogat áll. Ez az egyik legérzékenyebb jele a rejtett vagy nem megfelelően kezelt terhességi diabétesznek (GDM). Ha az anyai vércukorszint magas, a felesleges glükóz átjut a lepényen keresztül a magzathoz. A nagy AC érték miatt a becsült súly is magasabb lesz, ami befolyásolhatja a szülés tervezett módját is. A jelentősen 4000-4500 gramm feletti becsült súly esetén mérlegelni kell a természetes szülés kockázatait, például a vállak elakadásának (válldisztocia) esélyét.
Fontos tudatosítani, hogy az ultrahangos mérés nem egyenértékű azzal, mintha mérlegre tennénk a babát. Ez egy becslés, amelynek van egy természetes hibahatára, általában 10-15% környékén. A magzat elhelyezkedése talán a legmeghatározóbb tényező. Ha a baba mélyen a medencében helyezkedik el, vagy a háta a kismama hasfala felé néz, a pontos keresztmetszet elérése néha művészet.
A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka.
Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.). Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető.
A méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. Ez természetesen statisztikai adat, amely az egyénekre közvetlenül nem vonatkoztatható.
Útmutató: Terhességi BPD HC AC és FL mérések 3D videó
A magzati ultrahang szerepe a fejlődési rendellenességek felismerésében
A magzati ultrahang az egyik legfontosabb szűrővizsgálat a várandósság alatt, mivel lehetőséget ad a fejlődési rendellenességek időben történő felismerésére. Az ultrahangvizsgálatok során a szakemberek ellenőrzik a magzat méretét, szerveinek fejlődését, a méhlepény működését és a magzatvíz mennyiségét. A cél, hogy időben felismerjék azokat a kóros eltéréseket, amelyek befolyásolhatják a baba életkilátásait vagy a szülés módját.
Bizonyos rendellenességek már a 12-14. heti ultrahangon is láthatók, míg másokat csak a 18-22. heti genetikai vizsgálaton lehet pontosabban megállapítani. Genetikai eltérések (pl. Down-szindróma - nyaki redőmérés, orrcsont vizsgálata), szívfejlődési rendellenességek (veleszületett szívhibák), idegrendszeri eltérések (pl. nyitott gerinc, agyfejlődési problémák), végtag- és csontfejlődési problémák, hasfal- és rekeszizomsérvek, veseeltérések szűrhetők ki időben.
Bár az ultrahang segíthet genetikai betegségekre utaló jelek felismerésében, önmagában nem ad 100%-os diagnózist. Ha eltérés gyanúja merül fel, az orvos kiegészítő vizsgálatokat (pl. kombinált teszt, magzati DNS-teszt, amniocentézis) javasolhat a pontosabb eredmény érdekében.
A magzati ultrahang nem használ sugárzást, és nincs bizonyított káros hatása. Orvosi indokkal akár többször is biztonságosan elvégezhető.