A véralvadás egy összetett, soklépcsős folyamat, melyben számos fehérje vesz részt. Sérülés hatására a véralvadásban résztvevő anyagok vízesés szerűen aktiválódnak, és a folyamat végén vérrög képződik, mely megakadályozza, hogy a sérült elvérezzen. A legtöbb lépcsőfok defektusa a véralvadás zavarát eredményezheti. Ez járhat fokozott vérzékenységgel vagy fokozott véralvadékonysággal. A vérrögképződés hátterében általában genetikai és/vagy környezeti (terhesség, fogamzásgátló szedése, dohányzás, rosszindulatú daganat, trauma, műtét, hosszú ágyban fekvés) tényezők állnak.
Mi az a Leiden-mutáció?
A Leiden-mutáció genetikai eredetű véralvadási zavar: az V-ös véralvadási faktor génjének mutálódása miatt a beteg vére fokozottan alvadékony, melynek következtében hajlamos lesz a trombózisra (vérrögképződésre). Az így kialakult vérrögök elzárhatják a vér útját, melynek súlyos, akár halálos következménye is lehet, ezért a fiatal korban jelentkező trombózis, illetve halmozott családi előfordulás esetén fontos a Leiden-mutáció vizsgálata. A rendellenesség enyhe (heterozigóta) formája a magyar népesség akár 10 %-ában is előfordulhat.
A Leiden-mutáció főbb tünetei
A Leiden-mutáció lehetőségére a fiatalkori (50 éves kor előtti) vérrögképződési hajlam hívhatja fel a figyelmet. A tünetek attól függnek, hogy melyik szervben alakul ki a vérrög (thrombus) és milyen mértékben zárja el az adott eret. Ha a vérrög leszakad az érfalról vagy darabkák szakadnak le róla és tovább sodródnak (embólus), akkor ezek bekerülhetnek a tüdőbe, ami elzárva a keringő vér útját súlyos következményekkel járhat.
A Leiden-mutáció gyanúja az alábbi tünetek esetén merül fel:
- egyoldali (vagy ritkábban kétoldali) lábdagadás, feszülés, fájdalom, a végtag bőre cianotikus (kékes), fénylő, meleg (mélyvénás trombózis);
- hirtelen fellépő légszomj, szapora légvétel és szívverés, vérköpés, erős hátfájdalom (tüdőembólia);
- erőteljes, hirtelen kialakuló fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, láz, zavartság, görcsroham, látászavar, végtaggyengeség, végtagbénulás [agyi vénás (sinus) trombózis];
- erős hasi fájdalom, májmegnagyobbodás, hasi folyadékgyülem (máj vénáinak elzáródása);
- hirtelen kialakuló hasi fájdalom, hányinger, hányás, véres széklet, sokk (beleket ellátó erek elzáródása).
Öröklődés és formák
A mutáció a férfiakat és a nőket egyaránt érintheti. A betegség az esetek többségében örökletes, csak ritkán alakul ki újonnan (de novo). Ha az egyik szülő heterozigóta (tehát egy hibás gént hordoz), 50% az esély arra, hogy az utód is heterozigóta lesz.
Attól függően, hogy az utód a genetikai mutációt mindkét vagy csak az egyik szülőtől örökölte, a Leiden-mutáció két formáját különböztetik meg: homozigóta (súlyos forma), heterozigóta (enyhe forma). A betegség súlyosságát és a vérrögképződésre való hajlam mértékét a felelős gén érintettségének mértéke határozza meg (homo- vagy heterozigóta). Míg a heterozigóta forma 10-szeresére növeli a mélyvénás trombózis kockázatát, addig a homozigóta forma mintegy 80-100-szorosára!
A betegség heterozigóta formájában az orális fogamzásgátlók szedése 35-szörösére növeli a trombózis kockázatát!
Mikor forduljon orvoshoz?
A fokozott véralvadékonyság alapos kivizsgálása rendkívül fontos, mert a Leiden-mutáción kívül más okok (autoimmun betegség, daganat, egyéb véralvadási zavar) is állhatnak a hátterében, ezért betegség gyanúja, illetve a tünetek jelentkezése esetén sürgősséggel keresse fel háziorvosát, aki a tünetek alapján dönt a szükséges kivizsgálásról, kezelésről. Ajánlott a mutáció kivizsgálása családi halmozódás, fogamzásgátló szedésének elkezdése előtt, valamint ismételt spontán vetélés esetén is.
Amennyiben a lábai valamelyike, esetleg a karja duzzadt, a végtag elszíneződött vagy meleg, fájdalmas - mielőbbi orvosi segítségre van szükség. Ha általános állapota lehetővé teszi, keresse fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet.
Ha hirtelen jelentkező: fulladást tapasztal, vagy mellkasi fájdalom lép fel, mely belégzésre vagy köhögésre fokozódik, amit gyors pulzus és szapora légzés kísérhet, szédül, elájul vagy ájulásközeli állapot tapasztalható, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A Leiden-mutáció kiváltó okai és a trombózishajlamot növelő tényezők
A betegséget az V-ös véralvadási faktor génjének mutációja okozza: a mutáns V-ös faktort az aktivált protein C enzim már nem képes lebontani, ezért lelassul a véralvadási faktorok természetes lebomlása, és így túlsúlyba kerülnek a vérrögképző tényezők. Az alvadást elősegítő faktorok lebomlásának lassulása következtében a betegeknek fokozottan alvadékonnyá válik a vére.
A Leiden-mutáció a trombózis nem befolyásolható rizikófaktora. Az alábbi, a trombózishajlamot önmagukban is növelő kockázati tényezők tovább fokozhatják a Leiden-mutációval rendelkező személyekben a tromboembóliás betegségek kialakulásának esélyét:
- fogamzásgátló tabletták szedése, terhesség, nőgyógyászati hormonpótlás;
- dohányzás;
- elhízás;
- cukorbetegség;
- magas vérnyomás;
- mozgásszegény életmód;
- visszérgyulladás;
- tartós fekvés;
- hosszabb autó- vagy repülőút;
- műtéti beavatkozás;
- baleseti sérülés;
- daganatos betegség;
- autoimmun betegségek;
- Crohn-betegség;
- szívbetegségek;
- intravénás droghasználat.
A Leiden-mutáció szövődményei
A fokozott véralvadékonyság trombózis, embólia előidézője lehet, ami halálos következménnyel is járhat, hiszen a vérrögök elzárhatják a vér útját az életfontosságú szervek felé. Várandósság esetén a Leiden-mutáció miatt kialakulhat ismétlődő vetélés, toxémia, magzati elhalás, lepényleválás.
A Leiden-mutáció diagnosztizálása
A Leiden-mutáció következtében kialakuló véralvadási zavar kimutatása vérvétel útján lehetséges. A vizsgálatot a beteg érintettsége esetén a közvetlen családtagokon (gyermekek, szülők) is el kell végezni.
A trombózisra való örökletes hajlamra az alábbiak hívhatják fel a figyelmet:
- várandósság vagy fogamzásgátló szedése alatt, közvetlenül várandósság után bekövetkezett vénás trombózis;
- családban előfordult trombózis;
- Leiden-mutációban szenvedő családtag;
- szülészeti szövődmények (terhességi toxémia, idő előtti méhlepény-leválás, magzati növekedési elmaradás vagy ismétlődő vetélések);
- vénás trombózis (tüdőembólia, mélyvénás trombózis) 50 éves életkor alatt;
- ismétlődő tüdőembólia vagy mélyvénás trombózis;
- trombózis szokatlan helyeken (pl. agy, máj);
- kóros APC-rezisztenciateszt-eredmény.
A Leiden mutáció felismerése segíthet a megelőzésben, hiszen ha valakinél kimutatják ezt a genetikai eltérést, lehetőség van megfelelő óvintézkedések megtételére.
A Leiden-mutáció kezelése és megelőzése
A Leiden-mutáció jelenleg nem gyógyítható. A homozigóta (súlyos) forma akár élethosszig tartó véralvadásgátló kezelést igényelhet, ami történhet alacsony molekulasúlyú heparinnal, a K-vitamin hatását közömbösítő acenokumarollal vagy warfarinnal, illetve új típusú orális alvadásgátló szerrel (NOAC). Megfelelő kezelés esetén a betegek életkilátásai és életminősége nem rosszabbak, mint az átlag népességben.
Ha heterozigóta (enyhe) betegben fordult elő trombózis, hónapokig tartó véralvadásgátló kezelésre van szükség, de nincs szükség a véralvadásgátló élethosszig tartó szedésére. Ha a Leiden-mutáció heterozigóta formája mellett egyéb trombózishajlamot fokozó betegségek, állapotok is jelen vannak, szükség lehet véralvadásgátló kezelésre.
A Leiden-mutációt nem lehet megelőzni, mert a genetikai hiba nem befolyásolható rizikófaktor. Azonban törekedjünk arra, hogy az egyéb, trombózishajlamot fokozó állapotokat/tényezőket kiiktassuk életünkből! A tromboembóliás szövődmények kockázatát az alábbi módon lehet csökkenteni:
- aktív, egészséges életmód;
- egészséges táplálkozás az ideális testsúly elérése és megtartása érdekében;
- megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása;
- dohányzás, hormonpótló kezelés és fogamzásgátló tabletták mellőzése;
- kompressziós harisnya viselése.
A műtéti beavatkozások során, illetve várandósság és szülés esetén véralvadásgátló védelemre van szükség.
A Leiden-mutáció a várandósság idején
A várandósság fokozott rizikót jelent trombózisra egészséges várandósság esetén is, de Leiden-mutációban ez a kockázat megsokszorozódik. A Leiden-mutáció egy genetikai eredetű véralvadási zavar, neve felfedezésének helyéről származik. A mutáció miatt egy aktivált véralvadási faktor - az V. faktor - fehérjeláncát az aktivált protein C (APC) nevű enzim nem képes bontani. Az alvadást elősegítő faktorok bomlásának lassulása következtében a betegeknek fokozottan alvadékony a vére, így trombózisra - azaz vérrögképződés okozta érelzáródásra - hajlamosak.
A beágyazódás - azaz a megtermékenyült petesejt méhnyálkahártyába történő beleolvadása - egy meglehetősen bonyolult folyamat, amelynek részeként a magzat lepényi keringésének is ki kell alakulnia. Ha egy kismamánál fokozott trombózishajlam van jelen, akkor ez a folyamat zavart szenvedhet, ami az esetek egy részében vetéléshez vezet - akár úgy is, hogy még ki sem derült a terhesség. A megtermékenyített petesejt méhlepénybe történő beágyazódása ahhoz hasonlítható, mint amikor egy felforrósított vasgolyót viaszba merítünk. Abban az esetben, ha egy kismamánál - különféle gének mutációi miatt - öröklött vagy szerzett trombózishajlam van jelen, a magzat fejlődő ereiben vérrögök jelenhetnek meg, amelyek elzárják az épp osztódásnak indult magzati sejtek oxigén- és tápanyagellátását. Lehet, hogy a kismama számára ki sem derül, hogy várandós volt, mert a beágyazódás folyamata annyira korán megakad, de ez megtörténhet később is, főként a 12. hét után. A vetélésekre vonatkozó szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a trombózishajlamot fokozó mutációk tíz vetélésből nagyjából egy esetben állnak a háttérben.
A Leiden mutáció a fehér európai populációban a leggyakoribb, ahol a 3-7%-a hordozza a mutációt heterozigóta formában. Homozigóta formában jóval ritkábban fordul elő, és a népesség kevesebb mint 0,1%-át érinti. Az ázsiai és afrikai populációkban a mutáció előfordulása jóval alacsonyabb, szinte ismeretlen.
A Leiden mutáció önmagában nem életveszélyes, azonban a mutáció következtében fokozott trombóziskockázat alakulhat ki, amely életveszélyes szövődményekhez vezethet, mint a mélyvénás trombózis (MVT) vagy a tüdőembólia. Azonban megfelelő orvosi kezelés, például véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása és az életmódbeli változtatások segítségével a kockázat csökkenthető, és a legtöbb páciens teljes életet élhet.
Placental Abruption Explained
A trombózis megelőzésére leggyakrabban véralvadásgátló gyógyszerek (pl. heparin) alkalmazása ajánlott a terhesség ideje alatt, amely segít megelőzni a vérrögök kialakulását.