A koraszülöttség definíciója és a túlélési esélyek jelentősen eltérhetnek országonként, de a 37. terhességi hét előtt világra jött babák általában koraszülöttnek számítanak. Hazánkban a terhességek 8-10%-a fejeződik be idő előtt, ami évente 1200-1500 kis súlyú koraszülött érkezését jelenti. A csecsemőhalálozások 80%-áért a koraszülés a felelős, de a túlélőknél is komoly egészségügyi problémák, mint érzékszervi, értelmi vagy idegrendszeri rendellenességek, fogyatékosság, figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák alakulhatnak ki.
Összességében a magzatoknak legalább a 34. hetet kellene elérniük ahhoz, hogy szervezetük megfelelően működjön. Minél korábban születik egy baba, annál kisebb az esélye az egészségre és az életre. A 22-27. hét között születettek extrém koraszülöttnek, a 28-31. hét közöttiek alacsony gesztációs korúnak, míg a 32-36. hét közöttiek az "enyhe" koraszülött kategóriába tartoznak.
A koraszülöttek túlélési esélye szorosan összefügg a születési súlyukkal. Az 1000 gramm alatti babák (extrém, igen-igen kis súlyúak) a legnehezebb esetek. Az 500 gramm alatti magzatok csupán 10%-a marad életben, míg az 500-1000 grammosoknál ez az arány 45-70%. A 1000-1500 grammos (nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú) babák túlélési esélye 86-94%, a 1500-2500 grammos (kis súlyú) koraszülöttek esetében pedig már 98-100%. Egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, érett baba.
Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a 22. magzati hét és az 500 grammos testsúly. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően ez a határ a 24. hét. Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak: ekkor a magzatnak körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra, de ekkor még jelentős a maradandó károsodás kockázata. A 25. hét után az esélyek rohamosan nőnek, megközelítve a 70%-ot a 25. hét körül, és tovább emelkedve a 27. hét környékén.
A koraszülésnek számos oka lehet, beleértve anyai, magzati vagy méhlepény-eredetű tényezőket, illetve ismeretlen hátteret is. Az anyai rizikófaktorok közé tartozik a túl fiatal (18 év alatti) vagy idősebb anyai kor, a rendszertelen életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz szociális helyzet, és anyai fertőzések. A várandósság alatti betegségek, mint vérnyomás- vagy vércukoreltérések, illetve fertőzések is hozzájárulhatnak a koraszüléshez. Az egészséges életvitel kialakítása és a kockázati tényezők kezelése kulcsfontosságú a koraszülés elkerülésében.
A koraszülés jelei lehetnek a hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló görcsök, rendszeres méhösszehúzódások vagy burokrepedés. Ilyen jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost.
A koraszülöttek ellátása speciális körülményeket igényel. A kis testméret és az éretlen szervek miatt koraszülöttekre adaptált eszközökre, mint inkubátorok, lélegeztetőgépek és infúziós pumpák van szükség. A kisbabák számára a legfontosabb a biztonság és a szülői jelenlét. A bőr-bőr kontaktus, az "Aranyóra" és a kenguruzás (anyai vagy apai mellkasra helyezés) pozitívan befolyásolják a fejlődést, segítik a pulzus stabilitását és a testhőmérséklet kiegyenlítését.
Az anyatej szerepe kiemelten fontos a koraszülötteknél. A tejelválasztást segíteni lehet, és a lefejt anyatejet szondán vagy cumisüvegen keresztül is lehet adni. A szülők egyre inkább bevonódnak a babák ellátásába, sok helyen már rooming-in ellátás is elérhető, ahol a szülők folyamatosan együtt lehetnek a babájukkal.
A koraszülötteknek időre van szükségük szerveik teljes kifejlődéséhez, ezért érzékenyek a fertőzésekre. A koraszülött osztályokon szigorú higiéniai szabályok vannak érvényben.
A 32-34. hét előtt a szopóreflex még nem alakul ki, a fiatalabbaknál a nyelés is nehézkes lehet. Táplálásuk szonda- vagy vénás kanülön keresztül történik. Az anyatej korai adása segíti a bélsejtek érését.
A koraszülöttek nagyobb hajlammal rendelkeznek sérülésekre, mint például belső vérzések, agyvérzés vagy csonttörés. Az idegrendszer sérülése mozgászavarokhoz, ritkán bénuláshoz és értelmi elmaradáshoz vezethet. A szem ideghártyájának éretlensége miatt gyakori a látászavar. Az idegrendszeri károsodások esetén speciális gyógytornáztatás és mozgásfejlesztő foglalkozások szükségesek.
A méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között különbséget kell tenni. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat méhen belül retardáltnak nevezik. Ők is igényelhetnek intenzív ellátást, de általában más betegségekre hajlamosak, mint a valódi koraszülöttek.
A koraszülöttek bőre vékony, szakadékony, zsírrétegük nem elég vastag, és sötétebb rózsaszín, mivel az erek jól látszanak. Jobban kell őket óvni a vízvesztéstől és a lehűléstől. A májműködés éretlensége miatt hajlamosabbak a sárgaságra. A tüdő éretlensége légzészavarokhoz vezet, ami oxigénadást vagy gépi lélegeztetést igényelhet.
A koraszülöttek táplálása speciális. A korai anyatej segíti a bélsejtek érését. A szülők aktív részvétele a gyógyításban, a szoros orvosi nyomon követés és a családbarát, anyatejes táplálás elkötelezett hozzáállása mind hozzájárulnak a koraszülött babák egészséges fejlődéséhez.
Apák a PIC-en
A koraszülöttek világnapját november 17-én tartják, melyet a lila szín szimbolizál, kifejezve a reményt, hitet és eltökéltséget.
tags: #koraszulott #36 #vagy #37 #hetig