A külföldről történő autóvásárlás vonzó lehetőség lehet a magyarországi árakhoz képest, azonban számos buktatója van, különösen az ÁFA és a regisztráció tekintetében. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy elkerülhessük a kettős adófizetést és a kellemetlen meglepetéseket.
Az "új autó" fogalma és a 6000 km-es szabály
Az Európai Unióban az "új autó" fogalma szorosan kapcsolódik a futásteljesítményhez és az első forgalomba helyezés dátumához. Egy jármű akkor minősül újnak, ha kevesebb mint 6000 km-t futott, és az első forgalomba helyezésétől számítva kevesebb mint 6 hónap telt el. Ha ezek a feltételek teljesülnek, az autó áfa szempontjából újnak minősül.
Fontos megérteni, hogy az "új" és a "használt" autó fogalma sokszor félrevezető lehet. Az Európai Unió hivatalos weboldalán a "VAGY" szó használata szokott megtéveszteni sokakat az új autók meghatározásánál.
Ha magyar magánszemélyként szeretnél új autót vásárolni Németországban a kedvezőbb 19%-os német forgalmi adóval, ez lehetséges, és sokan már így tettek. Amikor az autót Magyarországon regisztrálod, a NAV az autóra kiszabja a 27%-os magyar áfát, még akkor is, ha már kifizetted a német 19%-ot. Ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az áfa visszaigénylésére nincs lehetőség német magánszemélyként Németországban, ha az autót külföldi EU-s magánszemélynek adják el, mert félnek az áfacsalásoktól.
Az első forgalomba helyezés nem összekeverendő a gyártási évvel. Az ABN® azt javasolja, hogy az ügyfelek győződjenek meg róla, hogy az autó futásteljesítménye meghaladja a 6000 km-t, hogy elkerüljék a hivataloknál felmerülő problémákat.
A külföldről behozott autók honosítása Magyarországon
A külföldről behozott autók magyarországi forgalomba helyezése egy összetett és adminisztrációigényes folyamat. Az eljárás alapvetően két fő kategóriába osztható:
- Egyszerűsített honosítás: Amennyiben az autó érvényes külföldi okmányokkal, legalább 1 hónap külföldi műszaki érvényességgel rendelkezik, és az EGT országaiból (EU, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) származik, 8.000 Ft eljárási díj ellenében elindítható egy egyszerűsített honosítási eljárás. Ebben az esetben a külföldi okmányok műszaki adatait emelik át a magyar papírokba.
- Teljes honosítás: Az EU-n kívüli országokból érkező, vagy külföldi forgalmi engedéllyel nem rendelkező gépjárművek esetében kötelező a származás ellenőrző eljárás (10.900 Ft), amelyet az eredetvizsgálat követ (kb. 17.000 - 20.000 Ft). Ezt követően indulhat a típusbizonyítvány kiadása, ami igazolja, hogy a jármű megfelel a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak.
A honosítás során szükség van a COC (Certificate of Conformity) megfelelőségi nyilatkozatra, amellyel a gyártó igazolja, hogy az autó megfelel az európai műszaki és környezetvédelmi normáknak. Az adó alanyának, azaz a gépjármű tulajdonosának regisztrációs adót kell fizetnie, melynek mértéke függ a hengerűrtartalomtól, a jármű életkorától, a hajtóanyag típusától és a környezetvédelmi besorolástól.
A magyar rendszám feltétele a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése. A forgalomba helyezési kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyintéző kiveti a vagyonszerzési illetéket.
Áfa és vámkötelességek
Ha az autót nem az EU tagországaiból hozzák be Magyarországra (pl. Svájcból, Egyesült Királyságból), vámeljárási, vámfizetési és ÁFA fizetési kötelezettség is terheli. Jelenleg a vám 10%, míg az ÁFA 27% az autó vételára után. Kétség esetén az EUROTAX segítségével állapítják meg az értékbecslés alapján a közterhek alapját.
A NAV a magyar ÁFA-t akkor is kiszabja, ha már megfizették a külföldi ÁFA-t. Fontos megjegyezni, hogy a német hölgy példája rávilágít arra, hogy magánszemélyként nincs lehetőség a német ÁFA visszaigénylésére, ha az autót Magyarországon regisztrálják.
Gépjárműbiztosítások: kötelező biztosítás, casco és asszisztencia
Az autóvásárlás és honosítás mellett elengedhetetlen a megfelelő gépjárműbiztosítások megkötése is. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) a törvény által előírt minimum biztosítás, amely a közlekedés során okozott károkra nyújt fedezetet.
A casco biztosítás az autónk váratlan meghibásodása esetén nyújt fedezetet, míg a gépjármű asszisztencia szolgáltatás gyors segítségnyújtást biztosít akár belföldön, akár külföldön. Az asszisztencia szolgáltató általában 24 órán belül a helyszínre érkezik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb újra útra kelhessünk.
Az asszisztencia biztosítás általában különböző típusú autókra megköthető, de vannak korlátozások, például az autó életkora (legtöbb esetben 10-15 évnél fiatalabb kocsikra köthető). Külföldi utazás esetén különösen hasznos lehet, hiszen nem ismerjük a helyi szolgáltatókat és a nyelvet sem.
Utazás külföldön: Zöldkártya és utasbiztosítás
Ha autóval indulunk útnak külföldre, az utasbiztosítás megkötése mellett az úti céltól függően kötelező vagy javasolt zöldkártyát is igényelni. A zöldkártya az itthon megkötött KGFB-ről szóló nemzetközi igazolólap, amely igazolja az érvényes kötelező biztosítás meglétét külföldön.
Az Európai Gazdasági Térség tagországaiban és a Zöldkártya Rendszer tagországaiban a magyar kötelezőt általában elfogadják, azonban vannak országok, ahol a zöldkártya megléte elengedhetetlen a határátlépéshez (pl. Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Irán, Marokkó, Moldova, Oroszország, Törökország, Tunézia, Ukrajna).
Amennyiben nem rendelkezünk zöldkártyával, ezekben az országokban a határnál speciális kötelező biztosítást kell kötnünk az utazás időtartamára. Fontos, hogy indulás előtt tájékozódjunk a MABISZ oldalán a zöldkártyára vonatkozó aktuális információkról.
Annak ellenére, hogy a kötelező biztosítás a határon túl is érvényes, mindenképpen ajánlott az utasbiztosítás, ha autóval külföldre utazunk. Amennyiben mi okozunk balesetet, netán lerobban az autónk, vagy egyéb műszaki hiba lép fel, könnyedén borulhatnak a terveink, azonban az utasbiztosítással megkötött autós asszisztencia szolgáltatás kihúzhat minket a bajból.
