A koreai kultúra iránt érdeklődők számára gyakran tűnhetnek különösnek a koreai nevek. Azonban a névadás mögött gazdag történelmi háttér, elképesztő szokások és szigorú szabályok húzódnak meg. Ez a cikk igyekszik bemutatni a koreai névadás összetett világát.
A koreaiak, akárcsak a magyarok, a keleti névsorrendet követik: előbb a családnév, majd az utónév. Például Kim Dzsun-szu (김준수) énekes esetében a Kim (김) a családnév, a Dzsun-szu (준수) pedig az utónév. A koreai személyneveket egybeírják, szóközt nem használnak, ami befolyásolja a kiejtést és a mássalhangzók hasonulását.
A nők a házasság után is megtartják a saját családnevüket, a gyermekek azonban az apa vezetéknevét öröklik. Általában a koreai nevek három szótagúak: egy szótagú vezetéknév és két szótagú utónév. Vannak azonban kivételek, például Hjon Bin (현빈) színész két szótagú művészneve.
Koreában mindössze körülbelül 250 vezetéknév létezik, melyek többsége egy klánalapítóra vezethető vissza. A legtöbb koreai vezetéknév kínai eredetű, minden névhez tartozik handzsa (kínai írásjegy) is. Nincsenek foglalkozáshoz köthető vezetéknevek, mint például a magyar Szabó vagy Kovács, mert a hétköznapi foglalkozásokat alantasnak tartották. A vezetéknevet vagy egy klán vette fel, vagy a király adományozta az alapítónak, a köznép pedig azért választotta valamelyik klán nevét, mert az nemesi származást sugallt.
Az öt leggyakoribb koreai vezetéknév a Kim (김, 金), az I (이, 李), a Pak (박, 朴), a Cshö (최, 崔) és a Csong (정, 鄭 vagy 丁). A koreai lakosság jelentős része viseli ezeket a neveket.
A családnevekhez klánok (본관, pongvan) tartoznak, a klánokhoz pedig alapítók (시조, sidzso). A Kim családnéven belül is több klán osztozik, a legnépesebb a Kimhe székhelyű Kim klán (김해김씨), mintegy 4 millió fővel. A kimhei Kimek alapítójának Kim Szu-rót (김수로) tartják, aki a legenda szerint arany tojásból született. A "Kim" handzsa írásjegy jelentése "arany".
Egészen a 20. század végéig tilos volt azonos klánon belül házasodni, mert vérfertőzésnek számított. Ezt a csokpó (족보) nevű genealógiai könyvekben rögzítették, amelyek apai ágon vezetik fel az ősöket. Az új törvények szigorúbbak, de nyolc cshon (촌, generációköziség) alatt továbbra sem lehet házasodni egyazon klánon belül, ha vérrokonokról van szó.
A koreai nevek jelentése gyakran a hozzájuk tartozó handzsa karakterekből fakad. Például I Minho (이민호) nevében a 敏 jelentése "okos", a 鎬 pedig "fényesen ragyog". Más esetekben a 珉 karakter, ami "jáde" jelentésű, is előfordulhat az utónévben.
A fiúk nevének kiválasztására nagy gondot fordítanak a szülők, mivel a fiúgyermek kincsnek számít, és sokan hisznek abban, hogy a név meghatározza a gyermek sorsát. Gyakran névjósok segítségét is kérik.
A kínai mintára elterjedt az úgynevezett "generációs nevek" (돌림자, tollimdzsa) használata az utónévadásban. Ez azt jelenti, hogy az azonos generációban születettek utónevének egy szótagja megegyezik. Például a testvérek nevében gyakran előfordul egy azonos névszótag.
A koreai nevekben léteznek férfi és női szótagok. A férfinevek általában két férfi vagy egy férfi és egy semleges szótagból állnak, míg a lányoké két nőies vagy egy nőies és egy semleges szótagból. Előfordul, hogy egy maszkulin szótaghoz nőies is társulhat.
Egy időben népszerűek voltak az "eredeti koreai" nevek, amelyeknek nincs kínai handzsájuk és önmagukban rendelkeznek jelentéssel. Ilyen például a Kim Sza-rang (김사랑) név, ami koreaiul "szerelem" jelentésű.
Manapság a nevek kiválasztásánál fontos szempont a könnyű kiejtés és a kellemes hangzás. Elavultnak számítanak például a csa/dzsa-ra (자) végződésű női nevek, amelyek a japán uralom idején voltak elterjedtek, vagy a Szun (순, 順) végződésű nevek, amelyek gyakran egy adott születési sorrendre utalnak.
Mivel a koreai nem latin betűs ábécé, a neveket átírják, hogy a hangult nem ismerők is el tudják olvasni. Több átírási rendszer létezik (McCune-Reischauer, átdolgozott, Yale), ami néha következetlenségekhez vezet. A magyar átírási rendszer az akadémiai átírás, amelyet Mártonfi Ferenc dolgozott ki.
A koreai nevek hagyományosan a vezetéknévből és utónévből állnak. A teljes név koreaiul irum (이름), szongham (성함) vagy szongmjong (성명). A családnév szong (성), az utónév irum (이름). Körülbelül 286 hagyományos családnév van használatban, a leggyakoribbak a Kim (김), az I (이) és a Pak (박).
A koreai vezetéknevek többsége egy szótagú, de léteznek két szótagúak is. Az utónév lehet egy-, két- vagy három szótagú. A két szótagú utónevekben szerepelhetett a generációs név (tollimdzsa), amely azonos generációban azonos szótagot jelentett az utónévben.
A családneveket klánok (본관, pongvan) szerint osztják fel, és a legtöbb koreai tudja, melyik regionális klánhoz tartozik. A legnépesebb a Kimhe (kimhae)i Kim klán, a második a kjongdzsu (gyeongju)i Kim klán. A klánok azonos vérvonalhoz tartozónak tekintik magukat, ezért is volt tilos azonos klánon belül házasodni.
A 2015-ös népszámlálás szerint Dél-Koreában megsokszorozódott a vezetéknevek száma, részben a külföldiek állampolgárságra lépése miatt. Összesen 5582 vezetéknevet írtak össze, de 73%-ukhoz nem társul handzsa írásjegy.
A koreai utónevek többsége is kínai írásjegyek koreai kiejtésére épül, így minden névnek van mögöttes, a hangulból ki nem olvasható jelentése. A névjósok gyakran a születési dátum, az öt elem és a jin-jang elméletek alapján javasolnak neveket.
A kétszótagú utónevekben gyakori a generációs név (tollimdzsa). A 21. században a szülők inkább a "semleges", uniszex szótagokat részesítik előnyben, valamint a kellemes hangzású, könnyen kiejthető neveket. Növekszik a "tiszta koreai" nevek népszerűsége is.
A koreai udvariassági rendszer szigorú szabályokat ír elő a nevek használatára. Utónevén szólítani általában csak a nálánál fiatalabb személyt, vagy közeli rokont, barátot lehet. Az azonos korú felnőtteket általában a -ssi (씨) végződéssel szólítják meg, vagy a foglalkozásuk, titulusuk megnevezésével.
A hangul latin betűs átírására több rendszer létezik. A magyar átírási rendszer a Keleti nevek magyar helyesírása című kiadványon alapul. Az angol átírási rendszerek sokfélesége miatt egy-egy névnek számos átírt variációja alakulhat ki.
A koreai nevek komplex rendszert alkotnak, amely tükrözi a kultúra, a történelem és a társadalmi normák gazdagságát. A vezetéknévhez kapcsolódó klánok, a jelentésgazdag utónevek és az udvariassági szabályok mind hozzájárulnak a koreai névadás egyediségéhez.